Horgasznapijegy.hu

Halfaj: Pettyes busa

  • Újszegedi Holt-Maros

    Szeged város újszegedi városrész frekventált részén terül el mintegy 7 hektár területen. A holtág hossza kb. 4 kilométer átlagos szélessége 10-15 méter, a vízmélység 1-2 méter között változik. A III. évezred elején revitalizált holtág-szakasz halászati jogát hosszú-távú bérleti szerződés keretében, Szeged város a Horgász Egyesület kezelésébe adta a város gyermek és ifjúsági horgászás fellendítése érdekében.

  • Sándorfalvi tó

    A horgászegyesület saját tulajdonú intenzíven telepített vízterülete. A tó cca. 10 ha. területű 1-3 méter átlagmélységű a fenék homokos, néhol akadós.

  • Tisza folyó (258-160 fkm) Csongrád-Csanád megyei szakasza

    A Tisza a Kárpát-medence második legnagyobb vízfolyása, a Duna második legnagyobb mellékfolyója. A Tisza-folyó a Fekete-Tisza és a Fehér-Tisza összefolyásából Kárpátaljáról ered, Ukrajna, Szlovákia, Magyarország, Szerbia és Románia országok területén áthaladva Titelnél a Dunába torkollik, hossza 962 folyamkilóméter. A folyó magyarországi alsó szakasza Csongrád-Csanád megye földrajzi tengelyét megrajzolva 98,4 km hosszan szeli át a megyét. A csaknem 100 km-es folyó szakasz Csongrád-Csanád megyében a 159,6 fkm-től 258 fkm-ig terjed, 159,6 – 164,1 fkm között magyar-szerb határszakasz. A megyei szakaszon a Hármas-Körös (Csongrád) és a Maros folyók vizével bővül, majd a Szeged alatt hagyja el Magyarország közigazgatási területét.
    A Tisza hossza valamikor 1419 km volt, fejlődése alatt rengeteg kanyar és mellékágat alakult ki, rendszeresek voltak az áradások. Mai képe gróf Széchenyi Istvánhoz és Vásárhelyi Pálhoz köthető, döntően a folyószabályozási munkálatok (átvágások, gátak) alatt végbement – műszaki szemléletű – beavatkozások eredménye. A folyó esése kilóméterenként 3,7 cm-ről 6 cm-re növekedett. Az árhullámok a szabályozás előtt mintegy két hónap alatt értek le a Szamostól Szegedig, ma mind ehhez 1-2 hét elegendő. Átlagos vízhozama Szegednél 769-830 m³/s, de mértek már itt 97 m³/s-os legkisebb és 4700 m³/s-os legnagyobb vizet is.

    Vízjárását a nagykiterjedésű vízgyűjtőterületén (157 000 km2) hullott és lefolyt csapadék mennyisége, mellékfolyói és a víztározók üzemrendje, alsó szakaszát döntően a kiskörei duzzasztó és a becsei zsilip befolyásolja. Átlagos vízhozama Szegednél 800 m³/s, de mértek már itt 100 m³/s-nél legkisebb és 4700 m³/s-nél legnagyobb vizet is. Vízmélysége igen változó átlagos vízállásnál akár 20 méteres mederrészek is találhatók; partja agyagos, homokos.

    Az Alsó-Tisza megyei szakaszán két országos jelentőségű tájvédelmi körzet (Pusztaszeri és Mártélyi) és számos védett természeti terület (Sasér, Sulymos tavak: Szarkás és Labodár) található. A Tisza és a gátak közé zárt hullámtere napjainkban változatos élőhelyeket, az ármentesítés előtti időszakot hivatott megőrizni. A számos nagykiterjedésű ligeterdők, mocsárrétek (kaszálók, legelők), mellett összetett fokrendszerek tanúskodnak a természet-víz-ember kölcsönös kapcsolatáról. A szövetkezeti gazdálkodás felbomlása után ismét a gyepgazdálkodás került előtérbe, mely hosszútávon potenciális ívóhelyként is funkcionálhat a tiszai halállománynak.
    Fogható és védett halfajokban rendkívül gazdag, kedvező vízállás esetén júliusban egyedülálló jelenség a Tisza „virágzása”.

  • Szegedi Medencés kikötő

    Az 1980-as években épült kikötő a Tisza jobb partján mintegy 3 ha területen helyezkedik el. Mivel a kikötő szoros kapcsolatban van a Tisza folyóval, vízmélysége a folyó aktuális vízmélységétől függ átlagosan 3 és 12 méter között változik.

  • Mártélyi Holt-Tisza

    A Mártélyi-holtág országos jelentőségű védett természeti területen, a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben helyezkedik el. A 2260 hektár összterületű tájvédelmi körzet 1971-ben került – az elsők között – hazánk kiemelt védett területei közé. A körzet 1979-től szerepel a Ramsari Egyezmény (a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeire szóló egyezmény) listáján, továbbá a természetvédelmi terület Magyarország Európai Uniós csatlakozásától kezdve különleges madár és élőhelyvédelmi rendszer része (Natura 2000 ökológiai hálózat).
    A TK tipikusan a Tisza-folyó alsó szakaszaira jellemző természeti területeket; puhafás- erdőtársulások (füzesek, nyarasok), helyenként keményfás ligeterdők (kocsányos tölgyesek, kőrisesek) illetve a folyószabályozás előtti időszakra emlékeztető fátlan vizes élőhelyeket (ártéri legelők, kaszálók, mocsarak, nádasok, és vizek: folyószakasz és hullámtéri holtágak) foglal magába. Számos védett emlősnek (pl. vidra, hód, vadmacska) és megannyi ragadozó és vízimadárnak (pl. réti sas, barna kánya, fekete gólya, bakcsó, szürkegém, nagy kárókatona stb.) ad otthonterületet. Az 19. században történt (Mártély a 86. számú átvágás) folyószabályozási munkálatok (ásott medrek, védművek) a dél-alföldi hidrológiai és tájszerkezetet teljesen átalakította, emlékét ma már csak a gátak közötti táj őrzi.
    A holtág az árvízvédelmi töltések között helyezkedik el (Tisza bal part 206 – 209 fkm között) egy-egy árhullám érkezésekor vízkészlete gravitációsan a holtág déli részénél töltődhet, szerencsére árhullám elmaradása esetén is a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat (öntözővíz-gazdálkodás) által üzemeltetett szivattyúval vízpótlás történik. A holtág összesen 46 hektár, átlag mélysége 3 m (legmélyebb pontja normál vízállásnál: 7,1 m). A holtágban az eutrofizációs folyamatok megfigyelhetőek, mely eredménye egyike, hogy a holtmederben sokféle hínárfaj (sulyom, tócsagaz stb.) előfordul, esetlenként tömegesen is pl. rucaüröm.
    Halállományát folyóvízi és állóvízi halfajok alkotják, a holtág hullámtéri jellegéből fakadóan fontos szereppel rendelkezik a Tisza folyóban élő őshonos halfajok szaporodásában, nevelkedésében. Elsősorban a tavaszi áradás alkalmával a folyóból a szaporodásra képes egyedek vándorlással keresik fel a potenciális ívóhelyeket (elöntött gyepek, mocsarak) mely ívóterületek elsősorban a holtágak szegélyében, a hullámtéren találhatóak (alacsonyabb térszinten elhelyezkedő füves élőhelyek). Az árhullám levonulása után a holtmedrek képzik a frissen kikelt ivadékok elsőszámú otthonát. Egyesületünk célja a horgászati hasznosítás mellett ezen területek fenntartása, megőrzése is.
    Aktuális vízállás (ATIVIZIG):
    http://www.vizugy.hu/?mapModule=OpGrafikon&AllomasVOA=DA00E94D-8290-4B07-9936-DD3A729AD306&mapData=Idosor

  • Maros folyó országhatártól a Tiszáig

    A folyót lefűződések, szigetek, időszakos medrek mellett ártéri erdők, öntés gyepek szegélyezik. Jellegzetessége medrében – a változó vízjárás következtében – a folyton változó homokpadok, zátonyok. A folyó jobb parti hullámterében Makó-Landori erdő néven ismert ártéri ligeterdő természetvédelmi oltalom alatt áll (Maros ártér részterület), a Körös–Maros Nemzeti Park kezelése alá tartozik; a védett terület Csanádpalota, Magyarcsanád, Apátfalva, Makó, Maroslele és Szeged határában fekvő ártéri erdők és gyepek bevonásával jelenleg 2852 hektáros kiterjedésű. A folyó román oldalának ártéri erdei és szigetei a Maros-ártér Natúrpark (Csanádi erdő, Csanádi sziget, Egresi sziget) kiemelt részét képzi 2004 óta. A magyar oldalon 28,5 folyamkilométer esik védelem alá.

    A Maros halfaunája rendkívül sokszínű, bennszülött fajok közül a homoki küllő, a selymes durbincs, a magyar bucó és a német bucó egyedei rendszeren előfordulnak. Védett halak közül stabil állománya van a sujtásos küsz, a kurta baing és a kőfúró csík fajoknak.

  • Maty-éri víztározó

    A Maty-éri víztározót 1979 és 1981 között – elsősorban víztározás és egyben evezős, kajak-kenu versenyek rendezése céljából – építették. Napjainkra kijelenthető, hogy szerepe kiemelt mind az evezős sportok lebonyolításában, mind a horgászversenyek tekintetében. Területi adottságai és haleltartó képességének köszönhetően Európa egyik leghalasabb horgászvize. A 40 hektáros víztározó horgászati szempontból két részre bontható: a nyugati partszakaszra (evezős versenypálya), mely kizárólag a horgászversenyek alkalmával horgászható; és a keleti partszakaszra (horgászoldal), mely egész évben horgászható. A tározót két részre bontja a meder közepén lévő úgynevezett osztósziget. A versenypálya hossza 2400 méter, szélesége 140 méter. A versenyek alatt akár 180 versenyhorgász egyenlő mederviszonyok mellett mérheti össze halfogási tudását, emellett a horgászoldal természetes parti horgászhelyei kellemes kikapcsolódást biztosítanak minden horgász számára. A Maty-éri víztározót 1998-tól Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata helyi jelentőségű védett természeti területé nyilvánította, hogy a mesterségesen kialakított víztározó az evezős sportok mellett, a kialakult természeti és tájképi értékei is megőrzésre kerüljenek.
    A tározó átlagos vízmélysége 2 méter, legmélyebb pontja a déli zárógátnál 2,7 méter. A tározó vízpótlása északi irányból a Tiszából, a Matyér-subasai- és a Matyér-fehértói csatornákból biztosítható; a víz leengedése déli irányban a Matyér-subasai főcsatornán keresztül a Gyálai Holt-Tiszába valósulhat meg. A vízcsere évente többször – elsősorban a tavaszi és nyári időszakban – történik. A tározót története során – egyes beruházások miatt – többször teljesen leengedték, legutóbb 2018-ban történt teljes leürítés. A HECSMSZ 2019-től kezdve ismét több őshonos halfaj telepítésével végzi a maty-éri halállomány újra telepítését. Pontyból ivadék, növendék, tenyész és háromnyaras – standard – méretű halak mellett 2020-ban jelölt 10 kg feletti szegedi tükrösök, 2021. decemberében 8-10 kg közötti pikkelyesek kerültek telepítésre.

  • Körtvélyesi Holt-Tisza

    A Körtvélyesi-holtág Csongrád-Csanád megyében a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben helyezkedik el. A holtág a Mártélyi és az Akolszögi-holtágakhoz hasonlóan a Tisza szabályozása alatt a 87. számú átvágás után jött létre a folyó bal parti (203 – 205 fkm között) hullámterében. Vízpótlása holtág alsó végénél – a Tisza irányából – gravitációsan és időszakosan a Kiskunsági Nemzeti Park 2022-ben átadott áramlás által hajtott malomszivattyújával történik, illetve belvíz érkezhet a Kenyere-éri mentett oldali csatornából. A holtág és a hozzá tartozó mélyen fekvő kubikrendszer, mocsarak, gyepek a tájvédelmi körzet legértékesebb természetvédelmi területegysége; ugyanakkor az alsó-tiszai halállomány potenciális ívóterülete. Medre közepes mértékben feliszapolódott, vízi növényezettel való benőttsége előrehaladott. Halban és vízi madarakban rendkívűl gazdag szentély típusú holtág. Hossza 4,7 km , átlagos vízmélysége 2,5 méter.

  • Ludas-éri csatorna

    Ludas-éri csatorna, öntöző és belvízgyűjtő csatorna

    A vízen a halgazdálkodást a HECSMSZ gyakorolja. Horgászni csak érvényes területi engedéllyel, vagy napijeggyel lehet. A Ludas-ér teljes szakasza Natura 2000-es Kiemelt madárvédelmi terület valamint Natura 2000-es Természetmegőrzési terület (kivéve a szegvári vasúti hídtól, a zsilipig terjedő szakasz), így a sátorozás, tűzgyújtás Tilos, és a szabályok betartását a halőrökön túl természetvédelmi őrök is ellenőrizhetik. Minden horgász köteles fokozottan ügyelni a víz és a vízpart tisztaságára, a környezetre és annak értékeire!
    Hossza több mint 10 kilométer, átlagos szélessége 10 méter. Átlagos mélysége 0,5- 1 m-er között változik. Partja tagolt, sok horgászati lehetőséggel. A kurca felöli vége a csatornának a téli időszakban jó ragadozó és békés halas fogási lehetőségeket nyújt, míg az Ördöngösi -halastó felőli laposabb rész a tavaszi időszakban lehet eredményesebb.

    A Ludas-ér viszonylag rövid szakaszú, kettős ágú vízfolyás volt. A Mindszenttől K-re elterülő Derekegyház és ’Ördög puszta’ (ma Ördöngös puszta) környéki laposokból (a Kék-tó medencéjéből) , valamint Szegvár és Mindszent területéről vezette le a vizet a Kurcába és a Tiszába. Valószínűsíthető, hogy ez a vízfolyás a korábbi Mágocs-ér rendszerének a maradványa.

  • Kurca főcsatorna (19+097 – 39+352 cskm között (Hármas-Körös töltés és a Talomi tiltó között)

    A jegyvásárlás az Egyesület irodájában nyitvatartási időben vagy online lehetséges.

    Egyesületünk 1946-ban alakult kb. 300 fővel, volt időszak amikor a létszám elérte az 1500-1700 főt is, jelenleg 1100-1200 fő körül van a tagság. Az egyesület elnökei voltak emlékezetem szerint: Erdei P. Papp Lajos, Szölősi Ferenc, Gerecz Elemér, Vecseri Ferenc, Rébeli Sz. József, Füsti M Lajos, Kalamusz Endre és jelenleg Gergely Gábor. Az egyesületi adminisztráció és a napi ügyek intézése sokáig a pénztárosok, titkárok saját lakásásán történt, így intézte az ügyeket Ungvári, Hollósi János, id. Gullay György és Gerecz Elemér is. Gerecz Elemér munkásságának vége felé sikerült egy irodát is működtetni, később ezt sikerült az Ady Endre utcában egy önálló ingatlanra cserélni. Szölősi Ferenc elnöksége idején épült egy horgásztanya is a Tiszaparton, de nem megfelelő működtetés és kihasználatlanság miatt ez eladásra került.

    Gerecz Elemér (1902-1993) Meg kell emlékeznünk egyesületünk történetének legnagyobb egyéniségéről Gerecz Elemérről. Ő már horgászéleti tevékenysége előtt is jelentős szerepet játszott a város sportéletében a vasutassport szervezésével. Az ötvenes évek második felétől 1993-ban bekövetkezett haláláig meghatározó egyénisége volt a szentesi, de mondhatni az országos horgász mozgalomnak is. Példamutató embersége, szervezőkészsége, hallatlan munkabírása legendává tette őt. A helyi egyesületben betöltött titkári, majd elnöki funkciója mellett ellátta a megyei alelnöki később az elnöki teendőket, de tagja volt az országos vezetésnek is, ahol később alelnök lett nagy közmegbecsülésnek örvendve. Egyesületünk tisztelete jeléül róla nevezte el az egyik horgásztavát. Minden évben emlékversenyt szervezünk és 2004-ben felvettük a Gerecz Elemér Sporthorgász Egyesület nevet.

    Gerecz Elemér Attila Piskitelepen született 1902. október 17-én. Szegeden a Fa- és Fémipari Technikumban végezett 1922-ben. Ezt követően 1926-ig Budapesten az Egyesült Izzó Villamossági Rt. műszaki revizora, majd szentesre kerül mint vasúti felvigyázó. 1927-ben a MÁV irodavezetője, majd 1963-as nyugdíjba vonulásáig műszaki főellenőr. Munkáját számos kitüntetéssel ismerték el, köztük 1981-ben megkapta a “Szentesért” arany fokozatot és a “Horgászsportért” arany fokozatát.

    A város sportéletében kiemelkedő szerepet játszott. 1930-ban a Szentesi MÁV Sport Egyesület alapító tagja, majd főtitkára 1951-ig. A Szentesi Horgászegyesületnek szintén egyik alapítója (1946), ahol az elnökség tagja lesz, 1955-60 között az elnöke, majd 1985-ig a titkára, később pedig alelnöke majd örökös tiszteletbeli elnöke.

    Szeretett sportágának országosan is elismert egyénisége. 1960-ban a Magyar Horgász Szövetség választmányi tagja lesz, 1961-ben a MOHOSZ Alsótiszai Intéző Bizottság elnöke, majd 1974-től alelnöke. Szentesen hunyt el 1993. február 20-án. (Forrás: Nagy szentesi sportkönyv – 2006)

    Természetközeli horgászatot biztosít az idelátogatóknak, halfajok tárháza (pl. szinte az összes keszegféle, ragadozó halfajok zöme)

    A túrázok találkozhatnak a Dél-Alföld gazdag állatvilágával, védet állatokkal (pl. mocsári teknős, kócsag)

    A környéken megtekinthető a Kurca eredeténél emlékműnek nyilvánított korszerűsített ellennyomó zsiliprendszer.