A Boros-Dráva a Duna-Dráva Nemzeti Park védett, Horvátországgal közvetlenül határos területén található. A mentetlen oldali holtág felső része – ez található a magyar oldalon – teljesen lefűződött a Dráva-folyótól, az alsó horvátországi részén még nagy vizek idején közvetlenül összeköttetésben van az élő folyóval. A terület sokáig nem volt megközelíthető (a migráció miatt elkerített rész volt), de Horvátország Schengeni csatlakozásával megnyílt a lehetőség a vízterület horgászatára. A vízterület csak az épített horgászállásokról horgászható. A holtágra külön területi jegy nem váltható, a Dráva folyóra érvényes területi jeggyel van lehetőség a horgászatra.
Víztípus: Mentetlen oldali holtág
-
Tassi V-VI-os vízterület
A Tassi V-VI-os vízterület szeretettel várja a horgászni vágyókat! A zsilipkapu alatti kövezett kétoldali partszakasz a Tassi V-ös vízterületet zárja körbe, amely a Ráckevei Dunaág hajózsilipjének alsó (déli) kapujától az Osztó-sziget csúcsáig tart. A zsilipen történő vízeresztéskor az oxigénben gazdag folyóvíz szinte valamennyi halfajt vonzza, de különösen szívesen tartózkodik a kősüllő, a süllő, a menyhal, a balin, a keszegfélék és a kárász. A Tassi VI-os vízterület az Osztó-sziget csúcsától, déli határától a Nagy-Duna torkolatánál lévő 0-ás folyamkilométer-kőig, ill. a vízterület határának kétoldali kijelölési vonaláig tart. Ide tartozik a horgászok által kedvelt, igen változatos vízterület, az un. Turbina öböl része is, ez egy csendesebb vizű dunai öböl, melyet különböző évszakokban más és más halfajok, így a pontyok, csukák, a süllők és nagyobb a keszegcsapatok is szívesen keresik fel. A Tassi vizeken a Duna szinte teljes halfaunája megtalálható, melyet a hasznosítást, halgazdálkodást végző HOFESZ rendszeres ponty és ragadozó telepítésekkel is növel. A vízterület kedvelt a ragadozó horgászok körében, ennek az oka egyszerű: ahol sok a keszegféle ott a ragadozók is terített asztalt találnak. Süllőt, kősüllőt az V-ös vízen, az optimális, közepes sebességű vízfolyás mellett jó eséllyel lehet fogni az őszi és enyhébb téli és télvégi hónapokban. A csuka fogására szintén ebben az időszakban lehet leginkább számítani a Turbina-öböl, illetve a VI-osra befolyó patak környékén, de szép példányok az év bármely szakában horogra akadhatnak. A balinok sok esetben csoportos vadászatot indítanak az öbölben. A méretesebb 4-5 kg körüli pontyokra az Osztó-sziget csúcsánál és a vele szemben lévő oldalon a betonfal vége utáni kövezéseken számíthatunk. A tavasztól-őszig tartó időszakban, jó fogási esélyek mellett az ügyesebbek könnyen megfogják a napi 10 kg-os megengedett mennyiséget, a keszegfélékből. A Közép-Dunára jellemző keszeg fajok szinte mindegyike horogra akadhat, legjellemzőbb a karika és dévérkeszeg, a bodorka, valamint nyáron sokszor átveszi a vezető szerepet a jászkeszeg. Olykor fogni lehet leánykoncérokat is, melyről tudni kell, hogy védett halfaj és így megfogása után rögtön vissza kell helyezni a vízbe. Az V-ös vízen a menyhal fogása általában novemberben indul el, és a jégmentes teleken december és január-február hónapban is esélyekkel zsákmányolható. A vízterület partszakaszai a horgászok mellett a kirándulni, sétálni vágyók számára is szép természeti környezetet, kellemes kikapcsolódást biztosítanak. A horgászhelyek jó megközelíthetősége mellett, a vízterület hasznosítója a kulturált környezet kialakítása érdekében is tesz. Minden év tavaszán a tassi vizeken rendszeresen horgászók a MOHOSZ környezetvédelmi napja keretében tisztítják, karbantartják a vízterület partszakaszait. Ugyanezen a napon kerül minden évben megrendezésre a Tassi Környezetvédelmi Horgász Kupa verseny.Várjuk és szívesen látjuk a Tassi V-ös és VI-os vízre látogató horgászokat, kirándulókat.
-
Baja Kamarás Duna
A Bajai Kamarás Dunát ( Sugovica) közösen kezeljük az Aranyhal- Baja SHE- vel. A Sugovica a Dunából ágazik ki és a Szeremlei- Sugovicában és a Ferenc- csatornában végződik.
-
Vissi (Sárazsadányi) holtág
A Holtágunk a folyószabályozás során a 19. század második felében alakult ki. A Bodrog bal parti hullámterén helyezkedik el. Átlagos szélessége 60 m, hossza 8,1 km, átlagos vízmélysége 3 m, területi nagysága: 60,3 hektár. Kezelője a Viss Bodrogparti Horgász Egyesület. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttségének mértéke közepes. Feltöltődhet a Bodrog árhullámaiból és belvizekből szivattyúsan, leüríthető a Bodrog felé hullámtéri csatornán (Ó-bodrog-ér) keresztül. Funkciói: belvízlevezetés, horgászat. Tájképi szempontból meghatározó jellegű, rendkívül szép holtág és élővilágban gazdag és változatos, több ritka és védett növény- és állatfaj fordul itt elő. (a Tokaj – Bodrog-zugi Tájvédelmi Körzet része)
Viss felőli oldala horgászható, változatos és mesésen gazdag halfaunával rendelkező holtág. Az egész évben kiválóan fogható keszeg, kárász a finomszerelékes horgászoknak, a holtág vad pontyai a boilis horgászat szerelmeseinek okoznak nagy örömet. Figyelemre méltó a holtág csuka állománya mely mind pergetve, mind csalihalas módszerrel sikeresen fogható! Bodrognak köszönhetően a vízellátottsága jó, így a nyári kánikulában is jó vízmélységet találunk. A holtág megközelítése Viss községen keresztül érhető el, a községtől kb. 1,5 km-re található! -
Vajdácskai Holtág
Kiterjedésénél fogva régi hagyományokkal rendelkező, viszont erősen eutrofizálódott víztest. Sajnos az év nagy részében vízinövényekkel benőtt volta miatt korlátozottan horgászható, azonban a régi rossz híre, mely szerint csak törpeharcsa fogható merőben megváltozott. A körülményeket jól tűrő halfajok foghatók.
Vajdácska település felől vagy Halászhomok község felől közelíthető meg. A töltés felőli oldala bárhogy elérhető, a holtág által bezárt belső oldali terület természetvédelmi státusza miatt csak gyalog megközelíthető. -
Tiszatarjáni Holt-Tisza
Tiszatarján település határában lévő 7,5 hektár területű Holt-Tisza. A holtág könnyen és jól megközelíthető gyalogosan, kerékpárral és gépjárművel is.
-
Tiszalöki vízierőmű felhagyott régi medre, Csobaji holtág
Tisza szabályozásánál, illetve a Tiszalöki vízerőmű építésénél keletkezett régi Tisza meder.
-
Tiszakarádi holtág
A holtág a folyószabályozás során végrehajtott 37. számú átmetszéssel alakult ki, a Tisza jobb parti hullámterén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszakarád községhez tartozik . Hossza 2 km, átlagos szélessége 50 m, területe 15 ha. Fel-iszapoltsága előrehaladott, sulyommal való benőttsége jelentős. A holtág a gyakori árvízi elöntések miatt egyre jobban feliszapolódik, szabad vízfelülete folyamatosan csökken. Vízpótlása árhullámokból történik. Élővilága gazdag és változatos, nem tartozik természetvédelmi területhez.
A vízhez önállóan területi jegy nem vásárolható, a tiszai jegy birtokában horgászható. -
Szajlai Holt-Tisza és csatorna
A Tiszabábolnai Sporthorgász Egyesület a Szajlai Holt Tiszán és ahhoz kapcsolódó csatornarendszeren folytat. Halgazdálkodási tevékenységet. A horgászvizünk klasszikus holtágak tulajdonságaival rendelkezi. Maga a Szajlai Holt Tisza 10 ha. területű. Csatornarendszere – időszakosan – kapcsolatban áll a Tiszával. A Szajla a Tiszárol Tiszabábolnai kikőből csónakkal megközelíthető.
A Szajlai Holt Tisza közúton az Mezővesd, Poroszló és Mezácsát felöl közelíthatő meg. Vízi úton a Tiszán Tiszafüred és Tiszacsege irányából. Kikötő a Tiszán Tiszabábolnánál a Szajlai Holt Tiszát a Tiszával összekötő csatonán található.