Mentett oldali holtág horgászvizek
A(z) Mentett oldali holtág kategóriába sorolt horgászvizek egy helyen, rövid áttekintéssel és részletes adatlapokkal.
Mámai-Gyovai Holt-Tisza
Csépa és Csongrád között közel 92 hektáron elterülő, 9 holtágból álló vízterületen, horgászati lehetőséget biztosít a Kinizsi Horgászegyesület (Csépa).
Adatlap megnyitása →
Kis Tehenes Holt-Körös
Szelevény Kis Tehenes Holt-Körös
Adatlap megnyitása →György víz
Csongrád dél-keleti határában fekszik a Serházzugi Holt-Tisza, melynek az aranyszigeti átjárótól a Tisza töltésig terjedő északi vége az egyesületi horgászvíz. Megközelíthető a lakott terület irányából az aranyszigeti átjárónál, illetőleg a Tisza árv
Adatlap megnyitása →Gyálai Holt-Tisza (Fehérpart, Szilvás) (12+874-15+630) szelvény, Szélűskerti zsilip-Fehérparti zsilip közötti, Fehérpart- Szilvás elnevezésű szakaszai
A XIX. századi folyószabályozások a kanyargós Tisza szakaszt leválasztották az élő Tiszáról, így alakult ki Szeged déli részétől az országhatárig terjedő holtág rendszer. Ennek a rendszernek a közbülső szakasza A (12+874-15+630) szelvények közözött a
Adatlap megnyitása →Gyálai Holt-Tisza „Sárgás-Görbe” szakasza
Gyálai-holtág: Sárgás-Görbe (Szentmihály)
Adatlap megnyitása →Gyálai Holt-Tisza „Lisztes” szakasza
Gyálai-holtág: Lisztes (Röszke)
Adatlap megnyitása →Gyálai Holt-Tisza „Hordós” szakasza
Gyálai-holtágak alsó szakasza
Adatlap megnyitása →Atkai Holt-Tisza
Az Atkai Holt-Tisza Csongrád-Csanád megyében Algyőtől északra, az Alsó-Tisza folyó jobb partján (200-196 fkm között) található mentett oldali holtág. A vízterület a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet részterülete, közel 8 km hosszú - átlagmélysége 4 méter
Adatlap megnyitása →Aranyszigeti víz
Csongrád dél-keleti határában fekszik a Serházzugi Holt-Tisza, melynek az aranyszigeti átjárótól a Tisza töltésig terjedő északi vége az egyesületi horgászvíz. Megközelíthető a lakott terület irányából az aranyszigeti átjárónál, illetőleg a Tisza árv
Adatlap megnyitása →Öcsödi holtág
Feliszapoltsága közepes mértékű, előrehaladott eutrofizáció jellemzi. Szélessége 80 méter, átlagos vízmélysége 1,5 méter, vízutánpótlása nem megoldott, így jelenleg vízszintje rendkívül lecsökkent. Vízminősége nyáron erőteljesen leromló, halállománya
Adatlap megnyitása →Álom-zugi holtág
A Hortobágy-Berettyó jobb parti, Mezőtúr közelében található, mentett oldali, csatorna jellegű holtága. Erősen feltöltődött állapotú, medre náddal benőtt, maradvány vízfelületei nyári időszakban vízinövényekkel borítottak. Horgászati jelentősége csek
Adatlap megnyitása →Torzsási-zugi holtág
A holtág 1873-1889 között alakult ki, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város külterületéhez tartozik. Tengeris-zugi holtágnak is nevezik. Medrének feliszapolódása csekély, nö
Adatlap megnyitása →Templom-zugi holtág
Gyomaendrődön 9,6 ha-os vízterület.
Adatlap megnyitása →Temetőszéli holtág, Vésztő
Vésztőn a Holt-Sebes Holtág szabályozásával létrejött víztározó. A víztározó több, mint 4 ha- on fekszik sík területen. Átlagos vízmélység 2,2 m. A Víztározó egy J- forma elhelyezkedésű. 30-m től 80 m szélességig terjed a vízfelület. A parton a horgá
Adatlap megnyitása →Sóczó-zugi holtág
Egyesületünk 1996 ban alakult . Jelenlegi taglétszámunk 127 fő. Egyesületünk Gyomaendrőd Város Önkormányzatával kötött haszonbérleti szerződés alapján 2035. december 31. napjáig gyakorolhatja a halgazdálkodási jogot. Vizünk a Sóczózugi holtág terület
Adatlap megnyitása →
Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös a 29,2-14,826 fkm, a 7,576-0 fkm közötti és az átvágás 0-1 fkm közötti szakasza (Kákafoki-Bikazugi holtág)
A Szarvas-békésszentandrási Holt-Körös, helyi nevén Kákafoki holtág Magyarország ötödik legnagyobb holtága, egyben Dél-Kelet Magyország egyik legfrekventáltabb vízparti hétvégi házas üdülőövzetete. Medre a Hármas-Körös bal partján Szarvas városnál in
Adatlap megnyitása →Rév-zugi holtág
A holtág 1885-ben keletkezett, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd belterületéhez tartozik. Medrének feliszapoltsága előrehaladott, növényzettel való benőttsége közepes mértékű.
Adatlap megnyitása →
Peresi holtág
A Peresi holtág Magyarország egyik legnagyobb holtága. Kanyargós medrét 1872-1894 között, mederátvágással választották le a Hármas-Körösr jobb parrtján. Közigazgatásilag Mezőtúrhoz és a Békés megyei Gyomaendrődhöz tartozik. Jelenleg a térség egyik le
Adatlap megnyitása →Pap-zugi holtág
Horgász egyesület 4.2 ha vízfelület.
Adatlap megnyitása →Német-zugi holtág
A holtág 1872-1887 között alakult ki, a Hármas-Körös jobb parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város külterületén található. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége csekély mértékű
Adatlap megnyitása →Kerekes-zugi holtág
A Kerekes-zugi holtág a Hármas-Körös jobb parti, árvízvédelmi töltés melletti holtága Öcsöd és Kunszentmárton települések közelében. Hossza: 1,5 fkm, területe: 6 ha. A holtágat övező partmenti növényzet vadregényesen erős, emiatt nehezen megközelíthe
Adatlap megnyitása →Kecskés-zugi Holt-Sebes-Körös holtág
Vésztőn Külterületén a Holt- Sebes Körös szabályozásával létrehozott holtág.
Adatlap megnyitása →Kecsegés-zugi holtág
A Kecsegés-zugi holtág Gyomaendrőd határában a Hármas Körös jobb partján helyezkedik el. A holtág viszonylag kicsi, vízfelülete 7,5 Ha. Átlagos vízmélység 2,2 méter, a víz bővelkedik Ponty, keszeg, harcsa, amúr, süllő, csuka halfajokban. Az egyesület
Adatlap megnyitása →Hantoskerti holtág
A holtág 1871-1890 között jött létre, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd városhoz, annak belterületéhez tartozik. Helyi elnevezései még: Falualji, Révlaposi holtág, Dög-Körös.
Adatlap megnyitása →Nem csak egy halfaj vagy kategória alapján választanál?
Használd a teljes vízkeresőt, ahol vármegye, ár, halfaj és egyéb szempontok szerint is összehasonlíthatod a lehetőségeket.