Halfaj: Pettyes busa

  • Fekete-Körös folyó teljes magyarországi szakasza

    A Fekete-Körös Romániában, a Bihar hegységben ered több forráspatak, a Bój, a Kristyóri, a Brihanyi, a Krimpanyanka, a Pojánai, a Petrószi, és a Vaskoh feletti rézbányai barlangból eredő főág egyesülésével. Jobb oldalról a Köves-Körös, a Királyerdõ lejtőinek vizeit gyűjtő Rossia, a Vida és Tapa összefolyásával a Hollódi és a Gyepes- Görbedi patakok egy ágát gyűjti össze. Balról a Béli hegység észak-keleti oldaláról lefutó vizek, dél-nyugati oldalról a Bél, a Sártos, a Kalacsa, és ezek összefolyásával a Tőz patak torkollik a Fekete- Körösbe. A Tőzre Bokszegnél, a kisebb mellékvizekre a Béli hegység nyugati lábánál kisebb vízvisszatartó tározók, mellékcsatornák létesültek. Belényesnél, majd Szent-Miklósnál a hegységből az Alföldre kilépve Tenke, Tamásda érintésével kanyargós medrében nyugati irányt követve Antnál lépi át a román-magyar határt.

    Ez a több mint negyven éve horgászszövetségi hasznosításban lévő folyó nem csak tájképi- hanem horgászati szempontból is felettébb hívogató eleme a vízrendszernek. Hazai 20,5 kilométeres szakasza a Körös-vidék azon élővízi területei közé tartozik, amelyek leginkább megőrizték vízszabályozások előtti időket idéző „hangulatukat”. A partját kísérő erdőterületek, a kanyargós mederbe csúszott fák, a homokfelrakódások vadregénye meglódítják a horgászfantáziát, amelyhez idilli keretet a tiszta időben kelet felől felsejlő forrásterületek kékes hegyvonulatai adnak.

    Aki kicsit jobban szemügyre veszi ezt a folyót, az rögtön megállapíthatja, hogy páratlan élőhelyi adottságokkal rendelkezik. Sok a kanyarulat – túlnyomórészt kövezettek –, Gyula-Városerdő felett rengeteg az akadó, a medertalaj márgás-homokos és Sarkad térségéig – a kettős-körösi duzzasztóhatás ellenére – még a nyáron is kifejezetten élénk tud maradni a víz sodrása.

    A Fekete-Körös alapvetően egy gyors víz, ám ezt a jellegét a rendszerint áprilisban üzembe álló békési duzzasztó karakteresen átformálja. A Kettős-Körös vízlépcsője a Fekete-Körösön egészen a Gyula-városerdei térség fölé nyúlva érezteti hatását, aminek egyik legszembetűnőbb következménye, hogy míg a Fekete-Körös a határzónában még egy szűk, homokfelrakódásos mederben siető kifejezetten sebes víz – még duzzasztási időszakban is –, addig alig 10-15 kilométerrel lejjebb a Fehér-Körössel történő egyesülés közelében már egy jóval lassabb, nyáron már-már szinte álló jelleget öltő, kanyarbelsőkre kiöntő/szétterülő víztestté válik.

    Ezek a körülmények számos halfaj számára jelentenek ideális élőhelyi környezetet, néhánynak kifejezetten kedveznek, persze az alsóbb és felsőbb részek jellemzőit egyes fajok eltérően tolerálják. A Fekete-Körös horgászszemüvegen keresztül egy süllős folyó, de igaztalan volna ennek az egy halnak kisajátítani a vizet: harcsák, csukák, domolykók, balinok, márnák, pontyok, amurok és a számos keszegféle általánosak a horgászfogásokban.

    A romantikus szépségű Fekete-Körös azonban horgászati szempontból nem mindig mutatja szebbik arcát. A halfogás eredményességét tekintve talán a legszeszélyesebb folyója a tájnak. Az élővizek „haljárási” szélsőségei ezen a vízterületen olykor igen erőteljesen jelentkeznek.

    Míg egyes időszakokban (vagy években) a halak aktív jelenléte tapasztalható, addig olykor kifejezetten nehéz érdemlegesebb horgászsikert kicsikarni a víztől a halállomány alsóbb Körös-szakaszok felé (Kettős-Körös) elmozdulása miatt. Mindemellett a Fekete-Körös igen kedvelt horgászvíz. Mederméretei és számos part állása miatt szinte minden ígéretes „porcikája” meghorgászható, ami mégsem, az a szanazugi kishajó kikötő révén vízen könnyűszerrel becserkelhető.

    Horgászati frekventáltsága a torkolattól felfelé Városerdőig erőteljesebb, Sarkad térségéig mérsékelt, afelett pedig csekély. Ez nem feltétlenül a fogási esélyeket tükrözi, sokkal inkább a szanazugi és városerdei üdülőtelep „népsűrűségét”, illetve a környező települések horgászainak felségterületeit.

  • Danzugi holtág

    A holtág 1875 – 1879 között keletkezett a 38. Keskenyzugi átmetszéssel a Hármas-Körös bal parti ármentesített területén. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége csekély, vizének minősége megfelelő. Vize szivornyásan pótolható a Hármas-Körösből. Fás növényzetben szegényes terület, partja a 85 százalékos beépítettségű. A Félhalmi holtághoz közelebb eső ágának belső oldalán a parti sáv nem beépített, a folyó felőli sarkán csónak lerakására is lehetőség nyílik. A holtág vizéből táplálkozó környező rizstáblák miatt vízszintje ingadozó. A holtág halállománya a Félhalmi-holtágakéhoz hasonló, jellemzően békés halakban bővelkedik.

  • Bónom-zugi holtág

    A négy kisebb holtágat magábafoglaló, egymás között csatornákkal összekapcsolt, összefüggő holtágrendszer – mely a 19. század végén alakult ki – a Hármas-Körös jobb parti ármentesített területén helyezkedik el. Közigazgatásilag a békés megyei Gyomaendrőd városhoz tartozik, annak „Endrődi üdülőterület” elnevezésű részén található. A négy holtág teljes hossza 6,2 km, átlagos szélességük 32 és 70 m közötti területük rendre 5, 15, 9 és 10 ha, összesítve 39 ha, átlagos vízmélységük 1,7 – 2,5 m víztérfogatuk 780 ezer m3. A tulajdonos és kezelő Gyomaendrőd város Önkormányzata, a halászati jogot a Kecskészugi Tájvédelmi és Horgász Egyesület, a Bónomzug Vizéért Egyesület, a Sóczózugi Környezetvédelmi és Horgász Egyesület gyakorolja, a hozzájuk tartozó holtágakon. A Kecskészugi Holt-Körös feliszapoltsága jelentős, a többi holtágé csekély, növényzettel való benőttségük közepes mértékű. Vízminőségük megfelelő. A Hármas-Körös vize legfelső holtágnak, vagyis a Templomzugi-Holt-Körösnek a felső végénél lévő szivornyán keresztül jut a holtágrendszerbe. A vízpótlás, megcsapolás útján holtágról-holtágra lefelé haladva történik.

  • Békési téglagyári tó

    A tó Békéstől Nyugatra a Murony felé vezető főút mellett helyezkedik el. Az egyesületet a tulajdonosok alapították. Vízterülete 3,2 ha mélysége átlagosan 2,5 m. Főbb halaink a Ponty ,Amur, Csuka, Süllő, Keszeg félék, Kárász. A vízterületre vonatkozó szabályok a helyi horgászrend tartalmazza. A tavon egész évben lehet horgászni. Napijegyes horgászatra nincs lehetőség.

  • Békás-tó (Mezőhegyes 910/17 hrsz.)

    Betonúton megközelíthető, intenzíven telepített 2,5 hektár területű tó. Fő hala a ponty, de jól fogható az amur, keszeg, ragadozó halak közül süllő, csuka, harcsa.

  • Új tó

    Az egyesület legújabb tava, amelynek intenzív telepítését 1995-ben kezdték meg. Egy igazi vadregényes tó. Fiatal kora ellenére rekord méretű halakat rejt! Leginkább csónakból horgászható.

  • Malomvölgyi II. tó

    A tó csupán 2 km-re található Pécstől a Malomvölgyi arborétum természetvédelmi terület közepén. A festői szépségű parkerdő kedvelt kirándulóhely és a tó a horgászok körében is elsőrangú helyen áll. Az első tótól (Kökényi tó) északra található, vízutánpótlását elsősorban annak zsilipén keresztül kapja.

    Eredetileg erdők és szántóföldek határolták, Keszü növekedése következtében azonban a nyugati oldalon már a falu szélső házai láthatók, sokan Keszüi tónak is nevezik. A tavak és környékük a területen egykor állt malmokról, valamint a Pécshez csatolt Málom településről kapta elnevezését. A völgyzárógátas víztározókat 1981 áprilisában adták át a nagyközönségnek, mely vizét több forrás által is táplált kis patakokból nyeri. A tórendszer a patakok vizének felduzzasztásából alakult ki. A tavak létrehozásának a célja a Malomvölgyi parkerdőben egy Pellérd feletti vízbázis biztosítása volt. 1986-ban a Pécsi Horgász Egyesület kapta meg a kettes tóra a halgazdálkodási jogot a városi önkormányzattól.

    A tó 20,5 hektár kiterjedésű, átlagban 3-6 méter mélységű. Legmélyebb pontjánál közel 8 m- es vízmélységet mértünk. Egyesületünk a kezdetek óta folyamatosan és intenzíven végez telepítéseket. A tározó mederalakulata pontosan a rendezett parkerdő ellentettje. A változatos körülmények szinte már vadvíz jelleget kölcsönöznek a helynek, az ide érkező horgászoknak nagy kihívásban lesz részük. Itt a békés- és a ragadozó hal horgászok is megtalálják számításaikat!

    Bojlisok figyelem! A nagymennyiségű kagylónak köszönhetően kapitális pontyok lakják a vizet.
    A tó mindig is híres volt szép amurjairól, melyet csupán a hínár mezők bánnak.
    Malomvölgyben eredményesen lehet pergetni. Jól megtermett csukák, sügerek és süllőkkel találkozhatunk. Ha a balinok mutatják magukat, rájuk is dobhatunk nagy sikerrel. Természetesen működnek az örök bevált klasszikus ragadozós technikák is.
    Bátorítani szeretnénk a harcsásokat is. Annyira jó élettér számukra a tó, hogy már a 2000-es évek elején halászati módszerekkel ritkították az állományt.
    A tározó tökéletes versenypálya, ugyanis fehérhalak tömkelege él a vízben. A finomszerelékes horgászok egész biztosan nem fognak unatkozni!
    Telepítés minden hónapban.

    Parkolni csak a kijelölt parkolókban szabad, nincs lehetőség a horgászhelyek megközelítésére gépjárművel. A tározó az éves területi jegyesek és a napijegyesek számára is egész évben horgászható a kiolvadástól a befagyásig.

    A tavak melletti réten szabadidőpark, focipálya, tűzrakóhely, és több ivókút is található. A város közelsége miatt gyakran futókkal, kerékpározókkal sétálókkal lehet találkozni, kedvelt pihenőhelye a pécsieknek. Közös célunk a Biokommal együttműködve, hogy mindenki kellemesen és békességben tölthesse el szabadidejét a parkerdőben.

  • Külső Bédai-holtág

    A holtág a Duna jobb parti hullámterén húzódik, közigazgatásilag a Baranya megyei Kölked községhez tartozik, kialakulásának éve nem ismert. Hossza 7,1 km, átlagos szélessége 100 m. Védett természetvédelmi terület, a Duna-Dráva Nemzeti Park része. Árvíz idején vizét a Duna árhullámai frissítik fel. Gát felőli partjának egy részén hétvégi házak állnak, valamint csónakkikötők találhatóak. Magasabb vízállás esetén egy szűk fokon keresztül ki lehet jutni csónakkal a Duna folyóra.

  • Kertalja tó

    Aljzata egyenetlen sok törés és plató található benne, a csónakkikötő előtti rész nádtorzsás mely nagyon szép halaknak ad búvóhelyet. Ennek a tónak része az úgynevezett „Szuezi csatorna” is ami 1 km hosszú és mintegy 8 méter széles árkot jelent. Igen vadregényes horgászatban lesz része annak aki kipróbálja, mert tele van jobbnál jobb horgászhelyekkel, bedőlt fák, bokrok adnak menedéket a halaknak. Csónakból és partról is horgászható.

  • Fekete víz (új meder)

    A Pécsi-víz torkolattól a Drávába torkollástól visszafelé kb. 50 m-ig tartozik az Egyesületünk kezelésébe a víztest. A nyári időszakban a feldúsult növényzet (békakorsó, vízi tök) miatt csak a fenék küszöbök alatti gödrök horgászhatóak.