Sügér horgászvizek Magyarországon
Olyan horgászvizek, amelyek adatlapján a(z) Sügér szerepel a jellemző vagy fogható halfajok között. Hasonlítsd össze a víz jellegét, a napijegyet és az aktuális KapásIndexet.
Kamuti Bányagödrök
Kamuti Béke horgász egyesület, magán tulajdonban lévő tava.
Adatlap megnyitása →
Kecsegés-zugi holtág
A Kecsegés-zugi holtág Gyomaendrőd határában a Hármas Körös jobb partján helyezkedik el. A holtág viszonylag kicsi, vízfelülete 7,5 Ha. Átlagos vízmélység 2,2 méter, a víz bővelkedik Ponty, keszeg, harcsa, amúr, süllő, csuka halfajokban. Az egyesület
Adatlap megnyitása →Kakat-főcsatorna (a Kisújszállási köves úttól a Hortobágy-Berettyóba betorkollásig torkolatig)
A Kakat főcsatorna nagyobb részben Jász-Nagykun-Szolnok megye, kisebb részben Békés megye területén húzódik, összefolyás előtti alsó szakasza a két megye határán fut. Közkedveltebb parti horgászhelyei a Kisújszállás-Ecsegfalva közötti közút melletti
Adatlap megnyitása →Hármas-Körös folyó, a Szelevény község keleti határában lévő gátőrháztól (12 fkm.) felfelé a Hortobágy-Berettyó gyomához közelebb eső betorkollásáig (árvízkapu-ág)
Hazai viszonylatban tekintélyes folyó, víztömege a Körös-Berettyó vízrendszer összes elemét egyesíti. Útja a Kettős-, és Sebes-Körös egyesülésével Békés megye északi térségében veszi kezdetét, majd Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintve Csongrádban, a m
Adatlap megnyitása →Hármas-Körös folyó az endrődi közúti hídtól lefelé a Hortobágy-Berettyó gyomához közelebb eső betorkollásáig (árvízkapu-ág)
Hazai viszonylatban tekintélyes folyó, víztömege a Körös-Berettyó vízrendszer összes elemét egyesíti. Útja a Kettős-, és Sebes-Körös egyesülésével Békés megye északi térségében veszi kezdetét, majd Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintve Csongrádban, a m
Adatlap megnyitása →Hármas-Körös folyó az összefolyástól a Hortobágy-Berettyó gyomához közelebb eső betorkollásáig (árvízkapu-ág)
Hazai viszonylatban tekintélyes folyó, víztömege a Körös-Berettyó vízrendszer összes elemét egyesíti. Útja a Kettős-, és Sebes-Körös egyesülésével Békés megye északi térségében veszi kezdetét, majd Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintve Csongrádban, a m
Adatlap megnyitása →Hármas-Körös folyó a a Hortobágy-Berettyó gyomához közelebb eső betorkollásától (árvízkapu-ág) lefele az Aranyosi-holtág betorkollásáig
Hazai viszonylatban tekintélyes folyó, víztömege a Körös-Berettyó vízrendszer összes elemét egyesíti. Útja a Kettős-, és Sebes-Körös egyesülésével Békés megye északi térségében veszi kezdetét, majd Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintve Csongrádban, a m
Adatlap megnyitása →Hunyadi tó (Gyula 1894 hrsz.)
A hunyadi tó egy sporthorgász víz . Csak sporthorgászat és versenyek edzések rendezése lehet rajta. Hal elvivős engedély nincs kiadva a tóra.
Adatlap megnyitása →Hunyai homokbányató
3 ha területű homokbányató. Fogható halfajok: ponty, amur, harcsa, süllő, busa, keszegfélék, ezüstkárász. Törpeharcsa mentes víz.
Adatlap megnyitása →Hosszúfok-Határér-Kölesér főcsatorna 0 + 000 – 28 + 900 fm
A Hosszúfok-Határ-ér-főcsatorna Köles-ér főcsatorna a 0+000fkm-től a 28+900fkm-ig tart, 19 hektár vízterület.
Adatlap megnyitása →Hortobágy-Berettyó folyó a Nagykunsági-öntöző főcsatorna betorkollásától lefele a Hármas-Körösbe torkollásig
A Hortobágy-Berettyó a 19. századi vízszabályozásokig ős Berettyó folyóként szakadt ki Bucsa térségében a Nagy-sárrét óriási mocsárvilágából, amelyet részben maga táplált a nagy területeken szétterülő vizével. Vízrendezéskor a Nagy-sárrétbe Bakonszeg
Adatlap megnyitása →Hortobágy-Berettyó folyó 54,8-0 fkm közötti szakasza
A Hortobágy-Berettyó a 19. századi vízszabályozásokig ős Berettyó folyóként szakadt ki Bucsa térségében a Nagy-sárrét óriási mocsárvilágából, amelyet részben maga táplált a nagy területeken szétterülő vizével. Vízrendezéskor a Nagy-sárrétbe Bakonszeg
Adatlap megnyitása →Hortobágy-Berettyó folyó a Hamvas-főcsatorna szivattyúház ágának folyásirány szerinti bal partjától lefele az ecsegfalvi közúti hídig
A Hortobágy-Berettyó a 19. századi vízszabályozásokig ős Berettyó folyóként szakadt ki Bucsa térségében a Nagy-sárrét óriási mocsárvilágából, amelyet részben maga táplált a nagy területeken szétterülő vizével. Vízrendezéskor a Nagy-sárrétbe Bakonszeg
Adatlap megnyitása →Hantoskerti holtág
A holtág 1871-1890 között jött létre, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd városhoz, annak belterületéhez tartozik. Helyi elnevezései még: Falualji, Révlaposi holtág, Dög-Körös.
Adatlap megnyitása →Holt-Sebes-Körös-főcsatorna
A Holt-Sebes-Körös főcsatorna a Sebes-Körös folyó bal parti mentett oldali holtága. Kanyargós medre Biharugrán indul, majd több települést is érintve Vésztő és Szeghalom közötti közút mentén, Fok-köznél szivattyútelepen keresztül csatlakozik vissza a
Adatlap megnyitása →Halásztelki holtág, Szarvas 0180, 0186 hrsz.
A Nagyfoki-holtág egy két részből álló, pihenő- és horgásztóként funkcionáló vízrendszer a békés megyei Szarvas település mellett. A vízrendszer rekreációs funkciója 30 éves múltra tekint vissza, mivel korábban a szarvasi Dózsa Mezőgazdasági Termelős
Adatlap megnyitása →Gyopárosi tavak (Északi-, Déli- és Középső-tó)
A Gyopárosi tórendszer Orosháza város szélén, Gyopárosfürdő szomszédságában fekszik. Az Északi, Középső és Déli tóból álló tócsoport állandó vízszinttel, jellemzően pontyból, kárászból, keszegfélékből és csukából álló halállománnyal rendelkezik. Egés
Adatlap megnyitása →Gyulai homokbányató (Munkácsy tó)
Több mint húsz évvel ezelőtt, 1986-ban alakult meg a Munkácsy Horgász Egyesület (MHE) azzal a céllal, hogy igényes szórakozási lehetőséget biztosítson a környék horgászainak egy szervezett és összehangoltan működő horgász szervezet keretein belül. Az
Adatlap megnyitása →Gyigeri-zugi holtág
A Gyigeri-zugi holtág a Hármas-Körös jobb parti mentetlen oldali (hullámtéri) holtága Öcsöd település térségében. Vízi növényzettel való benőttsége előrehaladott állapotú, szélessége 70 méter, átlagos vízmélysége 1,2-2 méter. A horgászat csak a parti
Adatlap megnyitása →Gyomaendrődi Sirató holtág
A holtág 1872 – 1890 között jött létre a Hármas-Körös jobb parti ármentesített területén a 15. számú Siratói-zugi átmetszéssel. Az átvágás 1050 folyóméter hosszú volt. Közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város külterületéhez tartozik. A hagyo
Adatlap megnyitása →Gerlai holtág
A helyiek körében Ó-Körösként is ismert egykori Fehér-Körös meder egész évben horgászható. Medre a Békéscsaba és Gyula városok között húzódó egykori Vesze település, ma veszelyi kertek mentén ágazik ki az Élővíz csatornából, majd Békéscsaba és Békés
Adatlap megnyitása →Gyepes főcsatorna 0+000 fkm-től 21+340 fkm-ig
A Gyepes főcsatorna a 0+000fk-től a 21+340 fkm-ig tart
Adatlap megnyitása →Félhalmi (Biristyók) holtág
A holtág 1871-1889 között keletkezett a Hármas-Körös 38. és 39. félhalmi átmetszésével. A bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag Gyomaendrőd város, Csárdaszállás és Köröstarcsa községekhez tartozva. A Félhalom elnevezés a
Adatlap megnyitása →Fűzfás-zugi holtág
A holtág 1872-1887 között keletkezett, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város belterületén található. Medrének feliszapoltsága közepes mértékű, növényzettel való benőttsége c
Adatlap megnyitása →Nem csak egy halfaj vagy kategória alapján választanál?
Használd a teljes vízkeresőt, ahol vármegye, ár, halfaj és egyéb szempontok szerint is összehasonlíthatod a lehetőségeket.