Halfaj szerinti vízkereső

Sügér horgászvizek Magyarországon

Olyan horgászvizek, amelyek adatlapján a(z) Sügér szerepel a jellemző vagy fogható halfajok között. Hasonlítsd össze a víz jellegét, a napijegyet és az aktuális KapásIndexet.

651kapcsolódó víz
Gaja-patak Fehérvárcsurgói-tározótól a mohai közúti hídig terjedő szakasza (Gaja-patak felső) – horgászvíz
FejérPatak

Gaja-patak Fehérvárcsurgói-tározótól a mohai közúti hídig terjedő szakasza (Gaja-patak felső)

A Gaja-patak a Keleti-Bakony legfontosabb vízfolyása. Veszprém vármegyében, Nagyesztergár mellett, Veimpusztán ered, és 20 kilométeren át kelet felé folyik, majd a Fejér vármegyei Bodajknál délre fordul. Vizével táplálja a Fehérvárcsurgói-víztározót

Adatlap megnyitása →
Gaja-patak a mohai közúti hídtól a Nádor-csatornába való betorkollásig (Gaja-patak alsó) – horgászvíz
FejérPatak

Gaja-patak a mohai közúti hídtól a Nádor-csatornába való betorkollásig (Gaja-patak alsó)

A Gaja-patak a Keleti-Bakony legfontosabb vízfolyása. Veszprém vármegyében, Nagyesztergár mellett, Veimpusztán ered, és 20 kilométeren át kelet felé folyik, majd a Fejér vármegyei Bodajknál délre fordul. Vizével táplálja a Fehérvárcsurgói-víztározót

Adatlap megnyitása →
Dunaújváros öböl (Duna kapcs.) – horgászvíz
FejérMentetlen oldali holtág

Dunaújváros öböl (Duna kapcs.)

Vízterület keleti oldala ipari kikötőként szolgál,így jellemzően,de nem kizárólagosan a nyugati part alkalmas a horgászatra.Duna folyammal közvetlen összeköttetés miatt a vízmélység,valamint a partról való horgászatlehetőségek nagyban függnek a folyó

Adatlap megnyitása →
Dunaújváros Felső Öböl – horgászvíz
FejérMentetlen oldali holtág

Dunaújváros Felső Öböl

Véd művekkel zárt vízterület melynek vízmennyisége állandó,tó jellegű állóvíz,mely a Duna extrém magas vízállása esetén változik csak meg.A vízterületen nyári időszakban kijelölt szabadstrand üzemel büfékkel,szociális helyiségekkel.Közvetlen közelben

Adatlap megnyitása →
Duna folyam Adonyi-mellékága – horgászvíz
FejérMentetlen oldali holtág

Duna folyam Adonyi-mellékága

Az Egyesület Az Adony és Környéke Horgász Egyesület 1982-ben alakult mintegy 250 fővel, miután az addigi halászati hasznosító, a Nagy-Budapesti Horgászok Egyesülete vezetősége a vízterületet vízkezelési jogát átadta a helyben alakuló, új egyesületnek

Adatlap megnyitása →
Adonyi-mellékág kiságának Adony 0478/2 hrsz.-on elhelyezkedő része – horgászvíz
Fejér

Adonyi-mellékág kiságának Adony 0478/2 hrsz.-on elhelyezkedő része

Topp-Horgásztó Egyesületünk 2022-ben kapta meg horgászkezelésbe a TOPP-horgásztavat. A tó az Adonyi holtág közvetlen szomszédságában található, attól különálló, a mellékág „lefűződéséből mesterségesen létrehozott horgászvíz. Valamennyi, állóvizet ked

Adatlap megnyitása →
Üllési Horgásztó – horgászvíz
Csongrád-Csanád

Üllési Horgásztó

A horgásztó Üllés település központjától ÉNY-i irányban, a Kiskunhalas felé vezető út mellett található. Területe 7 ha, víztartalma 150.000 m3, átlagos vízmélység 2,5m. Halállományának bővítését célozva az évente telepített halmennyiség ~ 50 q. Vizéb

Adatlap megnyitása →
Veker főcsatorna – horgászvíz
Csongrád-CsanádCsatorna

Veker főcsatorna

A jegyvásárlás az Egyesület irodájában nyitvatartási időben vagy online lehetséges. Egyesületünk 1946-ban alakult kb. 300 fővel, volt időszak amikor a létszám elérte az 1500-1700 főt is, jelenleg 1100-1200 fő körül van a tagság. Az egyesület elnökei

Adatlap megnyitása →
Tisza folyó (258-160 fkm) Csongrád-Csanád megyei szakasza – horgászvíz
Csongrád-CsanádFolyó

Tisza folyó (258-160 fkm) Csongrád-Csanád megyei szakasza

A Tisza a Kárpát-medence második legnagyobb vízfolyása, a Duna második legnagyobb mellékfolyója. A Tisza-folyó a Fekete-Tisza és a Fehér-Tisza összefolyásából Kárpátaljáról ered, Ukrajna, Szlovákia, Magyarország, Szerbia és Románia országok területén

Adatlap megnyitása →
Salakos – horgászvíz
Csongrád-CsanádCsatorna

Salakos

5 hektáron elhelyezkedő mesterséges csatorna, mely a szomszédos Fehértói Halgazdaság elkészítésekor keletkezett. Hossza megközelítőleg 5 kilométer, átlagos szélessége 20-30 méter. Mélysége a kotort szakaszokon meghaladhatja a 3 métert.

Adatlap megnyitása →
Mártélyi Holt-Tisza – horgászvíz
Csongrád-CsanádMentetlen oldali holtág

Mártélyi Holt-Tisza

A Mártélyi-holtág országos jelentőségű védett természeti területen, a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben helyezkedik el. A 2260 hektár összterületű tájvédelmi körzet 1971-ben került - az elsők között - hazánk kiemelt védett területei közé. A körzet 1979-t

Adatlap megnyitása →
Nagy Tehenes Holt-Körös – horgászvíz
Csongrád-CsanádMentett oldali holtág

Nagy Tehenes Holt-Körös

Nagy Tehenes Holt Körös

Adatlap megnyitása →
Mámai-Gyovai Holt-Tisza – horgászvíz
Csongrád-CsanádMentett oldali holtág

Mámai-Gyovai Holt-Tisza

Csépa és Csongrád között közel 92 hektáron elterülő, 9 holtágból álló vízterületen, horgászati lehetőséget biztosít a Kinizsi Horgászegyesület (Csépa).

Adatlap megnyitása →
Maros folyó országhatártól a Tiszáig – horgászvíz
Csongrád-CsanádFolyó

Maros folyó országhatártól a Tiszáig

A folyót lefűződések, szigetek, időszakos medrek mellett ártéri erdők, öntés gyepek szegélyezik. Jellegzetessége medrében - a változó vízjárás következtében – a folyton változó homokpadok, zátonyok. A folyó jobb parti hullámterében Makó-Landori erdő

Adatlap megnyitása →
Maty-éri víztározó – horgászvíz
Csongrád-CsanádVíztározó

Maty-éri víztározó

A Maty-éri víztározót 1979 és 1981 között - elsősorban víztározás és egyben evezős, kajak-kenu versenyek rendezése céljából – építették. Napjainkra kijelenthető, hogy szerepe kiemelt mind az evezős sportok lebonyolításában, mind a horgászversenyek te

Adatlap megnyitása →
Körtvélyesi Holt-Tisza – horgászvíz
Csongrád-CsanádMentetlen oldali holtág

Körtvélyesi Holt-Tisza

A Körtvélyesi-holtág Csongrád-Csanád megyében a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben helyezkedik el. A holtág a Mártélyi és az Akolszögi-holtágakhoz hasonlóan a Tisza szabályozása alatt a 87. számú átvágás után jött létre a folyó bal parti (203 – 205 fkm kö

Adatlap megnyitása →
Ludas-éri csatorna – horgászvíz
Csongrád-CsanádCsatorna

Ludas-éri csatorna

Ludas-éri csatorna, öntöző és belvízgyűjtő csatorna A vízen a halgazdálkodást a HECSMSZ gyakorolja. Horgászni csak érvényes területi engedéllyel, vagy napijeggyel lehet. A Ludas-ér teljes szakasza Natura 2000-es Kiemelt madárvédelmi terület valamint

Adatlap megnyitása →
Kórógyéri főcsatorna Szentes-Hmvhely hídtól Pankotai őrházig – horgászvíz
Csongrád-CsanádCsatorna

Kórógyéri főcsatorna Szentes-Hmvhely hídtól Pankotai őrházig

A Kórógy Fábiánsebestyéntől északra eredő , Szegvárnál a Kurcába ömlő, összesen 49 km hosszú, eredetileg természetes medrű vízfolyás, mely napjainkban bel- és csapadékvíz elvezető, valamint öntöző csatorna szerepet tölt be. Ebből a Derekegyházi Horgá

Adatlap megnyitása →
Kurca főcsatorna (19+097 – 39+352 cskm között (Hármas-Körös töltés és a Talomi tiltó között) – horgászvíz
Csongrád-CsanádFőcsatorna

Kurca főcsatorna (19+097 – 39+352 cskm között (Hármas-Körös töltés és a Talomi tiltó között)

A jegyvásárlás az Egyesület irodájában nyitvatartási időben vagy online lehetséges. Egyesületünk 1946-ban alakult kb. 300 fővel, volt időszak amikor a létszám elérte az 1500-1700 főt is, jelenleg 1100-1200 fő körül van a tagság. Az egyesület elnökei

Adatlap megnyitása →
Kurca főcsatorna/Kurca 0+000 – 7+360 (Mindszenti szakasza Ludasi csatorna torkolatától a Tiszáig) – horgászvíz
Csongrád-CsanádFőcsatorna

Kurca főcsatorna/Kurca 0+000 – 7+360 (Mindszenti szakasza Ludasi csatorna torkolatától a Tiszáig)

Mindszenti szakasza: a Ludasi csatorna torkolatától a tiszai torkolatig. Nádassal szegélyezett folyó, átlagos szélessége 10-50 m közötti. A Kurca főcsatorna két részre oszlik: Kis-Kurca és Nagy-Kurca. A Nagy-Kurca jobb oldala részben a Natura 2000 te

Adatlap megnyitása →
Kurca főcsatorna/Kurca folyó, Szegvár – horgászvíz
Csongrád-CsanádCsatorna

Kurca főcsatorna/Kurca folyó, Szegvár

Kurca főcsatorna/Kurca folyó Szegvári szakasza

Adatlap megnyitása →
Kommun csatorna – horgászvíz
Csongrád-CsanádCsatorna

Kommun csatorna

A jegyvásárlás az Egyesület irodájában nyitvatartási időben vagy online lehetséges. Egyesületünk 1946-ban alakult kb. 300 fővel, volt időszak amikor a létszám elérte az 1500-1700 főt is, jelenleg 1100-1200 fő körül van a tagság. Az egyesület elnökei

Adatlap megnyitása →
Hármas-Körös folyó a Szelevény község keleti határánál lévő gátőrháztól a torkolatig – horgászvíz
Csongrád-CsanádFolyó

Hármas-Körös folyó a Szelevény község keleti határánál lévő gátőrháztól a torkolatig

A Körösök (Sebes és a Kettős Körösök: Fekete és Fehér Körös) vize a Hortobágy-Berettyó vizével együtt Csongrád-Csanád megye északi részén érkezik, majd Csongrádnál (243,6 fkm) az Alsó-Tiszába torkollik. A Hármas-Körös folyó teljes hossza 91,32 fkm, a

Adatlap megnyitása →
Kis Tehenes Holt-Körös – horgászvíz
Csongrád-CsanádMentett oldali holtág

Kis Tehenes Holt-Körös

Szelevény Kis Tehenes Holt-Körös

Adatlap megnyitása →

Nem csak egy halfaj vagy kategória alapján választanál?

Használd a teljes vízkeresőt, ahol vármegye, ár, halfaj és egyéb szempontok szerint is összehasonlíthatod a lehetőségeket.

Teljes vízkereső →