Horgász egyesület 4.2 ha vízfelület.
Víztípus: Mentett oldali holtág
-
Peresi holtág
A Peresi holtág Magyarország egyik legnagyobb holtága. Kanyargós medrét 1872-1894 között, mederátvágással választották le a Hármas-Körösr jobb parrtján. Közigazgatásilag Mezőtúrhoz és a Békés megyei Gyomaendrődhöz tartozik. Jelenleg a térség egyik legkedveltebb holtága és üdülőterülete.
Medre közepesen feliszapolódott, benőttsége egyes szakaszokon előrehaladott. Vizének minősége jó, feltölthető egyirányból a Hármas-Körösből. Leürítése gravitációsan és szivattyúzással lehetséges. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tározás, horgászat, üdülés. Rendkívül változatos környezetű, a tájformálásban fontos szerepet betöltő holtág, ritkaságokban is gazdag növény- és állatvilággal. Egyes partszakaszait sűrűn beépítették üdülőkkel. A holtág torkolatánál található az üzemen kívül helyezett Peres I. gőzüzemű szivattyútelep, amely ipartörténeti jelentőségű, s itt van a Körös-vidék élővilágát szemléltető bemutatóház is.
A Peres, ahogyan horgászberkekben mondani szokás, igazi nehezített pálya. A vízpart egy részén meredeken leszakadó alámosott padmalyos, máshol beszakadt bedőlt fákkal tagolt, és van, ahol szelíd sekély nádasos, hínaras, vízinövényekkel szegélyezett idilli látvány. Teljes egészében szinte kiismerhetetlen vizivilág. Igazi, ős horgászvíz látszatát kelti. Különösen a felső vége olyan, mint egy háborítatlan mocsárvilág.
Horgászati szempontból egyre népszerűbb, és a 2016-tól kezdődően kialakított okszerű faj és korosztályösszetételnek köszönhetően nagyon sok horgász álma valósult meg egy-egy szép amur, ponty, süllő megfogásával, de keszegállománya is figyelemre méltó. Aki viszont nagytestű harcsákra szeretne célzottan horgászni, bátran megteheti, hiszen a vizet szép számmal lakják kapitális egyedek ebből a fajból.
-
Német-zugi holtág
A holtág 1872-1887 között alakult ki, a Hármas-Körös jobb parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város külterületén található. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége csekély mértékű, vizének minősége kedvező. Vízpótlása a Hármas-Körösből szivornyával és a Körösladányi öntözőrendszerből vízátvezetéssel lehetséges, de belvizekből is töltődhet. Leüríthető szivattyúzással. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tarozás, horgászat. Jelentős táji- és természeti értékei, gazdag és változatos, kevéssé háborított élővilága alapján szép példája az olyan mentett oldali holtágnak, ahol a vízpótlás megoldott és az antropogén hatások még nem okoznak túlterhelést. A „szentély” jellegű holtágak közé tartozik.
Halállománya szintén változatos. Jellegénél fogva azonban elsősorban a pontyra és az amurra horgászók találják meg itt leginkább a számításaikat.
-
Kerekes-zugi holtág
A Kerekes-zugi holtág a Hármas-Körös jobb parti, árvízvédelmi töltés melletti holtága Öcsöd és Kunszentmárton települések közelében. Hossza: 1,5 fkm, területe: 6 ha. A holtágat övező partmenti növényzet vadregényesen erős, emiatt nehezen megközelíthető és meghorgászható. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége előrehaladott.
-
Kecskés-zugi Holt-Sebes-Körös holtág
Vésztőn Külterületén a Holt- Sebes Körös szabályozásával létrehozott holtág.
-
Kecsegés-zugi holtág
A Kecsegés-zugi holtág Gyomaendrőd határában a Hármas Körös jobb partján helyezkedik el. A holtág viszonylag kicsi, vízfelülete 7,5 Ha. Átlagos vízmélység 2,2 méter, a víz bővelkedik Ponty, keszeg, harcsa, amúr, süllő, csuka halfajokban. Az egyesület nagy figyelmet fordít a víz kezelésére, annak utánpótlására, valamint a környezet védelmére.
-
Hantoskerti holtág
A holtág 1871-1890 között jött létre, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd városhoz, annak belterületéhez tartozik. Helyi elnevezései még: Falualji, Révlaposi holtág, Dög-Körös. Frekventáltabb szakaszai szilárd útburkolatról bármikor megközelíthetők, a helyi és környékbeli horgászok kedvelt helyei. Növényzettel való benőttsége csekély mértékű, vizének minősége közepes. Feltöltése a felső végén lévő szivornyán keresztül történik, belvizek befogadója is, leürítése az alsó végén lévő szivattyúval lehetséges. Funkciói: belvíztározás, helyi igények kielégítésére öntözővíz-tározás, horgászat. Egyidejűleg különféle használt vizek befogadójául is szolgál. Mint belterületi holtág, jelentős városképformáló szerepet is betölt. Halállományának fejlesztésére a többi belterületi holtág mellett itt is nagy gondot fordít a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége.
-
Halásztelki holtág, Szarvas 0180, 0186 hrsz.
A Nagyfoki-holtág egy két részből álló, pihenő- és horgásztóként funkcionáló vízrendszer a békés megyei Szarvas település mellett. A vízrendszer rekreációs funkciója 30 éves múltra tekint vissza, mivel korábban a szarvasi Dózsa Mezőgazdasági Termelőszövetkezet halastavaként üzemelt. A szövetkezet megszűnését követően a tavak mentén álló földterületeket felparcellázták, majd a tulajdonosok egyre több pihenőházat építettek a területen. A holtág szerves összeköttetésben áll a Hármas-Körössel.
A tavak üzemeltetését a telektulajdonosok által létrehozott Halásztelki Üdülő Horgászegyesület végzi, amely rendelkezik a vízterület vízhasználati jogával is. Az egyesület végzi a tavak vízfrissítését, a szervezi a szemétszállítást és a zöld hulladék összegyűjtését, megrendeli és felügyeli a szúnyoígirtást és biztosítja a holtág környéki infrastruktúra fenntartását, karbantartását.
-
Gyomaendrődi Sirató holtág
A holtág 1872 – 1890 között jött létre a Hármas-Körös jobb parti ármentesített területén a 15. számú Siratói-zugi átmetszéssel. Az átvágás 1050 folyóméter hosszú volt. Közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város külterületéhez tartozik. A hagyomány szerint az akkor még élő Körös-meder növényekben dús rejtekeiben megbújva siratta a török elleni harcokban elpusztult faluját, Gyomát az idemenekült lakosság. Medrének feliszapoltsága közepes, növényzettel való benőttsége csekély mértékű. Vízpótlása a szivornyával a Hármas-Körösből történik. Partjainak 85 százaléka beépített, szabad részek leginkább a holtág két végén és a Gyomaendrőd felő eső ágának külső ívén találhatók. Vizét a jellemző halfajok mellett jó néhány kapitális ponty, amur és harcsa lakja.
-
Fűzfás-zugi holtág
A holtág 1872-1887 között keletkezett, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város belterületén található. Medrének feliszapoltsága közepes mértékű, növényzettel való benőttsége csekély. A holtág felső végén szivornya segítségével lehetőség van vízutánpótlásra és öblítésre is, de belvizekből és szivárgó vizekből is töltődik, leürítése az alsó végén lévő szivattyúállásnál lehetséges. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tarozás, horgászat. Tájképi szempontból a város egyik jellegzetessége, de jelentős természeti értéket nem képvisel, erőteljes antropogén hatásoknak van kitéve.
2019-ben átadásra került a holtágon egy 55 stéges, finomszerelékes és feeder szakági horgászversenyeknek is otthont adó versenypálya, amelyen a 2019. évi országos női finomszerelékes horgászbajnokságon jelesre vizsgázott. Mivel ez megköveteli a változatos és fajgazdag halösszetételt, ezért a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége különös figyelmet fordít erre, aminek köszönhetően szinte minden horgászat szempontjából jelentős halfaj jó eséllyel horogra kerülhet.