Sügér horgászvizek Magyarországon
Olyan horgászvizek, amelyek adatlapján a(z) Sügér szerepel a jellemző vagy fogható halfajok között. Hasonlítsd össze a víz jellegét, a napijegyet és az aktuális KapásIndexet.
Rákóczi tó (Gyula 1347 hrsz.)
Rákóczi tó Gyula belvárosában található 1,8 hektáros és 2 méter átlag víz mélységű. Könnyen megközelíthető körbejárható a vízpart. Sok Gyulai és ide látogató horgász közkedvelt horgászhelye.
Adatlap megnyitása →
Rév-zugi holtág
A holtág 1885-ben keletkezett, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd belterületéhez tartozik. Medrének feliszapoltsága előrehaladott, növényzettel való benőttsége közepes mértékű.
Adatlap megnyitása →Pósteleki-főcsatorna
Időszakos víztartású, nehezen megközelíthető, horgászatra kevésbé alkalmas. Átlagosan 0,5-1,2 m mély. Vízinövény borítottsága nyáron jelentős, foltszereű szabad vízfelületekkel. Főként ezüstkárász, törpeharcsa fajokat jelentő csekélyebb halállományáb
Adatlap megnyitása →
Peresi holtág
A Peresi holtág Magyarország egyik legnagyobb holtága. Kanyargós medrét 1872-1894 között, mederátvágással választották le a Hármas-Körösr jobb parrtján. Közigazgatásilag Mezőtúrhoz és a Békés megyei Gyomaendrődhöz tartozik. Jelenleg a térség egyik le
Adatlap megnyitása →Poklás csatorna (Gyula)
A Poklás-csatornáról általánosságban A szövetség által 2015 tavaszától hasznosított gyulai Poklás csatorna az általános horgászigények mellett kifejezetten sporthorgász célok kiszolgálására indított vízterület. Ez elsősorban a halállomány mennyiségéb
Adatlap megnyitása →Okányi záportározó tó (Okány 0359/12) Dancka-tó
Az okányi településtábla előtt a főúttól nem messze található ez a különleges záportározó-tó
Adatlap megnyitása →Orosházi Béke homokbánya horgásztó
A Béke Homokbányató Orosháza Dél-Keleti határában, az Orosházát elkerülő út mellet helyezkedik el. A volt homokbányát az orosházi Béke Mgtsz művelte. A bányamunkálatok 1984-ben befejeződtek, közvetlen szomszédságában létrejött egy másik bányagödör, m
Adatlap megnyitása →Német-zugi holtág
A holtág 1872-1887 között alakult ki, a Hármas-Körös jobb parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város külterületén található. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége csekély mértékű
Adatlap megnyitása →Nagyfok-zugi Holt- Körös
Mentetlen hullámtéri holtág, időszakos vízjárású. Feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége előrehaladott, vízminősége nyáron nem megfelelő. Szélessége 60 méter, átlagos vízmélysége 1,5 méter. Halállománya a hullámtéri kubikokét, holtmedrekét r
Adatlap megnyitása →Nagytóti-Toprongyosi csatorna (Zsadány 043 hrsz.)
A környező vízkivételi igényeknek megfelelően változó víztartású, meder átlagosan 0,6-0,8 mély, vízinövény borítottsága nyáron jelentős, foltszereű szabad vízfelületekkel, alsó szakasza horgászható. Csuka, sügér, ezüstkárász, keszegféle fajokat jelen
Adatlap megnyitása →Malomzug-Simafoki-csatorna
Növényzettel erősen benőtt, a csatorna felső, Peresi-holtágból kiágazó szakasza horgászható. Átlagosan 1,5-1,8 m mély. Csuka, sügér, ezüstkárász, keszegféle fajokat jelentő csekélyebb halállományából kifolyólag horgászatilag nem frekventált.
Adatlap megnyitása →Mezőhegyesi élővíz-csatorna 7+677-18+341 fkm-ig
Békés megye déli részén húzódó, főként belvízbefogadóként és öntözőcsatornaként funkcionáló csatorna változó vízminőséggel. Vízellátottsága: időszakos, öntözési időszak után leeresztésre kerül. Horgászatra leginkább az öntözési szezonban alkalmas. Mé
Adatlap megnyitása →Malomzug-Décsipusztai-csatorna
A Szarvas-békésszentandrási Holt-Körösbe torkolló időszakos vízstinttartású csatona. Vízszintje összefügg a Szarvas-békésszentandrási Holt-Körös feltöltöttségi állapotával. Növényzettel erősen benőtt, szezonban a csatorna felső és az alsó szakasza ho
Adatlap megnyitása →Kopolya csatorna
Kopolya csatorna 3,4 ha Kötegyán külterületén található
Adatlap megnyitása →Kutas-főcsatorna, Kutas-patak, Kutas-csatorna
A Kutas csatorna a Berettyó folyó bal partján futó, egész évben állandó vízszintű csatorna. 2019-ben az alsó szakasza kikotrásra került, átlagosan 1,3 m mély. Egyes szakaszai növényzettel erősen fedettek. Horgászati szempontból leginább az alsóbb sza
Adatlap megnyitása →Kálló-főcsatorna
Egész évben állandó vízszint jellemzi, erősebb vízáramlással, széles mederszelvénnyel, átlagosan 1,5 m mély. Vízinövényzettel csekélyebb mértékben borított. Halállománya gazdag, a békés és ragadozó fajok többségét reprezentálja, gyakran szebb, olykor
Adatlap megnyitása →Királyhegyesi-Száraz-ér 21+700-97+687 fkm-ig
Erőteljesen változó vízállapotú, egyes szakaszain nyáron teljesen kiszáradó ősmeder vízfolyás. Főképpen a csatorna battonyai szakasza alkalmas horgászatra, átlagosan mélysége 1,5-1,8 méter. Horgászatra főleg a tavaszi időszakban alkalmas, halállomány
Adatlap megnyitása →Kocsorhegyi (Borbély-zugi) holtág
A Hármas-Körös jobb parti mentetlen oldali (hullámtéri) holtága, időszakos vízjárással. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége közepes mértékű, aszályos években akár teljesen kiszáradhat. Szélessége 50 méter, átlagos vízmélység
Adatlap megnyitása →Kondorosi anyaggödör
A vízterület Kondoros külterületén, Kondoros és Hunya települések között található volt homokbánya tó. Az egyesület által hasznosított vízterület nagysága 10 ha. Megközelíthető a 44 sz. főútról , ahonnan Kondoros irányából Békéscsaba felé haladva a 9
Adatlap megnyitása →Kevermesi sóderbányatavak
Kevermes Nagyközség külterületén található bányató, 4,62 ha-on horgászható. 1984 óta rendszeresen telepített tó. Mezőgazdasági területtel körbevett, szilárd burkolatú útról könnyen megközelíthető. A tó partján fás, bokros terület. Nagy fontossággal b
Adatlap megnyitása →
KHESZ Fás-tó
A békéscsabai Fás tó 1994 óta áll a horgászok szolgálatában. A horgásztó Békéscsabán, Erzsébethely-Jamina városrészben, a város déli határában található, mely mesterséges úton, bányaművelés hatására keletkezett. A terület eredetileg rét és legelő bes
Adatlap megnyitása →Kettős-Körös 0-37,26 fkm-ig
A Kettős-Körös a Fekete- és Fehér-Körös találkozásával Szanazugnál kezdi útját. Nevét a Bihar-hegységben eredő két szeszélyes folyó egyesült víztömegéről kapta, amelyek 19. századi vízszabályozásokat megelőző találkozási pontja eredetileg Békésnél vo
Adatlap megnyitása →Kevermesi sóderbánya tó II
Kevermes Nagyközség külterületén található bányató, 5 ha-on horgászható. 1984 óta rendszeresen telepített tó. Mezőgazdasági területtel körbevett, szilárd burkolatú útról könnyen megközelíthető. A tó partján fás, bokros terület. Nagy fontossággal bír
Adatlap megnyitása →Kerekes-zugi holtág
A Kerekes-zugi holtág a Hármas-Körös jobb parti, árvízvédelmi töltés melletti holtága Öcsöd és Kunszentmárton települések közelében. Hossza: 1,5 fkm, területe: 6 ha. A holtágat övező partmenti növényzet vadregényesen erős, emiatt nehezen megközelíthe
Adatlap megnyitása →Nem csak egy halfaj vagy kategória alapján választanál?
Használd a teljes vízkeresőt, ahol vármegye, ár, halfaj és egyéb szempontok szerint is összehasonlíthatod a lehetőségeket.