Sok Szeretettel várjuk a horgászni és pihenni vágyókat!
A tó 1,5 ha-os magánterületen helyezkedik el a 0,8ha vízfelület. A fenék homokos, agyagos, vékony iszapréteggel. Egyenetlen, gödrös, helyenként akadós, átlagos vízmélység kb. 1,5 méter, mélyebb része 2 m.
Belépés engedéllyel, telefonos egyeztetéssel.
A Fűzvölgyi Öntöző Főcsatorna a Kiskunsági Őntöző Főcsatornából ered Szalkszentmárton-Homokpuszta közelében (Vakvágány) és Nagykékes határában szűkül össze a Szelidi Megkerülő csatornává.
A Bajai Duna szakasz 1493 fkm-el Sükösd magasságában kezdődik és 1465 fkm -nél ér véget Dunafalva felett.
A BÁCSHOSZ által kezelt Duna Völgyi Főcsatorna a Bács- Kiskun megyehatárától ( Bugyi- Kunpeszér közötti híd) indul és Bajánál torkollik a Dunába.
A Katymári Sporthorgász Egyesület 1986. óta működő civil szervezet. Az Egyesület kezelésében lévő Batinkov tó építése 1987. évben kezdődött, miután a jogelőd Katymi Egyetértés Horgász Egyesület létszáma kinőtte a korábban használt Park tó területét. A horgásztó 6,1 hektáron helyezkedik el, közvetlenül Katymár község határában, a futball pálya mögötti egykori vásártéren lett kialakítva. Megközelíthető két irányból, az egyik a futball pálya felöl, ami a tó keleti partjához vezet, valamint a régi laktanyához vezető útról, amiről balra lekanyarodva a valamikori vasúti töltésen tovább haladva, a tó északi partja érhető el. Mindkét megközelítési helyen faliújság található, ahol a beírónaplók is elhelyezésre kerültek, a faliújságok alatt egy zárt szekrény részben.. A keleti parton a bejáratnál egy fedett beállóban, az északi parton a horgásztanya nyitott teraszánál találhatóak a faliújságok. A Beíró naplókba érkezéskor a horgász nevét valamint a horgászat kezdő időpontját rögzíteni kell. Távozáskor pedig a horgászat befejézésének időpontját és az elvinni kívánt nemes halak darabszámát illetve az egyéb kategóriába tartozó halak súlyát kell rögzíteni. Az elvihető mennyiség korlátozását a Helyi horgászrend tartalmazza. A napijeggyel horgászók minden év április 1.-től november 31.-ig tudnak napijegyet váltani. Számukra külön horgászrend is vonatkozik, amely a darabkorlátozásban tér el a Helyi horgászrendtől, minden másban megegyezik.
A tó átlag vízmélysége 1,5 m. Partjain kialakított stégek szakhatósági engedély alapján készültek, melyek a természettel harmonizáló egységes képet alkotnak. A tó működtetését kezdettől fogva az Egyesületi tagok társadalmi munkában végzik. A víz utánpótlása a Kígyós főcsatornából történik, zsilipen keresztül. Ahoz, hogy a megfelelő vízszintet tartani tudjuk, a Kígyós főcsatornán egy duzzasztó gátat üzemeltetünk, közösen a Vízügyi Hatósággal. Ezen műtárgy 50 méteres körzetében horgászni, fürödni szigorúan TILOS! A tavon kizárolag horgászati tevékenység folytatható, fürödni szigorúan TILOS! Csónak használat nem engedélyezett. A tó legnépszerűbb hala a ponty. Évente álltalában kétszer van telepítés ,tavasszal és ősszel . A telepített állomány 2/3 – 1/3 arányban kétnyaras és háromnyaras halakból áll. Szép számban fogható amúr, süllő, sajnos törpeharcsa, valamint több féle fehér hal is. Az elmúlt években elvétve fogtak a horgászok szürkeharcsát, ami ugyan telepítve sosem volt , de megjelent a tóban. A tó vízminősége szinte a kiválló kategóriába tartozik. A mederfenék túlnyomó részben agyagos. Sok tavikagyló található a vízben, ami a víz tisztaságára utal.
A Bajai Kamarás Dunát ( Sugovica) közösen kezeljük az Aranyhal- Baja SHE- vel. A Sugovica a Dunából ágazik ki és a Szeremlei- Sugovicában és a Ferenc- csatornában végződik.
A Sebes-Körös a 19. század közepéig kiöntéseivel a Kis-sárrét láprétjeit táplálta, amelyben Körösszakál-Biharugra után terült szét, majd csak Vésztőtől vájva mélyebb utat magának. A vízszabályozáskor a mocsárvilágon keresztül egy új medret ástak a folyónak, így szárítva ki a vízjárta területeket. Ez a Kis-sárréten keresztülfutó, sok helyen teljesen egyenes vonalvezetésű mesterséges meder jelenti ma a Sebes-Körös hazai szakaszának döntő részét. Kanyargósabbá csak Szeghalom térségétől válik: innen helyenként már eredeti ágyában keresi kapcsolatát a Köröstarcsa felől délnyugati irányból érkező Kettős-Körössel.
Sokak véleménye, hogy az erőteljes tájátalakító hatások ellenére a Sebes-Körös a vízrendszer „legélőbb” folyója maradt. Kétségtelen tény, hogy a Körös-vidék élővizei közül ez a víz őrizte meg leginkább a nevében is fémjelzett „sebes” vízmozgását, ami egykor a Körösök általánosan karakteres tulajdonsága volt. Ennek megfelelően a Sebes-Körös leginkább a márna szinttáj folyója, ezt a jellemzőjét a Körösladánynál lévő duzzasztó is csak egy rövid, néhány kilométeres felvízi szakaszon képes befolyásolni.
Ez a gyorsabb, „élőbb” vízmozgás az ökoszisztémára is kedvező hatást gyakorol. A Sebes-Körösnek rendkívül fauna-gazdag a halállománya, ami a horgászatban számottevő és a természetvédelmileg jelentős fajokban egyaránt megmutatkozik. A Sebes-Körös régóta nevezetes igazi vadvízi süllőiről, balinjairól, pontyairól, márnáiról, domolykóiról, paducairól, illetve védett bucóiról, csíkhalairól. A Körösszakálnál lévő fenékgát alatt még az sem egyedi (bár ritka) eset, hogy olykor egy-egy kisebb termetű sebes-pisztráng is a horogra kerül, de volt már példa három kiló feletti példány pergetve történő fogására is a körösladányi duzzasztónál.
A Sebes-Körös – sok egyneműsége ellenére – kiváló élőhelyeket kínál a halak számára. A kettős-körösi összefolyástól Körösladányig tartó szakasz a folyó legmélyebb részét jelenti, e terület híresen sok akadót, kiváló haltanyákat vonultat fel, de a körösladányi duzzasztó felett becsatlakozó Berettyó folyó limányló torkolata szintén legendás horgászhelyszín. A duzzasztó felett néhány kilométeren meglassuló folyó Fokköz után már ismét érezteti gyors mozgását, ami a felsőbb részek felé haladva egyre markánsabbá válik. Újiráztól határozottan egy domolykós, paducos víz jellemzőit kezdi mutatni, Komáditól pedig az egyre zátonyosabb mederben surrogva siető víz sok helyen már hosszanti irányban gázolható, remek lehetőségeket biztosítva a legyezős horgászathoz is.
Ezeken a felső szakaszokon a halállomány összetétele már abszolút szinttáj-specifikussá válik, a hidakról sokszor figyelhetőek meg domolykók és paducok népes rajai. A márna és a süllő szintén gyakori, ám jobban rejtőző lakója a felsőbb részeknek, az alsóbb szakaszt jobban kedvelő fajok – mint a csuka, a harcsa, a kárász és a ponty már ritkábban fordulnak elő. A horgászok kezében gyakran kerülnek olyan kevésbé ismert fajok, mint a szilvaorrú keszeg, a sujtásos küsz, nyúldomolyó.
A Sáska horgásztó egy 2,1 ha vízfelületű tó, amely egy 5 ha-os bekerített, parkosított területen található Hajdúszoboszló és Debrecen között, Ebes külterületén. A tavat egy régi folyómeder (Vérvölgyi ősmeder) kb. 300 m hosszú és kb. 100 m széles szakaszán alakítottuk ki, 2011 óta áll a sport- és hobbihorgászok rendelkezésére.
A Keleti-főcsatorna Balmazújvárosi vízszintszabályozó műtárgytól a Hajdúszoboszlói Zsilipig tartó szakasza.
A keleti-főcsatorna hajdúszoboszlói zsiliptől Bakonszegi Zsilipig tartó szakasza.