A holtág 1871-1889 között keletkezett a Hármas-Körös 38. és 39. félhalmi átmetszésével. A bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag Gyomaendrőd város, Csárdaszállás és Köröstarcsa községekhez tartozva. A Félhalom elnevezés a Csárdaszállás határában ma is meglévő halomhoz, illetve az azonos nevű középkori faluhoz kötődik. Helyi elnevezése Biristyók.
A holtág öt bögére osztott, amelyek közül az 1-es szakasza a legkisebb, a töltés felőli végén feltöltő műtárgy (szivornya) működik, ennek környéke kedvelt ragadozóhalas hely. Itt található a Békéscsabai Sporthorgász Egyesület horgásztanyája, ahol büfé, a tanyával szemben pedig kishajó kikötő üzemel.
A holtág 3-as és 4-es szakasza hétvégi házakkal részben övezett, a lekerített telkek miatt a vízpart megközelítése korlátozott, de a szabadon bejárható beépítetlen részeken számos horgászhely kínálkozik.
A holtág utolsó és egyben legnagyobb, mintegy 5,5 km-es szakasza néhány parcellán kívül teljesen beépítetlen, így igézően vadregényes körös-holtági hangulatot áraszt. A bal partján egészen a 4-es szakaszig végigfutó földút mentén rengeteg kiváló horgászhely sorakozik, a nádi „beülőstől” egészen a többszemélyes, többnapos táborozásra alkalmas állásokig.
A holtág egészére elmondható, hogy remek halállománnyal rendelkezik, amely a több évtizednyi horgászati célú kezelésnek, a tervszerű és rendszeres telepítéseknek, illetve a vízterület élőhelyi adottságainak, a megfelelő vízminőségnek egyaránt köszönhető. Fogtak itt 20 kilón felüli pontyokat és amurokat, 8-10 kilós süllőket már az 1990-es években is, de a horgászat többi számottevő halfaját szintén megfelelően reprezentálja ez az öreg horgászvíz.
Nagy fogásokról, ígéretes haltanyákról legfőképpen a holtág ötös és hármas szakasza nevezetes, mivel ezek a területek foglalják magukba a néhol közel 180 fokban visszahurkolódó, akár 4-4,5 méter mély gödröket rejtő kanyarok zömét, melyek réges-régi, élővízi idők emlékeit őrző fák csonkjait bújtatják.
Nagytestű pontyokról, amurokról különösen a holtág „ötös” szakasza híres, míg a „hármasnak” (de a kettes- és egyes szakasznak szintén) inkább remek ragadozós tapasztalatok öregbítik a hírnevét. Horgászkezelésben lévő holtágak között is ritkaságszámba megy, hogy egy víz olyan kiváló süllős, csukás, sügeres terület legyen, mint jelen esetben a Félhalmi-holtág hármas szakasza.
A Félhalmi-holtágat talán csak egyetlen, a horgászigények tükrében hiányosságnak tekinthető szempont „árnyékolja”. Megközelíthetősége időjárástól függetlenül csak a „cserepesnek” nevezett úton lehetséges, azon is csak a holtág hármas szakaszáig. A holtág környékét behálózó többi út hagyományos földes dűlő, amelyek csapadékos időszakokban igencsak vendégmarasztalók.