Csongrád dél-keleti határában fekszik a Serházzugi Holt-Tisza, melynek az aranyszigeti átjárótól a Tisza töltésig terjedő északi vége az egyesületi horgászvíz. Megközelíthető a lakott terület irányából az aranyszigeti átjárónál, illetőleg a Tisza árvízvédelmi töltésén a György-víz felől. Területe 33 ha.
Víztípus: Mentett oldali holtág
-
Atkai Holt-Tisza
Az Atkai Holt-Tisza Csongrád-Csanád megyében Algyőtől északra, az Alsó-Tisza folyó jobb partján (200-196 fkm között) található mentett oldali holtág. A vízterület a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet részterülete, közel 8 km hosszú – átlagmélysége 4 méter – medre változóan iszapos-agyagos, partszéle jellemzően vízitökkel benőtt. Vízpótlása műtárgyak által biztosított a Sándorfalvi, a Percsorai és az Algyői-főcsatornán keresztül. Elsődleges vízgazdálkodási funkciója a belvíz tározása. A holtág tiszai árhullám esetén gravitációs úton is tölthető. Az egykori széles tiszai kanyarulat patkó alakjának északi-nyugati részén egy szigetet található. A főág mintegy 7 km szakasza horgászható, északi végén található a védett kíméleti terület. A sziget déli részén, a másik ág az úgynevezett Kis -Tisza, sekély, bedőlt fás, vízinövényekkel sűrűn benőtt igazi halbölcső. A szigeten található a III.-as kikötő és a foglalható sporthorgász (hárombotos) horgászhelyek. Atka „nagyhal” állománya jelentős, sok kapitális méretű ponty, amur valamint ragadozó hal fogható.
-
Öcsödi holtág
Feliszapoltsága közepes mértékű, előrehaladott eutrofizáció jellemzi. Szélessége 80 méter, átlagos vízmélysége 1,5 méter, vízutánpótlása nem megoldott, így jelenleg vízszintje rendkívül lecsökkent. Vízminősége nyáron erőteljesen leromló, halállománya mérsékelt, leginkább keszegfélék, ezüstkárász, csuka, ritkábban ponty akadhat horogra. Horgászati frekventáltsága nem jelentős.
-
Álom-zugi holtág
A Hortobágy-Berettyó jobb parti, Mezőtúr közelében található, mentett oldali, csatorna jellegű holtága. Erősen feltöltődött állapotú, medre náddal benőtt, maradvány vízfelületei nyári időszakban vízinövényekkel borítottak. Horgászati jelentősége csekély, halállománya szegényes.
-
Torzsási-zugi holtág
A holtág 1873-1889 között alakult ki, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város külterületéhez tartozik. Tengeris-zugi holtágnak is nevezik. Medrének feliszapolódása csekély, növényzettel való benőttsége kis mértékű, vizének minősége általában jó. Vízcseréje megoldott, feltöltése a felső végén lévő szivornyán keresztül lehetséges, de töltődhet belvizekből is. Szivattyúsan üríthető a Hármas-Körös felé. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tarozás, horgászat, üdülés. Partja körben 80 százalékban hétvégi házakkal beépített, emiatt megközelíthetősége korlátozott. Halállománya változatos, általában békés halak kerülnek horogra, de ragadozók közül a csuka és a süllő állománya is figyelemreméltó.
-
Temetőszéli holtág, Vésztő
Vésztőn a Holt-Sebes Holtág szabályozásával létrejött víztározó. A víztározó több, mint 4 ha- on fekszik sík területen. Átlagos vízmélység 2,2 m. A Víztározó egy J- forma elhelyezkedésű. 30-m től 80 m szélességig terjed a vízfelület. A parton a horgászhelyek rendezett sík füvezett. Télen általában nádvágással az egész tó körbe levágva így a tavon a temető felőli oldalon végig horgászható. A halfauna nagy részben ponty és dévérkeszeg.
-
Sóczó-zugi holtág
Egyesületünk 1996 ban alakult . Jelenlegi taglétszámunk 127 fő. Egyesületünk Gyomaendrőd Város Önkormányzatával kötött haszonbérleti szerződés alapján 2035. december 31. napjáig gyakorolhatja a halgazdálkodási jogot. Vizünk a Sóczózugi holtág területe 10 ha. A holtágat magán tulajdonban lévő telkek és erdő övezi. Holtágon rend szeresen végzünk telepítést és szükség szerint pótoljuk a vizet a hármas körösből. Évente rendezünk horgász versenyt tagjaink részére. Vendég horgászok száma is jelentős mivel sok telektulajdonos fogad üdülő vendégeket, horgászokat.
-
Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös a 29,2-14,826 fkm, a 7,576-0 fkm közötti és az átvágás 0-1 fkm közötti szakasza (Kákafoki-Bikazugi holtág)
A Szarvas-békésszentandrási Holt-Körös, helyi nevén Kákafoki holtág Magyarország ötödik legnagyobb holtága, egyben Dél-Kelet Magyország egyik legfrekventáltabb vízparti hétvégi házas üdülőövzetete. Medre a Hármas-Körös bal partján Szarvas városnál indul és Békésszentandrás település végén zsiliprendszeren keresztül a Ladányi csatornán át tér vissza a Körösbe. Vízminősége köszönhetően a március és november közötti folyamatos vízutánpótlásnak kiváló, halállománya és telepítettsége kiemelkedő.
A 19. századi folyószabályozás során 1836-1890 között, két ütemben kialakult holtágrendszer, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, a Békés megyei Békésszentandrás község és Szarvas város területén. Egyéb elnevezései: Kákafoki holtág, Bikazugi holtág. A Tisza vízrendszerben lévő legnagyobb ármentesített területi holtág, alakja két, egymás alatti U betűre emlékeztet. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége általában csekély, helyenként közepes mértékű. Vizének minősége megfelelő. A Hármas-Körös Békésszentandrási duzzasztója lehetővé teszi a gravitációs vízcserét. A feltöltést a holtág felső végén lévő szivornyák útján végzik, de a holtág a közel 1000 km² kiterjedésű belvízöblözet vizeinek is befogadója. Leüríthető a holtág alsó végénél, gravitációsan vagy szivattyúzással. Funkciói belvíztározás és belvízelvezetés, öntöző-víz-tározás, vízkészletátadás, továbbá horgászat, üdülés, strandolás és a vízisportolás. Jelentős szerepe van a holtágnak a jellegzetes Körös menti táj kialakításában, ezzel az idegenforgalom számára is vonzóvá teszi a térséget. A holtág környezetéhez szigorúan védett természetvédelmi területek (Szarvasi Arborétum, Annaliget) tartoznak, sok botanikai és zoológiái ritkasággal.
Ezen értékek miatt, illetve üdülőkkel jelentős mértékben beépített partvonala következtében a térség legfrekventáltabb idegenforgalmi célterülete. Horgászfogásokban nem ritkák a kapitális amurok, pontyok, de a 2017-től kezdődő korszerű halgazdálkodásnak köszönhetően szinte minden horgászok által kedvelt halfajból, főként süllőből, compóból, keszegfélékből kerülnek horogra horgászszívet megdogbogtató példányok.
-
Rév-zugi holtág
A holtág 1885-ben keletkezett, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd belterületéhez tartozik. Medrének feliszapoltsága előrehaladott, növényzettel való benőttsége közepes mértékű. Vízpótlása és öblítése az Endrőd-Középső holtágon keresztül a fűzfászugi szivornya által megoldott. Belvizekből és szivárgó vizekből is töltődhet, leürítése alsó végén szivattyúsán lehetséges. Funkciói: belvíztározás, öntözővíztározás, horgászat. Kedvezőtlen vízminősége ellenére helyi tájformáló szerepe van. Belső zugában kertváros, iskola, sportlétesítmények találhatók.
Az Endrőd-Középső holtágnál némileg jobb megítélésű vízterület. Halállomány szempontjából is erősebb, de a horogra itt is főként a ponty és az amur kerül, de elvétve egy-egy ragadozó hal is jelentkezik.