Sügér horgászvizek Magyarországon
Olyan horgászvizek, amelyek adatlapján a(z) Sügér szerepel a jellemző vagy fogható halfajok között. Hasonlítsd össze a víz jellegét, a napijegyet és az aktuális KapásIndexet.
Gyálai Holt-Tisza „Lisztes” szakasza
Gyálai-holtág: Lisztes (Röszke)
Adatlap megnyitása →
Gyálai Holt-Tisza „Sárgás-Görbe” szakasza
Gyálai-holtág: Sárgás-Görbe (Szentmihály)
Adatlap megnyitása →Gerec-tó
A jegyvásárlás az Egyesület irodájában nyitvatartási időben vagy online lehetséges. Egyesületünk 1946-ban alakult kb. 300 fővel, volt időszak amikor a létszám elérte az 1500-1700 főt is, jelenleg 1100-1200 fő körül van a tagság. Az egyesület elnökei
Adatlap megnyitása →Balástyai I. Víztározó
A tározó 1986-ban épült állami beruházásban. Jelenlegi tulajdonosa a Magyar Állam. Területe 5,3 ha, a legnagyobb mélysége a maximális vízállás esetén 3,2 méter. A vízterület Natura 2000 területen, Balástya és Forráskút között, az M5 Autópálya Mérnöks
Adatlap megnyitása →Bögék
A Bögék a szegedi Maty-éri víztározótól nyugati irányban található vízterület, mely három egységből áll. Horgászható része a III. szakasza, mely déli irányban helyezkedik el. Horgászni csak a Domaszék felöli partszakaszon lehet, a maty-éri oldalon te
Adatlap megnyitása →Atkai Holt-Tisza
Az Atkai Holt-Tisza Csongrád-Csanád megyében Algyőtől északra, az Alsó-Tisza folyó jobb partján (200-196 fkm között) található mentett oldali holtág. A vízterület a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet részterülete, közel 8 km hosszú - átlagmélysége 4 méter
Adatlap megnyitása →Algyői főcsatorna
Az Algyői- vagy Fehér-tói csatorna vízkészletét a Tisza és a XX. században létrehozott zsiliprendszer és szivattyútelep állandóan-mesterségesen-biztosítja, szabályozza. A csatorna fontos eleme a térség vízgazdálkodásának. Tápcsatornaként funkcionálva
Adatlap megnyitása →Akolszögi Holt-Tisza
Az Akolszögi-holtág Csongrád-Csanád megyében Szegvár település mellett - nyugatra - a Tisza hullámterében, a folyó bal partján (223-221 fkm között) található egykori hajtűkanyar (85.-ik átvágás). A vízterület víz utánpótlása kizárólag a Tisza árhullá
Adatlap megnyitása →Öcsödi holtág
Feliszapoltsága közepes mértékű, előrehaladott eutrofizáció jellemzi. Szélessége 80 méter, átlagos vízmélysége 1,5 méter, vízutánpótlása nem megoldott, így jelenleg vízszintje rendkívül lecsökkent. Vízminősége nyáron erőteljesen leromló, halállománya
Adatlap megnyitása →Édenkert-tó I-II (Sarkad 3279,0638/5 hrsz.)
Az Édenkert-Tavak I-II. Sarkad Város Ékszeres doboza. Az Éden-tó I. korábban is létezett, egy mocsaras, hulladéktól sem mentes terület volt, melyet a 90-es évek második felében egy pályázat révén rehabilitáltak. Az Éden-tó II.-t pedig a 2000-es évek
Adatlap megnyitása →Élővíz-főcsatorna
A KHESZ legfrekventáltabb, halállományban leggazdagabb csatornai vízterülete, amely Gyula, Békéscsaba és Békés belvárosán is áthalad. Teljes hossza 34 kilométer. Útját a Gyula mellett, a Fehér-Körösön működő tömlősgát feletti zsiliptől kezdi, majd Gy
Adatlap megnyitása →Álom-zugi holtág
A Hortobágy-Berettyó jobb parti, Mezőtúr közelében található, mentett oldali, csatorna jellegű holtága. Erősen feltöltődött állapotú, medre náddal benőtt, maradvány vízfelületei nyári időszakban vízinövényekkel borítottak. Horgászati jelentősége csek
Adatlap megnyitása →Villogó-főcsatorna a Karcagi I-III-IV-főcsatornával
Egész évben állandó vízszint jellemzi, 2019-ben kotrásra került, teljes hosszában horgászható, átlagosan 1,5 m mély. Frekventált csatornai vízterület, halállománya gazdag, leginkább ponty, amur, ezüstkárász, keszegfélék, csuka, süllő a horgászok célh
Adatlap megnyitása →Vargahosszai főcsatorna
A Vargahossza főcsatorna nagyrészben a Fekete-Körös egykori medrében fut. A Kettős-Körös jobb partrján Doboz-Szanazug üdülőterület mellett ered és Békésnél, közvetlenül a békési duzzasztómű után torkollik zsiliprendszeren keresztül a Kettős-Körösbe.
Adatlap megnyitása →V-3-as Óvári-csatorna
Időszakos, horgászatra kevésbé alkalmas. Átlagosan 0,5-1,2 m mély. Időszakos vízmegtartású, növényzettel erősen benőtt, horgászatra kevésbé vagy egyáltalán nem alkalmas, keskeny csatorna. Halállománya ennek megfelelően gyér.
Adatlap megnyitása →Vajda-tó
A Vajda tó Gyomaendrőd város belterületén a településen áthaladó főútvonal mellett, a vasúti aluljáró után található. Fő funkciója a belvíztározás. Horgászati jelentősége csekély, vízszintje és vízminősége ingadozó.
Adatlap megnyitása →Torzsási-zugi holtág
A holtág 1873-1889 között alakult ki, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város külterületéhez tartozik. Tengeris-zugi holtágnak is nevezik. Medrének feliszapolódása csekély, nö
Adatlap megnyitása →Tuskós-tó (Doboz 014/1 hrsz.)
Ha Dobozt Békéscsaba, illetve Gyula felől a 4234 jelű közúton közelítjük meg, a Kettős-Körös hídján áthaladva két bányagödör tárul szemünk elé a Tuskós- és a Digó-tó: A dobozi Petőfi Horgász Egyesület kezelésében áll mindkettő. A Tuskós-tó területe 2
Adatlap megnyitása →Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér 23,8-49,422 fkm-ig
A Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér Tótkomlós közelségében, a Kardoskút-Tótkomlós közötti közútvonal mentén található Vízellátottsága ingadozó, medre növényzettel erősen benőtt, a csatorna tótkomlósi szakasza alkalmas horgászatra.
Adatlap megnyitása →Szeghalmi-övcsatorna
A Szeghalmi övcsatorna a Berettyó folyó jobb partján, a Kernyei szivattyútelepnél kiágazó Szeghalmi főcsatorna folytatásaként a Szeghalmi csatornarendszer egyik ága. Medre közepes szélességű, vízszintje és vízminősége függ a belvizektől és az öntözőv
Adatlap megnyitása →Szeghalmi megcsapoló-csatorna
A Berettyó folyó jobb partja mentén futó Szeghalmi csatornarendszer egyik szakasza. Medre keskeny, nyári időszakban felnövényesedő, vízszintje és vízminősége az öntözővíz szolgáltatásoktól és a belvizektől függ.
Adatlap megnyitása →Szeghalmi-főcsatorna
A Szeghalmi főcsatorna a Berettyó folyó jobb partján, a Kernyei szivattyútelepnél kiágazó csatornarendszer fővonala. Medre közepes szélességű, alsó szakasza a szivattyútelepig a bal partján felszórt úton könnyen megközelíthető. Halállománya csatornák
Adatlap megnyitása →Sebes-Körös holtág (Körösladány)
Mentetlen hullámtéri holtág, feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége előrehaladott, vízminősége ennek megfelelő. Szélessége 40 méter, átlagos vízmélysége 1,5 méter. Főként „apróhal” lakja, amennyiben a kiadósabb áradások feltöltik, a csuka, a
Adatlap megnyitása →
Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös a 29,2-14,826 fkm, a 7,576-0 fkm közötti és az átvágás 0-1 fkm közötti szakasza (Kákafoki-Bikazugi holtág)
A Szarvas-békésszentandrási Holt-Körös, helyi nevén Kákafoki holtág Magyarország ötödik legnagyobb holtága, egyben Dél-Kelet Magyország egyik legfrekventáltabb vízparti hétvégi házas üdülőövzetete. Medre a Hármas-Körös bal partján Szarvas városnál in
Adatlap megnyitása →Nem csak egy halfaj vagy kategória alapján választanál?
Használd a teljes vízkeresőt, ahol vármegye, ár, halfaj és egyéb szempontok szerint is összehasonlíthatod a lehetőségeket.