az ország egyik legszebb vadvizét az Ipoly folyót. A folyó egyben a magyar –szlovák határ is. A teljes magyar szakasz kezelője a Horgászegyesületek Nógrád Megyei Szövetsége. Ipolytarnóctól egészen Szobig.
Magyarország talán egyik legszeszélyesebb folyójának teljes hossza 247,5 km, ebből 143 km képez határt Magyarország és a Szlovák Köztársaság között. A folyó a Nógrád megyei Ipolytarnócnál lép be hazánk területére, és Pest megyében, Szobnál torkollik a Dunába. Határfolyó Magyarország és Szlovákia között, ám Ipolyságtól Ipolyszakállosig 31 km hosszan nem Magyarország területén folyik.
Páratlanul változatos környezetben kanyarog hol közelebb, hol távolabb a lakott területektől, megmutatva néhol a szabályozatlan, vadregényes arcát is. Északról a Korponai hegység, Délről a Cserhát, Nyugatról a Börzsöny határolja. A Szlovák Köztársaság területén ered a Vepor hegységben található, látogatható forrása. A természet törvényeinek megfelelően esése a torkolatig csökken, 23 m/km felső szakaszához képest a torkolatnál 0,35 m/km. Vízhozamát tekintve szélsőséges értékek között mozog, egy-egy áradás alkalmával hatalmas területek kerülnek víz alá leginkább Ipolytarnóctól Hontig, ugyanakkor kisebb vízállásnál a bokáig érő vízben lehet néhol gázolni.
Víztípus: Folyó
-
Ipoly folyó és holtágai, vízállásai (Istvánmajori alsó- és felső-, Pászti-, Tulipánkerti holtágak, Lókos patak, Derék patak)
-
Esztergomi Kis-Dunaág
Esztergom Megyei Jogú Város központja mellett húzódó vízterület, sziget felőli oldalon gesztenyefák, város felöli oldalon platánfák díszítik a partvonalat.
-
Duna folyam Komárom megyei, 1770,3-1708 fkm közötti szakasza
Kedves Horgászok, Tisztelt Érdeklődök!
A Szlovák Köztársasággal határvizet képező Duna folyam a komáromi vasúti hídtól (1770,3 fkm) az Ipoly torkolatáig (1708 fkm) terjedő szakaszának nagy része jellegzetes felső középszakasz jellegű folyó.
A Komárom és az Ipoly folyó közötti 62,3 fkm hosszú szakaszon a Duna kanyarogva bevágódó. 400 m szélességű, szabályozott medrében kiegyensúlyozott vízjárással folyik, miközben pleisztocén végi hordalékból épített számos szigetét kerülgeti. Dunaalmástól jobb oldalról a Dunántúli-középhegység lejtői kísérik, amelyet a folyam korábbi, viszonylagos helyzetére utaló teraszok lépcsőznek. A hegység hosszú, erőteljes emelkedése következtében a legmagasabb teraszszintek a 300 m-t is elérik a mai víztükör felett.
A Komárom-Esztergom Megyei Horgászegyesületek Szövetsége által kezelt Duna-szakaszon 3 gyönyörű Duna-ág is található:
– Szőnyi Kis-Duna,
– Neszmélyi Duna-ág,
– Táti Duna-ág.Akik szeretik a természetes víz által nyújtott élményeket, az áradó-apadó vizet, a bedőlt fákat, a változatos mederviszonyokat és a szeszélyes időjárást, azoknak szívből ajánljuk a Duna-ágak horgászatát.
A Duna szakaszon megtalálható jellegzetes halfajok: ponty, csuka leső és szürke harcsa, rózsás márna, keszegfélék, szivárványos ökle, csapósügér, süllő, kősüllő, tarka géb, dunai galóca, selymes durbincs.
A megyei szövetség legfontosabb vízkezelői feladatai a halállomány pótlásától az ívóhelyek kialakításáig terjednek, tudatos és tervezett halgazdálkodást folytatunk a Duna szakaszon.
Az érvényben lévő horgászrendi szabályokról és tilalmakról a horgásztársak a területi engedély szerves mellékletét képező horgászrendből tájékozódhatnak.
Területi engedély váltására lehetőség nyílik a HORINFO rendszeren keresztül a saját profilba történő belépéssel, a Duna-szakasz mentén Komáromban, Almásfüzitőn, Dunaalmáson, Neszmélyen, Lábatlanon, Nyergesújfalun, Táton, Dorogon, Esztergomban.
A megyei Duna szakasz mentén jelentős történelmi emlékek találhatóak:
– Komáromban: 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emlékei (Csillag,- Monostori,- Igmándi-erőd)
– Almásfüzitőn: Azaum római tábor
– Tatán: Tatai vár, Esterházy-kastély, egykori zsinagóga épülete, Szent kereszt plébániatemplom, Angolkert műromokkal, Cseke-tóval.
– Dunaalmáson: Csokonai Vitéz Mihály múzsájának Vajda Júliannának (Lillának) síremléke.
– Neszmélyen: Király-kút (I. /Habsburg/ Albert a település mellett vesztette életét 1439-ben), Neszmélyi Arborétum, Hajóskanzen.
– Esztergomban: Római katolikus Főszékesegyház, (Bazilika), Kerek templom, történelmi belváros, különböző felekezeti templomok, Babits emlékház.Ha felkeltettük érdeklődésüket, kérjük látogassanak el a Komárom-Esztergom megyei Duna szakaszra.
-
Zagyva-folyó középső szakasza
A Zagyva folyó az Északi-középhegység részét képező Karancs hegységben ered, Salgótarjántól keleti irányban, Zagyvaróna határában, a Medves-hegy déli lejtőjén illetve bányatáróiból, a tengerszint felett mintegy 500 méter magasságban. A Cserhát és a Mátra hegységek között hosszan elnyúlóan, széles völgyben halad, közelítően déli irányban, megkerüli a Mátra tömbjét, érinti Pásztót, Lőrincit és Hatvan városán átfolyva eléri az Alföldön a Jászságot. Az Alföldön folyási sebessége lassul. Délkeleti irányba fordul, áthaladva Jászberényen és végül Szolnoknál torkollik a Tisza folyóba. A teljes hossza 179.4 km A Zaggyva folyó középső szakasza a Jobbágyi közúti hídtól a Jászberényi vasúti (vashíd-ig) terjed.
-
Tarna folyó
A Tarna (szlovákul: Trnava) a Zagyva folyó mellékvize, nagysága hasonló a Zagyváéhoz. Magyarország területén ered, majd egy rövidke szakaszon átfolyik Szlovákiába Tajti falu szélén. Az egész további szakasza újra Magyarországon található.
-
Vág-Sárdos-Megág
A Vág-Sárdos-Megág Árpás, és Vág között elhelyezkedő csatorna. Halfaunáját leginkább apróbb keszegek, küsz jellemzi.
-
Szigetközi hullámtéri ágrendszer
Magyarország legnagyobb szigete a Nagy-Duna és a Mosoni-Duna között elterülő Szigetköz, amely a Duna hordalékából épült, és páratlanul gazdag állat- és növényvilág jellemzi. Az évszázadok során zátonyok, kúpok, szigetek alakultak ki, sok-sok apró ágra szakítva a folyókat, ezek az ágak pedig kedvelt horgászhelyekké váltak. A Szigetköz természeti szépsége mellett híres a halállományáról is. A Szigetközben a legkedveltebb horgászhelyeknek a Bagaméri-ág, az Ásványi-ágrendszer, Dunaszigetnél a Hajósi-ág és a Dunakiliti rész a Szivárgó-csatornával számítanak. Az említett helyek közelében kempingek, szálláshelyek várják az ide látogatókat. A Szigetközben található a Szövetség tanyaháza is Ásványrárón a Petőfi u. 45. sz. alatt.
A horgászhelyek közül kiemelendő a Bagaméri-ág, amit a meglévő színes halállomány mellett a Szövetség intenzíven telepít, és az évek alatt a megye közkedvelt vízévé vált. -
Répce (GySEV vashíd-Rábca torkolás)
A Répce Kapuvár térségében torkollik a Rábcába, itt a Kis Rábával is találkozik. Ez a rész közkedvelt horgászhelynek számít. Jellemző halai: Ponty, kárász, csuka, keszegfélék.
-
Rábca-Hanság vízrendszer
A Rábca a Répce és a Kis-Rába vizének egyesülésével Osli északi határában keletkező folyó, amely Abdánál torkollik a Mosoni-Dunába. A Rábca szabályozás földmunkáit a Rábával egyidejűleg végezték. A kanyargós Rábca teljesen új, nagyméretű medret kapott. Majdnem egyenes vonalban új 18-20 méter fenékszélességű csatornát ástak Győrtől a Kis-Rába és a Répce egyesüléséig 47,8 km hosszúságban 1886-1891 között.