A Préposti tó a Dunai Prépost sziget kőzárással ellátott holt ága. A tó partját nádas öleli körül, ennek köszönhetően változatos madárfajták élőhelye.
Víztípus: Mentetlen oldali holtág
-
Koppánymonostori Duna- holtág
A koppánymonostori Duna-holtág Komárom város nyugati felén, Koppánymonostor városrészben található. Területe: 39.5 ha. Horgászhatósága az élő Duna vízszintjétől függ. Ha megtelik vízzel, akkor kb. 30 ha horgászható, az is az év első felében, március-május hónapokban. Az év többi részében vagy teljesen kiszárad, vagy a sulyom túlszaporodása miatt horgászhatatlan. A horgászható időszakokban ugyanazok a halfajok megtalálhatók mint az élő Dunában.
-
Dunaújváros öböl (Duna kapcs.)
Vízterület keleti oldala ipari kikötőként szolgál,így jellemzően,de nem kizárólagosan a nyugati part alkalmas a horgászatra.Duna folyammal közvetlen összeköttetés miatt a vízmélység,valamint a partról való horgászatlehetőségek nagyban függnek a folyó vízállásától.Az öböl északi részében a Dunaújvárosi Sporthorgász Egyesület horgásztanyája helyezkedik el bérelhető rendezvényteremmel,valamint sólyázási lehetőséggel.Horgásztanya mellett büfé üzemel ital,és étkezési lehetőséggel.Főként nyári időszakbab horgászverseny,valamint a város által tartott rendezvények közkedvelt területe.Halállománya igen sokrétű,Európa egyik legnagyobb folyójával lévő közvetlen kapcsolata miatt.Vízterületünkön igen népszerű a rengeteg kapitális méretű busa horgászata.
-
Dunaújváros Felső Öböl
Véd művekkel zárt vízterület melynek vízmennyisége állandó,tó jellegű állóvíz,mely a Duna extrém magas vízállása esetén változik csak meg.A vízterületen nyári időszakban kijelölt szabadstrand üzemel büfékkel,szociális helyiségekkel.Közvetlen közelben kemping található bérelhető modern faházakkal,valamint sátorozási lehetőséggel.Kemping mellett a híres Dunaújvárosi Halászcsárda üzemel teraszos étkezési lehetőséget is kínálva.A vízterület vonzás közelében található vízi rendőrség is biztosítja a nyugodt kikapcsolódást.Jellemző halállomány a rendszeresen telepített 2-3 nyaras ponty,de ragadozó állományunk is figyelemre méltó(harcsa,fogas süllő,csuka)
-
Duna folyam Adonyi-mellékága
Az Egyesület
Az Adony és Környéke Horgász Egyesület 1982-ben alakult mintegy 250 fővel, miután az addigi halászati hasznosító, a Nagy-Budapesti Horgászok Egyesülete vezetősége a vízterületet vízkezelési jogát átadta a helyben alakuló, új egyesületnek, az Adony és Környéke Horgász Egyesületnek, mely a mai napig a terület halászati, halgazdálkodási alhaszonbérlője. Az Egyesület tagjainak száma az elmúlt évek alatt folyamatosan emelkedett, taglétszáma jelenleg kb. 500 fő, valamint aktív tagja HOFESZ (Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetsége) szervezetnek.
A halászati vízterület elhelyezkedése és főbb jellemzői
Az Adonyi mellékág a Duna szabályozásának következtében kialakul holtág, mely Adony és Iváncsa községek területén helyezkedik el. A Duna-főmederrel együtt az Adonyi nagyszigetet zárja körül. A mellékágat keletről az Adonyi nagysziget, nyugatról a 6-os számú főközlekedési út határolja, mely egyúttal I. rendű, kizárólagos állami tulajdonú árvízvédelmi töltés is. A mellékág több helyről is ideálisan megközelíthető a 6-os számú főútról. Hossza 4,1 km, szélessége 30m-150m, mélysége 1m-7m között változik dunai vízállástól függően. -
Mártélyi Holt-Tisza
A Mártélyi-holtág országos jelentőségű védett természeti területen, a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben helyezkedik el. A 2260 hektár összterületű tájvédelmi körzet 1971-ben került – az elsők között – hazánk kiemelt védett területei közé. A körzet 1979-től szerepel a Ramsari Egyezmény (a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeire szóló egyezmény) listáján, továbbá a természetvédelmi terület Magyarország Európai Uniós csatlakozásától kezdve különleges madár és élőhelyvédelmi rendszer része (Natura 2000 ökológiai hálózat).
A TK tipikusan a Tisza-folyó alsó szakaszaira jellemző természeti területeket; puhafás- erdőtársulások (füzesek, nyarasok), helyenként keményfás ligeterdők (kocsányos tölgyesek, kőrisesek) illetve a folyószabályozás előtti időszakra emlékeztető fátlan vizes élőhelyeket (ártéri legelők, kaszálók, mocsarak, nádasok, és vizek: folyószakasz és hullámtéri holtágak) foglal magába. Számos védett emlősnek (pl. vidra, hód, vadmacska) és megannyi ragadozó és vízimadárnak (pl. réti sas, barna kánya, fekete gólya, bakcsó, szürkegém, nagy kárókatona stb.) ad otthonterületet. Az 19. században történt (Mártély a 86. számú átvágás) folyószabályozási munkálatok (ásott medrek, védművek) a dél-alföldi hidrológiai és tájszerkezetet teljesen átalakította, emlékét ma már csak a gátak közötti táj őrzi.
A holtág az árvízvédelmi töltések között helyezkedik el (Tisza bal part 206 – 209 fkm között) egy-egy árhullám érkezésekor vízkészlete gravitációsan a holtág déli részénél töltődhet, szerencsére árhullám elmaradása esetén is a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat (öntözővíz-gazdálkodás) által üzemeltetett szivattyúval vízpótlás történik. A holtág összesen 46 hektár, átlag mélysége 3 m (legmélyebb pontja normál vízállásnál: 7,1 m). A holtágban az eutrofizációs folyamatok megfigyelhetőek, mely eredménye egyike, hogy a holtmederben sokféle hínárfaj (sulyom, tócsagaz stb.) előfordul, esetlenként tömegesen is pl. rucaüröm.
Halállományát folyóvízi és állóvízi halfajok alkotják, a holtág hullámtéri jellegéből fakadóan fontos szereppel rendelkezik a Tisza folyóban élő őshonos halfajok szaporodásában, nevelkedésében. Elsősorban a tavaszi áradás alkalmával a folyóból a szaporodásra képes egyedek vándorlással keresik fel a potenciális ívóhelyeket (elöntött gyepek, mocsarak) mely ívóterületek elsősorban a holtágak szegélyében, a hullámtéren találhatóak (alacsonyabb térszinten elhelyezkedő füves élőhelyek). Az árhullám levonulása után a holtmedrek képzik a frissen kikelt ivadékok elsőszámú otthonát. Egyesületünk célja a horgászati hasznosítás mellett ezen területek fenntartása, megőrzése is.
Aktuális vízállás (ATIVIZIG):
http://www.vizugy.hu/?mapModule=OpGrafikon&AllomasVOA=DA00E94D-8290-4B07-9936-DD3A729AD306&mapData=Idosor -
Körtvélyesi Holt-Tisza
A Körtvélyesi-holtág Csongrád-Csanád megyében a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben helyezkedik el. A holtág a Mártélyi és az Akolszögi-holtágakhoz hasonlóan a Tisza szabályozása alatt a 87. számú átvágás után jött létre a folyó bal parti (203 – 205 fkm között) hullámterében. Vízpótlása holtág alsó végénél – a Tisza irányából – gravitációsan és időszakosan a Kiskunsági Nemzeti Park 2022-ben átadott áramlás által hajtott malomszivattyújával történik, illetve belvíz érkezhet a Kenyere-éri mentett oldali csatornából. A holtág és a hozzá tartozó mélyen fekvő kubikrendszer, mocsarak, gyepek a tájvédelmi körzet legértékesebb természetvédelmi területegysége; ugyanakkor az alsó-tiszai halállomány potenciális ívóterülete. Medre közepes mértékben feliszapolódott, vízi növényezettel való benőttsége előrehaladott. Halban és vízi madarakban rendkívűl gazdag szentély típusú holtág. Hossza 4,7 km , átlagos vízmélysége 2,5 méter.
-
Akolszögi Holt-Tisza
Az Akolszögi-holtág Csongrád-Csanád megyében Szegvár település mellett – nyugatra – a Tisza hullámterében, a folyó bal partján (223-221 fkm között) található egykori hajtűkanyar (85.-ik átvágás). A vízterület víz utánpótlása kizárólag a Tisza árhullámaiból gravitációs úton biztosított a holtág nyugati partoldalánál lévő fokcsatornán keresztül. A terület természetvédelmi oltalom alatt nem áll, azonban a tiszai halállomány kiemelt szaporodó, előnevelő része. A vízterület aszályos időszakban képes a felére zsugorodni, emiatt a sekély mederben és a széles mélyen fekvő ártéren felnőtt sásos füzesek a csukák és pontyok kedvelt ívóhelye a következő tavaszi árvíz idején. Az árvíz levonultával az itt található, az átlagnál szélesebb hullámtérnek köszönhetően rengeteg tiszai hal marad a holtágban. Átlag mélysége 2.5 m, medre erősen iszapos, az előrehaladott eutrofizáció miatt a vízinövényzet társulások tömegesen előfordulhatnak.
-
Sebes-Körös holtág (Körösladány)
Mentetlen hullámtéri holtág, feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége előrehaladott, vízminősége ennek megfelelő. Szélessége 40 méter, átlagos vízmélysége 1,5 méter. Főként „apróhal” lakja, amennyiben a kiadósabb áradások feltöltik, a csuka, a vörösszárnyú keszeg, a bodorka fajok erőteljesebben elszaporodhatnak benne.