A Mátra hegység lábainál elterülő Maconkai-víztározó és tórendszere az elmúlt több, mint 20 évben a természetközeli, családbarát horgászturizmus és a minőségi versenysport területén együttesen alapozta meg nemzetközi hírnevét. A hét vízterületből álló tórendszer ékköve a Rekord-tó, ahol túlzás nélkül bármi megtörténhet, legyen szó óriási példányokról, vagy éppen ritkaságszámba menő fajokról. Maconka és a Rekord-tó szeretettel várja 2026-ban is régi és új vendégeit!
Halfaj: Márna
-
Ipoly folyó és holtágai, vízállásai (Istvánmajori alsó- és felső-, Pászti-, Tulipánkerti holtágak, Lókos patak, Derék patak)
az ország egyik legszebb vadvizét az Ipoly folyót. A folyó egyben a magyar –szlovák határ is. A teljes magyar szakasz kezelője a Horgászegyesületek Nógrád Megyei Szövetsége. Ipolytarnóctól egészen Szobig.
Magyarország talán egyik legszeszélyesebb folyójának teljes hossza 247,5 km, ebből 143 km képez határt Magyarország és a Szlovák Köztársaság között. A folyó a Nógrád megyei Ipolytarnócnál lép be hazánk területére, és Pest megyében, Szobnál torkollik a Dunába. Határfolyó Magyarország és Szlovákia között, ám Ipolyságtól Ipolyszakállosig 31 km hosszan nem Magyarország területén folyik.
Páratlanul változatos környezetben kanyarog hol közelebb, hol távolabb a lakott területektől, megmutatva néhol a szabályozatlan, vadregényes arcát is. Északról a Korponai hegység, Délről a Cserhát, Nyugatról a Börzsöny határolja. A Szlovák Köztársaság területén ered a Vepor hegységben található, látogatható forrása. A természet törvényeinek megfelelően esése a torkolatig csökken, 23 m/km felső szakaszához képest a torkolatnál 0,35 m/km. Vízhozamát tekintve szélsőséges értékek között mozog, egy-egy áradás alkalmával hatalmas területek kerülnek víz alá leginkább Ipolytarnóctól Hontig, ugyanakkor kisebb vízállásnál a bokáig érő vízben lehet néhol gázolni. -
Esztergomi Kis-Dunaág
Esztergom Megyei Jogú Város központja mellett húzódó vízterület, sziget felőli oldalon gesztenyefák, város felöli oldalon platánfák díszítik a partvonalat.
-
Duna folyam Komárom megyei, 1770,3-1708 fkm közötti szakasza
Kedves Horgászok, Tisztelt Érdeklődök!
A Szlovák Köztársasággal határvizet képező Duna folyam a komáromi vasúti hídtól (1770,3 fkm) az Ipoly torkolatáig (1708 fkm) terjedő szakaszának nagy része jellegzetes felső középszakasz jellegű folyó.
A Komárom és az Ipoly folyó közötti 62,3 fkm hosszú szakaszon a Duna kanyarogva bevágódó. 400 m szélességű, szabályozott medrében kiegyensúlyozott vízjárással folyik, miközben pleisztocén végi hordalékból épített számos szigetét kerülgeti. Dunaalmástól jobb oldalról a Dunántúli-középhegység lejtői kísérik, amelyet a folyam korábbi, viszonylagos helyzetére utaló teraszok lépcsőznek. A hegység hosszú, erőteljes emelkedése következtében a legmagasabb teraszszintek a 300 m-t is elérik a mai víztükör felett.
A Komárom-Esztergom Megyei Horgászegyesületek Szövetsége által kezelt Duna-szakaszon 3 gyönyörű Duna-ág is található:
– Szőnyi Kis-Duna,
– Neszmélyi Duna-ág,
– Táti Duna-ág.Akik szeretik a természetes víz által nyújtott élményeket, az áradó-apadó vizet, a bedőlt fákat, a változatos mederviszonyokat és a szeszélyes időjárást, azoknak szívből ajánljuk a Duna-ágak horgászatát.
A Duna szakaszon megtalálható jellegzetes halfajok: ponty, csuka leső és szürke harcsa, rózsás márna, keszegfélék, szivárványos ökle, csapósügér, süllő, kősüllő, tarka géb, dunai galóca, selymes durbincs.
A megyei szövetség legfontosabb vízkezelői feladatai a halállomány pótlásától az ívóhelyek kialakításáig terjednek, tudatos és tervezett halgazdálkodást folytatunk a Duna szakaszon.
Az érvényben lévő horgászrendi szabályokról és tilalmakról a horgásztársak a területi engedély szerves mellékletét képező horgászrendből tájékozódhatnak.
Területi engedély váltására lehetőség nyílik a HORINFO rendszeren keresztül a saját profilba történő belépéssel, a Duna-szakasz mentén Komáromban, Almásfüzitőn, Dunaalmáson, Neszmélyen, Lábatlanon, Nyergesújfalun, Táton, Dorogon, Esztergomban.
A megyei Duna szakasz mentén jelentős történelmi emlékek találhatóak:
– Komáromban: 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emlékei (Csillag,- Monostori,- Igmándi-erőd)
– Almásfüzitőn: Azaum római tábor
– Tatán: Tatai vár, Esterházy-kastély, egykori zsinagóga épülete, Szent kereszt plébániatemplom, Angolkert műromokkal, Cseke-tóval.
– Dunaalmáson: Csokonai Vitéz Mihály múzsájának Vajda Júliannának (Lillának) síremléke.
– Neszmélyen: Király-kút (I. /Habsburg/ Albert a település mellett vesztette életét 1439-ben), Neszmélyi Arborétum, Hajóskanzen.
– Esztergomban: Római katolikus Főszékesegyház, (Bazilika), Kerek templom, történelmi belváros, különböző felekezeti templomok, Babits emlékház.Ha felkeltettük érdeklődésüket, kérjük látogassanak el a Komárom-Esztergom megyei Duna szakaszra.
-
Jászsági-főcsatorna a Tisza-tó zsiliptől a Kisköre-Füzesabony vasúti hídig
Üdvözöljük a kezelésünkbe került horgászvizeken!
A csatorna szakaszok szélessége 50-60 m, átlagos mélysége 2,5 – 3 m.
A téli időszak kivételével a folyamatosan áramló víznek köszönhetően a meder aljzat kemény, kagylós, vízi növényzet 5-6 méteres parti sávban található, elsősorban nád, gyékény és a nyiladékokban hínárfélék.
A vízterületen a Tisza halfaunája a meghatározó, keszeg félékből a leggyakrabban fogható dévérkeszeg mellett a karika- és lapos keszeg is nagy létszámban él a vízterületen, de a Tiszában megtalálható összes keszegfélével találkozhatunk.
Ponty horgászat közben amurok is horogra akadhatnak és a busára is eredményesen horgászhatunk a csatornákon.
Kíméleti területté nyilvánított Jászsági főcsatorna szakaszokon horgászati és halászati tilalmi időszak január 01. napjától-december 31. napjáig tart:• A Jászsági főcsatorna Tisza-tó zsilipjétől a folyásiránnyal egyezően a jobb és bal parton 50 m hosszon.
A területen nagyon népszerű a pergető horgászat, ragadozó halak közül jelentős a balin állomány, de süllő, kősüllő, sügér, csuka és a harcsa is rendszeresen horogra akad.
-
Felsőtárkányi Felső Horgásztó
A 0,7665 ha területű Felső-tó Felsőtárkány község belterületén, a Bükk nyugati kapujában, gyönyörű természeti környezetben, műúton megközelíthető helyen található. Az ivóvíz minőségű vizét a közelben fakadó Szikla-forrás biztosítja. A tavon csak műcsalis és úszós horgászmódszerek alkalmazhatók. A horgászat mellett a tóparton főzőhelyek, büfé, mosdó, játszótér, a horgászházban -a nyitvatartási időben a horgászok részére- mosdó biztosítja a szabadidő kulturált eltöltését. Az autóval érkező horgászok részére díjmentes parkoló biztosított. Napijegyváltásra az Alsó-tónál lévő horgászházban március-november hónapokban, hétvégénként van lehetőség. A tóparti rendezvények idején a napijegyváltás szünetel. A horgászati időpontok a Felsőtárkányi Sziklaforrás Egyesület honlapján és Facebook oldalán lehet tájékozódni.
-
Szigetközi hullámtéri ágrendszer
Magyarország legnagyobb szigete a Nagy-Duna és a Mosoni-Duna között elterülő Szigetköz, amely a Duna hordalékából épült, és páratlanul gazdag állat- és növényvilág jellemzi. Az évszázadok során zátonyok, kúpok, szigetek alakultak ki, sok-sok apró ágra szakítva a folyókat, ezek az ágak pedig kedvelt horgászhelyekké váltak. A Szigetköz természeti szépsége mellett híres a halállományáról is. A Szigetközben a legkedveltebb horgászhelyeknek a Bagaméri-ág, az Ásványi-ágrendszer, Dunaszigetnél a Hajósi-ág és a Dunakiliti rész a Szivárgó-csatornával számítanak. Az említett helyek közelében kempingek, szálláshelyek várják az ide látogatókat. A Szigetközben található a Szövetség tanyaháza is Ásványrárón a Petőfi u. 45. sz. alatt.
A horgászhelyek közül kiemelendő a Bagaméri-ág, amit a meglévő színes halállomány mellett a Szövetség intenzíven telepít, és az évek alatt a megye közkedvelt vízévé vált. -
Stettni tó
A Stettni horgásztó és szabadidőpark Hegyeshalom nagyközség belterületén, a Bezenye felé vezető 1501 számú út mellett helyezkedik el.A Stettni horgásztó és szabadidőpark kialakítása 1995-ben valósult meg. Azóta a folyamatos fejlesztéseknek, a gondos tagságnak és helyieknek valamint a szabályoknak köszönhetően nemcsak a településen, hanem már megyeszerte, sőt, azon is túl közkedvelt és látogatott lett tavunk. A tavat a Lajta jobb – parti csatornája táplálja, a víz a tóból egy kifolyó csatornán tisztul, frissül ami a Lajta jobb – parti csatornájába jut vissza. A Stettni tó közel 2 ha területű, átlag 1,5 m mély, a meder alja agyagos, partja több helyen náddal tarkított. A Stettni tó halállományának döntő többségét a ponty teszi ki. Éves szinten közel 50 mázsa háromnyaras méretű egyed kerül a tóba, emellett jelentős a dévérkeszeg, a compó, a süllő, és a balin mennyisége is. Az Egyesület elnöksége öt évvel ezelőtt nyitott a sporthorgászat felé és az öt kiló feletti halakat védetté nyilvánította. Ezen lépés után 2018 óta kb. 80 darab 9 kg átlagsúlyú ponty érkezett a tóba. Összességében fogható itt átlagban 9 és 13 kg közötti ponty, de szép számmal található 15 kg feletti ponty is a tóban. Emellett hatalmas tokhalak és termetes amurok is foghatók.