Horgasznapijegy.hu

Halfaj: Pettyes busa

  • Zagyvarónai Hűtővíz Tározók (I-III.)

    A zagyvarónai hűtővíztározók a Zagyva (itt még patak) duzzasztásával keletkeztek.

    A három tó közül az I-es (“Kis tó”) a legkisebb – mintegy 0,59 ha – területű és a legkisebb átlagmélységű. Mivel ez az durva hordalék ülepítő tározó, ezért itt
    rakódik le a legtöbb homokos hordalék, ami az elmúlt két és fél évtizedben megtette hatását: a tó jelenlegi átlagmélysége 80 cm körül van. Ennek ellenére keszegek,kárászok és szép pontyok találhatóak benne a rendszeresen telepített 3 nyaras pontyok mellett.

    A “Középső tó”, vagy II-es tó méretében is a középső: 0,98 ha az alapterülete. A felső végén sekélyebb, gáthoz közeli részén mélyebb tó átlagmélysége 1,4 m körüli. Szép számban található benne dévér, kárász és ponty (50 dkg-tól a 20 kg-ig), amúr, de jelentős a csuka és nem elhanyagolható a süllő állománya sem. Ennek a tónak a partja a legalkalmasabb a három tó közül a rakós botos horgászatra, bár ezt is csak elszánt rakósoknak ajánljuk inkább (mindenhol kevés a hely a parton, mert egy szűk völgyben helyezkednek el a tavak).

    A 3,83 ha területű III-as (“Nagy tó”) biztosítja a legváltozatosabb horgászati lehetőséget.
    A vízmélység a 60 cm-től a 3,2 m-ig változik a befolyótól a völgyzáró gátig. A halállomány: dévér, bodorka, vörösszárnyú, sügér, ponty 50dkg-tól 30 kg-ig, amúr, süllő, harcsa. A fő hal természetesen a ponty, de – különösen az őszi és a téli időszakban – nagy kedvvel és egyre több eredménnyel űzik a ragadozókat is tagjaink mind kishalas/halszeletes, mind pergető módszerekkel.
    A meder iszappal borított, erre a fenekező módszereknél érdemes gondolni.
    Sok mély-vizű Nógrád megyei bányatóval ellentétben sekélyebb tavainkban jó lehetőségek adódnak az úszós horgászat kedvelőinek. Ezt segíti, hogy sok a part menti nádas-gyékényes, valamint tavainkon szabad etetni.
    A sok – nem vízválasztói – horgász körében elterjedt vélekedés – miszerint az itteni halak az iszap miatt iszapízűek, büdösek – nem igaz. A Zagyva vize mindig is eléggé tiszta volt, amit a több évvel ezelőtti zagyvarónai csatornázási munkálatok után csak még javult. Így halaink jó ízűek és egészségesek, amit közel 100 tagunk és évi 40 mázsa fölötti
    konyhákba kerülő zsákmánya is bizonyít!

  • Mátraterenyei bányató I.

    A Tóaljai horgásztó Mátraterenyén (Homokterenye községrész) belterületén helyezkednek el, a Zagyva két oldalán a Salgótarján felé vezető úttól Észak-Keleti irányba. A két tavat a Zagyva folyó hídjai gyakorlatilag összekapcsolják. É-ról a hűtőház, K-ről szántóterület, D-ről út és beépített terület, Ny-ról belterület határolja.

  • Nyírjesi víztározó rendszer 1-6.

    Balassagyarmat külterületén található 6 tóból álló tórendszer.

  • Mátraszelei víztározó

    Mátraszele községet elhagyva, egy az útról nem látható völgyben található az Acélgyári Szabadidő Sporthorgász Egyesület által kezelt Mátraszelei víztározó.
    A Mátraterenye tábla előtt jobbra fordulva egy kavicsozott úton tudjuk megközelíteni.
    A tavat a Zagyva táplálja és egy volt bánya külfejtés feltöltésével jött létre több mint ötven éve. Legnagyobb mélysége 25m, átlagos mélysége is tíz méter körüli . A kristálytiszta 1 millió köbméter vízben kapitális harcsák,pontyok és amurok okoznak élményeket a horgászoknak. Emellett megtalálhatók a vízben a csuka, süllő, balin, compó, dévérkeszeg, jászkeszeg, bodorka példányai is. A ponty ,keszeg, süllő telepítése rendszeres. Évente 80q összesen, A környezet igazi vadvízi. Erdő, nádasok határolják a vizet. A horgászok kényelmét viszont vezetékes víz ,wc illetve a helyek nagy részének autós megközelítése szolgálja.
    Területe 12 ha amelyhez 10 méteres átlag mélység tartozik.
    A terület zárt, csak területi jeggyel rendelkező horgászok tartózkodhatnak a tóparton.

  • Maconkai-víztározó és tórendszere

    A Mátra hegység lábainál elterülő Maconkai-víztározó és tórendszere az elmúlt 25 évben a természetközeli, családbarát horgászturizmus és a minőségi versenysport területén együttesen, lépésről-lépésre alapozta meg nemzetközi hírnevét; köszönhetően mindezt csodálatos környezetének, változatos szolgáltatásainak, valamint kiemelten a bőséges, sokszínû, rekordfogásokban gazdag halállománynak. De minek is köszönhető mindez? Elsősorban Horgászbarátaink évről-évre, napról-napra megnyilvánuló, tartós bizalmának, hűségének. A horgászati és turisztikai hasznosító, 39 éve működő Bátonyterenye-Maconkai Szabadidő- és Sporthorgász Egyesület (BSHE) így ténylegesen non profit alapon üzemelhet, bevételeit 100%-ban a napi fenntartásba, a folyamatos halasításba forgathatja vissza. Maconka Magyarország egyik legnépszerûbb, korábban már világbajnokságnak is otthont adó horgászvize, számos kitüntető cím és elismerés, világ- és országos rekord, versenycsúcs birtokosa. Büszkék vagyunk arra, hogy a BSHE vezeti Európa legnagyobb rekordlistáját. Maga a teljes véd- és vízterület az aktív egyéni és családi pihenés, a szórakozás, az élményszerzés és a versenyek színtere, véleményünk szerint erre is rendeltetett. A BSHE a tórendszer-, valamint a fenntartási és fejlesztési feladatok bemutatásán túl egyéb eredményeit, így például tagi akcióit és kedvezményeit, kifejlesztett interaktív információs és alkalmazói felületeit, fokról-fokra bővülő háttérszolgáltatásait és persze a maconkai sporthorgászat eredményeit, érdekességeit is szeretné minden érdeklődővel hivatalos honlapján megosztani. E gondolatok jegyében készült el, majd újul meg folyamatosan – már az új honlapon – a 2026. évre is az alábbi részletes bemutatkozás. Nógrád megye varázslatos világa, Bátonyterenye, Maconka és a BSHE szeretettel várja, visszavárja régi vendégeit; s az új érdeklődőknek ezúton is barátsággal javasoljuk, tegyenek egy próbát – mi már tudjuk, hogy vissza fognak térni!

  • Cserhátsurányi csapadékvíz tározó

    Közel 1 hektár területű egyesületi horgásztó Cserhátsurányban. Fogható halfajok : ponty, amur, ezüst kárász, keszegfélék, csuka, süllő, harcsa

  • Pilismaróti-öböl

    A Fővárosi Horgászegyesületek kezelésében lévő vízterület

  • Oroszlányi Hőerőmű hűtőtava

    Oroszlányi Hőerőmű hűtőtava

    Napi területijeggyel három vízterületünk horgászható, az Erőműi tó mellett, a Bokodi Öreg tó és a Pénzespataki XVI/1-es tó.

    A földrajzi neve Bokodi-tó. Az 1961-ben induló Oroszlányi Hőerőmű Vállalat számára létesített mesterséges hűtőtó, amely az erőmű melletti rét elárasztásával, vagyis a rajta keresztülfolyó Által-ér felduzzaJelensztásával keletkezett. Az Által-ér Császár községtől délre ered, és Dunaalmásnál torkollik a Dunába. Az Által-ér eredeti medre valahol a tó közepén húzódott, ott, ahol a jelenlegi terelőgát található. A terelőgát funkciója a hűtőtó keringtetésének fenntartása, ugyanis az erőmű működéséhez szükséges a vízhűtés.

    2025. januártól újra indul az erőmű és ismét meleg lesz télen a tó víze, addig télen az időjárási viszonyoknak megfelelően horgászható.

    Oroszlányi Hőerőmű Hűtőtava területe 197 hektár. ( 5,91 millió m3 )

  • Palatinusz tó

    A 30,59 ha területen fekvő bányató, átlagos 6 méter vízmélységgel rendelkezik. A tó sátorkői oldalán és szemben a dorogi oldali stégeken lehetséges a horgászat.

  • Duna folyam Komárom megyei, 1770,3-1708 fkm közötti szakasza

    Kedves Horgászok, Tisztelt Érdeklődök!

    A Szlovák Köztársasággal határvizet képező Duna folyam a komáromi vasúti hídtól (1770,3 fkm) az Ipoly torkolatáig (1708 fkm) terjedő szakaszának nagy része jellegzetes felső középszakasz jellegű folyó.

    A Komárom és az Ipoly folyó közötti 62,3 fkm hosszú szakaszon a Duna kanyarogva bevágódó. 400 m szélességű, szabályozott medrében kiegyensúlyozott vízjárással folyik, miközben pleisztocén végi hordalékból épített számos szigetét kerülgeti. Dunaalmástól jobb oldalról a Dunántúli-középhegység lejtői kísérik, amelyet a folyam korábbi, viszonylagos helyzetére utaló teraszok lépcsőznek. A hegység hosszú, erőteljes emelkedése következtében a legmagasabb teraszszintek a 300 m-t is elérik a mai víztükör felett.

    A Komárom-Esztergom Megyei Horgászegyesületek Szövetsége által kezelt Duna-szakaszon 3 gyönyörű Duna-ág is található:

    – Szőnyi Kis-Duna,
    – Neszmélyi Duna-ág,
    – Táti Duna-ág.

    Akik szeretik a természetes víz által nyújtott élményeket, az áradó-apadó vizet, a bedőlt fákat, a változatos mederviszonyokat és a szeszélyes időjárást, azoknak szívből ajánljuk a Duna-ágak horgászatát.

    A Duna szakaszon megtalálható jellegzetes halfajok: ponty, csuka leső és szürke harcsa, rózsás márna, keszegfélék, szivárványos ökle, csapósügér, süllő, kősüllő, tarka géb, dunai galóca, selymes durbincs.

    A megyei szövetség legfontosabb vízkezelői feladatai a halállomány pótlásától az ívóhelyek kialakításáig terjednek, tudatos és tervezett halgazdálkodást folytatunk a Duna szakaszon.

    Az érvényben lévő horgászrendi szabályokról és tilalmakról a horgásztársak a területi engedély szerves mellékletét képező horgászrendből tájékozódhatnak.

    Területi engedély váltására lehetőség nyílik a HORINFO rendszeren keresztül a saját profilba történő belépéssel, a Duna-szakasz mentén Komáromban, Almásfüzitőn, Dunaalmáson, Neszmélyen, Lábatlanon, Nyergesújfalun, Táton, Dorogon, Esztergomban.

    A megyei Duna szakasz mentén jelentős történelmi emlékek találhatóak:
    – Komáromban: 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emlékei (Csillag,- Monostori,- Igmándi-erőd)
    – Almásfüzitőn: Azaum római tábor
    – Tatán: Tatai vár, Esterházy-kastély, egykori zsinagóga épülete, Szent kereszt plébániatemplom, Angolkert műromokkal, Cseke-tóval.
    – Dunaalmáson: Csokonai Vitéz Mihály múzsájának Vajda Júliannának (Lillának) síremléke.
    – Neszmélyen: Király-kút (I. /Habsburg/ Albert a település mellett vesztette életét 1439-ben), Neszmélyi Arborétum, Hajóskanzen.
    – Esztergomban: Római katolikus Főszékesegyház, (Bazilika), Kerek templom, történelmi belváros, különböző felekezeti templomok, Babits emlékház.

    Ha felkeltettük érdeklődésüket, kérjük látogassanak el a Komárom-Esztergom megyei Duna szakaszra.