Horgasznapijegy.hu

Halfaj: Pettyes busa

  • Kurca főcsatorna/Kurca 0+000 – 7+360 (Mindszenti szakasza Ludasi csatorna torkolatától a Tiszáig)

    Mindszenti szakasza: a Ludasi csatorna torkolatától a tiszai torkolatig.
    Nádassal szegélyezett folyó, átlagos szélessége 10-50 m közötti. A Kurca főcsatorna két részre oszlik: Kis-Kurca és Nagy-Kurca. A Nagy-Kurca jobb oldala részben a Natura 2000 területének része. Horgászni a víz megközelíthetősége miatt, a bal oldalon lehet. Növényzetére jellemző a nyárfa, akácfa, fűzfa, gyümölcsfák. A partot nádfal szegélyezi. A vízben rucaüröm, lebegő hínár, fehér tündérrózsa is megtalálható. Állatvilága változatos: A vízben a halak sokszínűsége megfigyelhető (szürkeharcsa, keszegfélék, ponty, csuka, süllő, amur, küsz, ezüstkárász, törpeharcsa, bodorka). Van sikló, teknősbéka és többfajta béka. A vízparton több vidracsalád és hód él. Madárvilága változatos. A Kis-Kurca partján tanösvény húzódik, ahol megfigyelhető a vízpart élővilága. Itt is van lehetőség néhány helyen horgászatra.

  • Hármas-Körös folyó a Szelevény község keleti határánál lévő gátőrháztól a torkolatig

    A Körösök (Sebes és a Kettős Körösök: Fekete és Fehér Körös) vize a Hortobágy-Berettyó vizével együtt Csongrád-Csanád megye északi részén érkezik, majd Csongrádnál (243,6 fkm) az Alsó-Tiszába torkollik. A Hármas-Körös folyó teljes hossza 91,32 fkm, a megyei szakasz – Csongrádtól (0 fkm) Szelevény község keleti határán lévő gátőrházig (12 fkm) tart, összesen 12 folyamkilométert tesz ki. Átlagos mederszélessége 70 m. A vízhozama és sebessége döntően az árhullámoktól függ, nyugalmi időszakban 1,5 km/h. A Körös vízgyűjtőjén történt egykori folyószabályozási munkálatok a folyó természetes építő és bontó folyamatait (meanderező) nagyban megváltoztatta, mindenkori vízállását a vízgyűjtőn (Erdélyi középhegység, Sárrét) hullott csapadék, a víztározók, de különösen a Békésszentadrási duzzasztó befolyásolja. A duzzasztó hatására a felső szakasz lassúbb folyású állóvízhez hasonló, míg az alsó szakasz gyors, a Tisza áradásait követve erősen ingadozó vízjárású. Az egykori árterület tized területét foglalja magában a Körösök gátak közötti hullámtere. A folyó vonalában a nagykiterjedésű kaszálók, a fűz- és nyár erdők mellett számos kubiksor, és mentettlen úgynevezett szentély-típusú holtág őrzi az egykori vízivilág értékeit. Árvizek alkalmával a gyepek elöntőseiben rendszeresen sikeres a pontyok ívása. A hármas-körösi hullámtér a Körös–Maros Nemzeti Park részterülete, amelyre természetvédelmi előírások vonatkoznak, megyénkben az Iriszlói, a Malomzugi és a Brenazugi szentély jellegű holtágak kiemelt természetvédelmi területek!
    Halállománya rendkívül sokszínű és változó, az áramlást kedvelő fajok mellett döntően a dévérzóna halai fordulnak elő.

  • Gyálai Holt-Tisza „Lisztes” szakasza

    Gyálai-holtág: Lisztes (Röszke)

  • Gyálai Holt-Tisza „Sárgás-Görbe” szakasza

    Gyálai-holtág: Sárgás-Görbe (Szentmihály)

  • Gerec-tó

    A jegyvásárlás az Egyesület irodájában nyitvatartási időben vagy online lehetséges.

    Egyesületünk 1946-ban alakult kb. 300 fővel, volt időszak amikor a létszám elérte az 1500-1700 főt is, jelenleg 1100-1200 fő körül van a tagság. Az egyesület elnökei voltak emlékezetem szerint: Erdei P. Papp Lajos, Szölősi Ferenc, Gerecz Elemér, Vecseri Ferenc, Rébeli Sz. József, Füsti M Lajos, Kalamusz Endre és jelenleg Gergely Gábor. Az egyesületi adminisztráció és a napi ügyek intézése sokáig a pénztárosok, titkárok saját lakásásán történt, így intézte az ügyeket Ungvári, Hollósi János, id. Gullay György és Gerecz Elemér is. Gerecz Elemér munkásságának vége felé sikerült egy irodát is működtetni, később ezt sikerült az Ady Endre utcában egy önálló ingatlanra cserélni. Szölősi Ferenc elnöksége idején épült egy horgásztanya is a Tiszaparton, de nem megfelelő működtetés és kihasználatlanság miatt ez eladásra került.

    Gerecz Elemér (1902-1993) Meg kell emlékeznünk egyesületünk történetének legnagyobb egyéniségéről Gerecz Elemérről. Ő már horgászéleti tevékenysége előtt is jelentős szerepet játszott a város sportéletében a vasutassport szervezésével. Az ötvenes évek második felétől 1993-ban bekövetkezett haláláig meghatározó egyénisége volt a szentesi, de mondhatni az országos horgász mozgalomnak is. Példamutató embersége, szervezőkészsége, hallatlan munkabírása legendává tette őt. A helyi egyesületben betöltött titkári, majd elnöki funkciója mellett ellátta a megyei alelnöki később az elnöki teendőket, de tagja volt az országos vezetésnek is, ahol később alelnök lett nagy közmegbecsülésnek örvendve. Egyesületünk tisztelete jeléül róla nevezte el az egyik horgásztavát. Minden évben emlékversenyt szervezünk és 2004-ben felvettük a Gerecz Elemér Sporthorgász Egyesület nevet.

    Gerecz Elemér Attila Piskitelepen született 1902. október 17-én. Szegeden a Fa- és Fémipari Technikumban végezett 1922-ben. Ezt követően 1926-ig Budapesten az Egyesült Izzó Villamossági Rt. műszaki revizora, majd szentesre kerül mint vasúti felvigyázó. 1927-ben a MÁV irodavezetője, majd 1963-as nyugdíjba vonulásáig műszaki főellenőr. Munkáját számos kitüntetéssel ismerték el, köztük 1981-ben megkapta a “Szentesért” arany fokozatot és a “Horgászsportért” arany fokozatát.

    A város sportéletében kiemelkedő szerepet játszott. 1930-ban a Szentesi MÁV Sport Egyesület alapító tagja, majd főtitkára 1951-ig. A Szentesi Horgászegyesületnek szintén egyik alapítója (1946), ahol az elnökség tagja lesz, 1955-60 között az elnöke, majd 1985-ig a titkára, később pedig alelnöke majd örökös tiszteletbeli elnöke.

    Szeretett sportágának országosan is elismert egyénisége. 1960-ban a Magyar Horgász Szövetség választmányi tagja lesz, 1961-ben a MOHOSZ Alsótiszai Intéző Bizottság elnöke, majd 1974-től alelnöke. Szentesen hunyt el 1993. február 20-án. (Forrás: Nagy szentesi sportkönyv – 2006)

    Természetközeli horgászatot biztosít az idelátogatóknak.

  • Dong-éri főcsatorna (0-14+775 km szelvények között Baks és Tömörkény külterületén)

    10-14+775 km szelvények között Baks és Tömörkény külterületén

  • Bögék

    A Bögék a szegedi Maty-éri víztározótól nyugati irányban található vízterület, mely három egységből áll. Horgászható része a III. szakasza, mely déli irányban helyezkedik el. Horgászni csak a Domaszék felöli partszakaszon lehet, a maty-éri oldalon teljes egészében kíméleti terület horgászni tilos.

  • Atkai Holt-Tisza

    Az Atkai Holt-Tisza Csongrád-Csanád megyében Algyőtől északra, az Alsó-Tisza folyó jobb partján (200-196 fkm között) található mentett oldali holtág. A vízterület a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet részterülete, közel 8 km hosszú – átlagmélysége 4 méter – medre változóan iszapos-agyagos, partszéle jellemzően vízitökkel benőtt. Vízpótlása műtárgyak által biztosított a Sándorfalvi, a Percsorai és az Algyői-főcsatornán keresztül. Elsődleges vízgazdálkodási funkciója a belvíz tározása. A holtág tiszai árhullám esetén gravitációs úton is tölthető. Az egykori széles tiszai kanyarulat patkó alakjának északi-nyugati részén egy szigetet található. A főág mintegy 7 km szakasza horgászható, északi végén található a védett kíméleti terület. A sziget déli részén, a másik ág az úgynevezett Kis -Tisza, sekély, bedőlt fás, vízinövényekkel sűrűn benőtt igazi halbölcső. A szigeten található a III.-as kikötő és a foglalható sporthorgász (hárombotos) horgászhelyek. Atka „nagyhal” állománya jelentős, sok kapitális méretű ponty, amur valamint ragadozó hal fogható.

  • Algyői főcsatorna

    Az Algyői- vagy Fehér-tói csatorna vízkészletét a Tisza és a XX. században létrehozott zsiliprendszer és szivattyútelep állandóan-mesterségesen-biztosítja, szabályozza. A csatorna fontos eleme a térség vízgazdálkodásának. Tápcsatornaként funkcionálva ellátja Magyarország egyik legnagyobb szikes tavát a szegedi Fehér-tavat. A partját idős fűzfák szegélyezik, medre egyenes lefutású, hol keskeny, hol kiszélesedő területrészekkel tagolt.

  • Akolszögi Holt-Tisza

    Az Akolszögi-holtág Csongrád-Csanád megyében Szegvár település mellett – nyugatra – a Tisza hullámterében, a folyó bal partján (223-221 fkm között) található egykori hajtűkanyar (85.-ik átvágás). A vízterület víz utánpótlása kizárólag a Tisza árhullámaiból gravitációs úton biztosított a holtág nyugati partoldalánál lévő fokcsatornán keresztül. A terület természetvédelmi oltalom alatt nem áll, azonban a tiszai halállomány kiemelt szaporodó, előnevelő része. A vízterület aszályos időszakban képes a felére zsugorodni, emiatt a sekély mederben és a széles mélyen fekvő ártéren felnőtt sásos füzesek a csukák és pontyok kedvelt ívóhelye a következő tavaszi árvíz idején. Az árvíz levonultával az itt található, az átlagnál szélesebb hullámtérnek köszönhetően rengeteg tiszai hal marad a holtágban. Átlag mélysége 2.5 m, medre erősen iszapos, az előrehaladott eutrofizáció miatt a vízinövényzet társulások tömegesen előfordulhatnak.