Horgasznapijegy.hu

Halfaj: Süllő

  • Zagyvarónai Hűtővíz Tározók (I-III.)

    A zagyvarónai hűtővíztározók a Zagyva (itt még patak) duzzasztásával keletkeztek.

    A három tó közül az I-es (“Kis tó”) a legkisebb – mintegy 0,59 ha – területű és a legkisebb átlagmélységű. Mivel ez az durva hordalék ülepítő tározó, ezért itt
    rakódik le a legtöbb homokos hordalék, ami az elmúlt két és fél évtizedben megtette hatását: a tó jelenlegi átlagmélysége 80 cm körül van. Ennek ellenére keszegek,kárászok és szép pontyok találhatóak benne a rendszeresen telepített 3 nyaras pontyok mellett.

    A “Középső tó”, vagy II-es tó méretében is a középső: 0,98 ha az alapterülete. A felső végén sekélyebb, gáthoz közeli részén mélyebb tó átlagmélysége 1,4 m körüli. Szép számban található benne dévér, kárász és ponty (50 dkg-tól a 20 kg-ig), amúr, de jelentős a csuka és nem elhanyagolható a süllő állománya sem. Ennek a tónak a partja a legalkalmasabb a három tó közül a rakós botos horgászatra, bár ezt is csak elszánt rakósoknak ajánljuk inkább (mindenhol kevés a hely a parton, mert egy szűk völgyben helyezkednek el a tavak).

    A 3,83 ha területű III-as (“Nagy tó”) biztosítja a legváltozatosabb horgászati lehetőséget.
    A vízmélység a 60 cm-től a 3,2 m-ig változik a befolyótól a völgyzáró gátig. A halállomány: dévér, bodorka, vörösszárnyú, sügér, ponty 50dkg-tól 30 kg-ig, amúr, süllő, harcsa. A fő hal természetesen a ponty, de – különösen az őszi és a téli időszakban – nagy kedvvel és egyre több eredménnyel űzik a ragadozókat is tagjaink mind kishalas/halszeletes, mind pergető módszerekkel.
    A meder iszappal borított, erre a fenekező módszereknél érdemes gondolni.
    Sok mély-vizű Nógrád megyei bányatóval ellentétben sekélyebb tavainkban jó lehetőségek adódnak az úszós horgászat kedvelőinek. Ezt segíti, hogy sok a part menti nádas-gyékényes, valamint tavainkon szabad etetni.
    A sok – nem vízválasztói – horgász körében elterjedt vélekedés – miszerint az itteni halak az iszap miatt iszapízűek, büdösek – nem igaz. A Zagyva vize mindig is eléggé tiszta volt, amit a több évvel ezelőtti zagyvarónai csatornázási munkálatok után csak még javult. Így halaink jó ízűek és egészségesek, amit közel 100 tagunk és évi 40 mázsa fölötti
    konyhákba kerülő zsákmánya is bizonyít!

  • Zichy tó

    A víz egykori Ipoly holtágnak számít, természetességét teljesen megőrizte. Partja buja, sok helyen akadós. Szinte valamennyi hazai halunk megtalálható benne, s nem ritkák a kapitális példányok sem, melyeket a nehéz terep miatt igen nehéz kifogni.

  • Szügy-Berekalji víztározó

    Horgász-egyesületünk 2006 – alakult. Tavunkon nyugodt, természetes körülmények között lehet horgászni, pihenni. A lehető legkisebb mértékben alakítottuk át a természetes körülményeket, építettük ki a horgász helyeket. Elsősorban a természetet szerető, a nomád körülményeket kedvelő és elviselő horgásztársakat és családtagjaikat várjuk, de szeretettel látjuk azokat is, akik egy viszonylag fiatal, új tó lehetőségeivel szeretnének megismerkedni.

  • Tolmácsi víztározó

    Helyszín: Nógrád megye, Víz típusa: Tározó, Vízterület: 4,73 (ha), Fogható halak: ponty, csuka, süllő, keszeg, kárász

    Leírás:
    Mélysége 3m, fenék kissé iszapos, part mentén nem akadós, közepén kevés akadó, növényzet-part: erdő, nád-sás, Halak: ponty, süllő, amur, csuka, kárász.
    A vizet semmiképpen se Tolmácsnál keressük, az ugyanis zsákutca, mivel a tolmácsi-tó Diósjenő közelében található, közvetlenül a Diósjenői-tó mellett. Egy völgy elárasztásával keletkezett, ezért medre az eredeti árok környékén viszonylag akadós, de tó más területei akadó mentesek. Gyönyörű partját egyik oldalon erdő határolja, ott meredeken törik lefelé az aljzat. A jó telepítésnek köszönhetően gazdag halállománnyal büszkélkedhet. Engedett a bojlis horgászat, pergetés, és a léki horgászat is. Rekordhalai tiszteletre méltóak, de az átlagos zsákmányhalak miatt sem kell szégyenkezni.

    Horgászidőszak: NONSTOP, részletek helyben.

    4 kg feletti ponty, amur, süllő és csuka nem vihető el!

    Megközelítés: Budapestről a 2-es úton Vác felé – végig a 2-esen északnak Katalinpuszta, Szendehely felé – Szendehely után 6 km-re balra letérni Berkenye felé – Nógrádon át Diósjenőig. Vagy Rétság elött 1 km-re balra a diósjenői bekötőúton, amiről már szinte közvetlenül a tóhoz lehet jutni, amit egy tábla is jelez.

  • Varsány-Tábpusztai tározó

    Tábpuszta a középkorban önálló település volt, említése 1327-ből és 1391-ből is fennmaradt.[39] Nevezetességei a Varsánytől 2 km-re lévő víztározó, illetve az attól 2,5 km-re található tábi szomorú fehér fűz.[34] A tó 1988-ban készült amit a Rétsági Vízmű épített. A Varsány-Tábpusztai H E 1997- ben alakult.

    Szécsénytől 10 km-re található ez a csodaszép környezetben elterülő tó. Két befolyóval és két tó árokkal rendelkezik, ahol ma is látszódnak a vízben lévő bokrok, fák. Átlagmélysége 180 cm, területe 10.7 ha. A tó kiváló adottságokkal rendelkezik minden haltípusra legyen az békés vagy rabló. A egyesület szlogenje: Tábi tó. Ahol a nyugalom az első

  • Szécsényi kavicsbánya tó

    A szécsényi Petőfi Horgász Egyesület 1973-ban alakult 12 fővel az akkor még művelés alatt álló kavicsbányában.

    A tó és a taglétszám az idő múltával egyre bővült, míg napjainkra az egyesület több mint 300 tagot számlál.

    A 18 hektáros vízterület Szécsény város határában fekszik, a 22-es számú főútról megközelíthető Szécsényből Balassagyarmat felé tartva, Szécsényt elhagyva, kb 500 méter után egy bekötőúton. Az átlagosan 3 méteres vízmélység mellett a fenék sóderes és iszapos, akadóktól mentes.

    Fő halfaj a ponty, ami a 2-3 kilós egyedektől egészen a 10-20 kiló közötti példányokig kerülhet horogra.

    A ragadozó halas horgászoknak sem kell elkeseredniük, hiszen megtalálható a süllő, csuka, balin és harcsa is. A nemes halak mellett természetesen szép állománya van a kárászoknak és keszegféléknek is.

    A folyamatos horgászélményről az évente több alkalommal elvégzett haltelepítés gondoskodik.

    A kihívások kedvelői benevezhetnek a tó horgászversenyeire is. Ha családját sem szeretné otthon hagyni, ne aggódjon miatta, hogy unatkozni fognak, míg Ön a halakat űzi. Az évente két alkalommal megrendezendő környezetvédelmi napoknak köszönhetően egyesületünk az egyik legszebb tóparti környezettel rendelkezik. A jó levegő és a kulturált, természetes tópart látványa mellett megtekinthetik tanösvényeinket, de bográcsozásra, sportolási és egyéb szabadidős tevékenységekre is lehetőség van. Ha szeretné szabadidejét egy kulturált horgásztavon eltölteni, látogasson el a Petőfi Horgász Egyesülethez

  • Rézparti víztározó+ Szandaváraljai patak a Feketevízbe történő betorkollásig

    A völgyzáró gátas víztározót 1998-ban létesítették. Még abban az évben létrejött a Rézparti horgász és Környezetvédő Egyesület. Megkezdődött a haltelepítés, ami azóta is minden évben rendszeresen megtörténik, évi 60-80 q. A környékbeli horgászok kedvelt horgászhelye a természetközeli állapota miatt. Napijegy vásárlása online a horgaszjegy.hu oldalon, offline váltási lehetőség Balassagyarmaton, Stone Fish horgászboltban. Információ kérés Sági Ferenc HE elnök 30/3034836 telefonszámon.

  • Salgótarjáni Gedőcvölgyi-Tóstrand

    Pár kilométerre a szlovák határtól Salgótarján határában található a Gedőcvölgyi víztározó.
    A helyiek csak Tóstrand néven ismerik ezt a mesterséges tavat, amely kedvelt kiránduló hely is. Horgászati kezelője a Tóstrand HE a 2,26 hektár területű tó átlagos mélysége 2.6m.
    Évente 12-15q pontyot telepítenek a vízbe.

  • Palotási víztározó

    A Palotási-horgásztó országos hírnevet vívott ki magának, mely a tudatos halgazdálkodásnak eredménye a nem mindennapi kapitális méretű halállományának köszönhető.

    Halfauna: Ponty, amur, keszegfélék, kárász süllő, csuka, harcsa és balin.

    Tórekordok: Ponty: Tőves: 36,425 kg, Tükrös: 32,31 kg. Amur: 29,7 kg. Harcsa: 93,25 kg. Busa: 64 kg. Süllő: 14,4 kg. Csuka: 15,6 kg. Balin: 8 kg. Dévérkeszeg: 3,5 kg.

    A Palotási-tó jelenleg az ország egyik legnépszerűbb horgász tavai közé tartozik. Palotás és Kisbágyom községek között terül el. A víztározó az 1967-es évben jött létre, amikor a Buják-patak vizét egy völgyzárógáttal elrekesztették öntözési célból. Így a halak számára ideális nagyságú 72 hektár kiterjedésű (vízfelület 58,8 hektár ami vízállástól függ) 250 m átlag szélességű, 2,5 m átlag mélységű, 2 km hosszúságú tó alakult ki.

    Észak-keleti oldalán a 70-es évektől kezdődően épültek a hétvégi házak és mára már 300 hétvégi ház található a tó környékén. A tó a környező települések fejlődéséhez is hozzájárult, mivel egyre többen alakítottak ki falusi szálláshelyet. Az idelátogató horgászok sátrukat a horgászhelyen felállíthatják és gépkocsival leállhatnak. Tusolási és akkumulátor töltési lehetőség az egyesület horgásztanyáján biztosított. Érdekesség, hogy a tó északi részén több mint 100 ritkább madárfaj található.

    Palotási-tó földrajzilag a Cserhát déli nyúlványán helyezkedik el, néhány km-re a Mátrától. A térségre jellemző a tagoltság a dombok és a völgyek váltakozása. A völgyekben találhatók a Bér, Buják és a Szuha patakok, melyek a Zagyva folyó vízgyűjtő területéhez tartoznak A víztározó és közvetlen környéke a Cserhátalja leggazdagabb élővilágú területei közé tartozik. Ennek oka, hogy itt kis területen megtalálható számos, a tájegységben máshol már jórészt megszűnt élőhely-típus. A horgászok szép környezetben, náddal és fákkal övezett tóparton hódolhatnak a szenvedélyüknek. A tó jelentős vízfelülete, nádasai, valamint a partján fennmaradt ligeterdő foltok és üde gyepek a Buják-patak völgyének eredeti élővilágát részben megőrizték, illetve lehetővé tették új fajok megtelepedését.

    A palotási horgászok 1972-ben hozták létre a ma is működő horgászegyesületüket. A gondos szakmai munkának köszönhetően a Palotási-tó kiváló halállománnyal rendelkezik, ami a horgászok ezreit vonzza évente. A tó mind sporthorgászat és hobby horgászat céljára is alkalmas. Az egyesület rendszeresen szervez horgászversenyeket és programokat ezzel is növelve a tó népszerűségét a horgászok körében. A horgászegyesület fokozott figyelmet fordít a tó halállományának pótlására, a haltelepítések rendszerességére és ennek köszönhetően évente 150 – 300 mázsa hal kerül a vízbe.

    A Palotási-tó egyedi lehetőségeket is kínál, amivel a többi horgásztó csak korlátozottan vagy egyáltalán nem rendelkezik. Így pl. a sok süllő miatt nagy múltja van a léki süllőzésnek aminek az utóbbi időben keveset hódolhattunk. A palotási horgászegyesület rendezett először Magyarországon bojlis horgászversenyt így a 2000-es évektől napjainkig már igazi hagyománya van a bojlizásnak. A tó harcsaállománya országos szinten is kiemelkedő.

    Fenékviszonyok:
    Meglehetősen egyhangú, sík a fenék, törések nélkül. Általában vastag az iszapréteg, de sok helyen kagylópadok találhatók. Igazi változatosságot jelent a tó közepén található, vízzel elárasztott “kövesút”, mely az ott található öböl két oldalát kötötte össze az elárasztás előtt. Ez a fél méteres kiemelkedés igazi haltartó hely! A tározót körbeveszi a nád és sás, melyekbe horgászállásokat vágtak. Néhány helyen nyíltabb terület, füves szakasz is található. A horgászállások rendszeresen karbantartottak.

    Csónakhasználat (lásd horgászrend):
    A tavon lehetőség van BIC 252-es csónakok bérlésére is, bojlizás és harcsahorgászat esetén. A tervezett horgászat időpontját előre egyeztetni kell +36 30 / 407 11 73 –as telefonszámon.

    Jegyvásárlás:
    Napi- és hetijegyek, csak érvényes, (tárgy évre érvényesített ) horgászengedéllyel válthatók a tóparti horgászboltban ( TÓparty kávézó és horgászbolt ) hétköznap 6-11h-ig és 15-18h-ig; hétvégén pedig 6-18h-ig.
    Turista jeggyel is lehet napi- vagy hetijegyet váltani. (Ebben az esetben 1 bottal lehet horgászni.)

  • Mátraterenyei bányató I.

    A Tóaljai horgásztó Mátraterenyén (Homokterenye községrész) belterületén helyezkednek el, a Zagyva két oldalán a Salgótarján felé vezető úttól Észak-Keleti irányba. A két tavat a Zagyva folyó hídjai gyakorlatilag összekapcsolják. É-ról a hűtőház, K-ről szántóterület, D-ről út és beépített terület, Ny-ról belterület határolja.