Letenyei Kóti holtág ✓

A Kóti holtág halgazdálkodási vízterület a Mura- folyó árterületén található és gyakran
árvizekkel sújtott vízterület. A víz jellemzően holtág, bár az északi felén egykor
bányászati tevékenységet is folytattak, itt az ág kiszélesedik. A víz felülete körülbelül 1
hektár, hosszúsága 1 km, melyből mintegy 700 méter hosszban csupán 20-30 méter
széles, a fennmaradó részen kiszélesedik, itt kb. 50-60 méter széles. A víz
átlagmélysége 1,5 méter.
A holtág vízfelületének jelentős részét vízi növényzet borítja, megfigyelhetőek a
hínárfélék és a tavi rózsa. Nyár végére a vízfelület közel 60%-át e növények borítják
be.
A vízterület csupán egy oldalról horgászható, ez a partoldal erdősült, cserjékkel benőtt,
a meder túloldala gyakorlatilag egybefüggő nádas, de a gyékény és a sásfélék is
jellemző növényei a vízterületnek.
A holtád az árvízre érzékeny, a Mura emelkedésére viszonylag lassan reagál, de
jellemző rá, hogy a vízszint emelkedése után nagyon lassan apad. Másodfokú árvíznél
már a folyó elönti. Ilyenkor az ág megközelítése egy ponton útról lehetséges, a gát
mellől.
Az árvizek alkalmával a Mura- folyóban élő halpopuláció egyedei kerülhetnek a
holtágakba, főleg ragadozó halak – harcsa, csuka, balin, jász keszeg, paduc, fejes
domolykó, csapó sügér, de a dévérkeszeg az amur, a márna ugyanúgy megjelenik a
holtágban.
A Murában és vízrendszerében több, mint 50 halfajt mutattak ki, ebből 12 faj védett, 6
endemikus. A felpillantó küllő 3 hazai lelőhelye közül egyik a Mura. A lápi póc az
eutrofizálódó holtágakban él a széles kárásszal, a compóval és a réti csíkkal azonos
élőhelyen. A csíkok többi 3 faja azonban kizárólag az élővízben él, mint az
áramláskedvelő magyar bucó, a leány koncér és selymes durbincs.
A holtág vízében a ponty kivételével több őshonos halfaj, így a compó, a széles kárász,
a csapósügér és a csuka természetes úton szaporodik. Sajnos a holtág törpeharcsával
’fertőzött’.
A Kóti holtágat elsősorban a helyi horgászok látogatják. Megfelelő helyismeret nélkül
nem könnyű a holtág megközelítése.
A holtág erősen eliszaposodott, feltöltődött, de halgazdálkodásra alkalmas.
A holtág közvetlen szomszédságában több kisebb bányató, ill. holtág található.
Mindenképp célszerű lenne ezeket a vizeket egyben kezelni, mivel 50 cm vízszint
emelkedés esetén már egybefüggő vízfelületet alkotnak. Ezen gödrök partjai között
több helyen nincs 10 méter távolság sem. A szomszédos bányagödrök, ill. holtágak
közül 3 horgászatra alkalmas.