Sügér horgászvizek Magyarországon
Olyan horgászvizek, amelyek adatlapján a(z) Sügér szerepel a jellemző vagy fogható halfajok között. Hasonlítsd össze a víz jellegét, a napijegyet és az aktuális KapásIndexet.
Győri Somosdülői tó
A tóra jellemző a változó vízmélység, régen kavicsbánya volt. Partját nád és fák szegélyezik, több helyen van kialakítva horgászhely.
Adatlap megnyitása →Gombócos-Bár-Duna összekötő cs.
A Gombócos- Bár-Duna csatorna a Szigetközi mentett oldali csatornák közé tartozik. Nagyvizes időszakokban belvízeket vezet le, a kisvizes időszakokban pedig vízpótló ágként vizzel látja el a térségét.
Adatlap megnyitása →Dunakiliti és Vajkai holtágak
Zátonyi zsiliptől a Püski zsilipig terjedő szakasz
Adatlap megnyitása →
Dunaszegi tó
Dunaszeg Győr felöli oldalán 1,7 ha méretű tó szigettel.
Adatlap megnyitása →Dunakiliti kavicsbánya tó
Dunakiliti külterületén található,0,5 ha területű bányató.Fogható halfauna, ponty amur kárász vegyeskeszeg süllő. Kialakított ivató tóval.
Adatlap megnyitása →Dunakiliti mederátvágás
A Dunakiliti térségében található mederátvágás közkedvelt horgászhelynek számít. Itt szinte minden halfaj megtalálható. A duzzasztóműtől alatta-felette 50 méterre horgászni tilos.
Adatlap megnyitása →Concó-patak két szakasza
A Concó-patak a Bakonyban ered, Komárom-Esztergom megyében, mintegy 290 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északi irányban halad, majd Ácsnál eléri a Dunát. A patakba beletorkollik a Saliházi-árok Hántánál, a Kisbéri-é
Adatlap megnyitása →Duna folyam Győr-Moson-Sopron megyei, 1850-1770,3 fkm közötti szakasza
A Duna a Kisalföldre érve rengeteg hordalékot szállít az Alpokból, melynek egy részét itt rakja le, így alakult ki az a számtalan kis sziget, amely a táj északi részén található. Itt a Duna is több ágra szakad, számtalan holtágat is találhatunk a vid
Adatlap megnyitása →Ciráki tó
Cirák, Beledi utcában található, 0,3 ha átlagos vízterülettel rendelkezik.
Adatlap megnyitása →Concó patak
A Concó-patak a Bakonyban ered, Komárom-Esztergom megyében, mintegy 290 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északi irányban halad, majd Ácsnál eléri a Dunát. A patakba beletorkollik a Saliházi-árok Hántánál, a Kisbéri-é
Adatlap megnyitása →Bácsai 3. sz. agyaggödör
5,5 hektáros tiszta vízű bányatavunk festői környezetben várja a horgászat szerelmeseit.
Adatlap megnyitása →Bácsai csatorna
Elterülési része a mentett oldali vízpótló rendszer vízelvezető csatorna része.
Adatlap megnyitása →Bősárkány-Réti csatorna
A Bősárkány-Réti csatorna Bősárkány térségében található. Jellemzőbb halai a különböző keszegfélék.
Adatlap megnyitása →Bodonhely Fábián tó
Győrtől kb. 35 km-re található a Kepeslesvári-csatorna kiszélesedett tószerű része, a Fábián-tó. A töklevelessel, nádassal benőtt víz kellemes kiránduló- és horgászhely. A horgászható vízszakasz felső és alsó végénél halrács van. A felső halrács mell
Adatlap megnyitása →Bácsai 1-es és 2-es számú anyaggödör
Egy régóta működő, tradicionális horgász egyesület víz területe a Kisbácsai tó. A tavon csak egyesületi tagok, és a MOHOSZ által kiadott, gyermek jegy birtokosa horgászhat. Három víz területből áll. Ebből intenzíven egyet a legnagyobb méretűt telepít
Adatlap megnyitása →Beledi bagger I.tó
Beled város külterületén a Kis-Rába folyó mellett található. A tó a Kis-Rábából kapja a friss vizet. Sok nagyméretű ponty, amúr, csuka, harcsa van a tóban. A 2021-ben a kifogott legnagyobb ponty 26 kg, harcsa 89 kg.
Adatlap megnyitása →Abdai Kavicsbánya I.
AZ ABDAI I: KAVICSBÁNYATÓ HORGÁSZRENDJE 1. Az Abdai I. tavon a bányaművelés alatt álló, táblákkal megjelölt területen tilos a horgászat! 2. A vízterületen, az egyes haltelepítések után a telepítést követően teljes horgásztilalom van a telepítést köve
Adatlap megnyitása →Vértesacsai halastó
A tó legjellemzőbb halfaja a ponty, de fogható még, amur, kárász, keszegfélék (dévér, vösrösszárnyú, bodorka, karika), compó, süllő, harcsa, balin, csapósügér és törpeharcsa is. A tóban számos 10 kg feletti ponty, testes amúrok, harcsák és süllők vár
Adatlap megnyitása →Velencei-tó
A Velencei-tó hazánk második legnagyobb természetes tava. A 2300 hektáros, szikes jellegű tó területének több mint egyharmadát borítja nádas. A nádasok lagúnái vadregényes vízi barangolásokra nyújtanak lehetőséget a halat kereső horgászoknak és a kal
Adatlap megnyitása →Vidámparki-tavak
Egy igazán szép környezetben lévő a város szívén két kis gyöngyszem. Kulturált környezetben könnyen megközelíthető! Család barát horgász-vizek.
Adatlap megnyitása →Sárvíz-Malomcsatorna Ősi és Szabadbattyán közötti szakasza Gaja patak/Alsó szakasz
A Sárvíz egy magyarországi folyó a Mezőföld nyugati részén. A Séd északi ágának folytatását képező Nádor-csatorna és a Gaja-patak egyesülésével jön létre Fejér vármegyében, a Sárréten, Sárszentmihály közigazgatási területén és Tolna vármegyében, Sióa
Adatlap megnyitása →Séd-Sárvízi-Malomcsatorna 32+911 km-71+723 km szelvények közötti szakasza (a 7201. sz. Székesfehérvár Úrhida közötti közúti hídtól a Nádor csatornába való betorkollásig
A Sárvíz egy magyarországi folyó a Mezőföld nyugati részén. A Séd északi ágának folytatását képező Nádor-csatorna és a Gaja-patak egyesülésével jön létre Fejér vármegyében, a Sárréten, Sárszentmihály közigazgatási területén és Tolna vármegyében, Sióa
Adatlap megnyitása →Sárszentmihályi Bányatavak III.
Bánya vizeink közül ragadozó halas terület
Adatlap megnyitása →Nádor csatorna – Szabadbattyáni MÁV hídtól az Ősi duzzasztóig – 88+129-110+062 km szelvények közötti szakasza
A Séd északi ágának folytatását képező Nádor-csatorna és a Gaja-patak egyesülésével jön létre Fejér vármegyében, a Sárréten, Sárszentmihály közigazgatási területén és Tolna vármegyében, Sióagárdnál torkollik a Sióba.A folyó medrére egészen a sióagárd
Adatlap megnyitása →Nem csak egy halfaj vagy kategória alapján választanál?
Használd a teljes vízkeresőt, ahol vármegye, ár, halfaj és egyéb szempontok szerint is összehasonlíthatod a lehetőségeket.