Márna horgászvizek Magyarországon
Olyan horgászvizek, amelyek adatlapján a(z) Márna szerepel a jellemző vagy fogható halfajok között. Hasonlítsd össze a víz jellegét, a napijegyet és az aktuális KapásIndexet.
Kis-Rába (GySEV vas.híd-Rábca)
A Kisalföldön, a Rábaközben található a Kis-Rába nevezetű természetes csatorna, amely hozzávetőlegesen 40 km hosszú. A Rába oldalága, amely összeköti vele a Rábcát, nagyjából a Répcével párhuzamosan. Vize a Rábcán és a Mosoni-Dunán keresztül újra vis
Adatlap megnyitása →
Kardos ér
Az Sopronkövesden az országhatártól az Ikva-patak torkolatig.
Adatlap megnyitása →Ikva patak (és vízrendszere)
Ikva-patak (Sopronban az országhatártól a Hanság-főcsatorna torkolatig Tőzeggyármajorban), Tauscherbach (Ágfalván a határon), Liget-patak (Ágfalvától az Ikva-patak torkolatig), Sós-patak (Sopronban az országhatártól az Ikva-patak torkolatig), Kecske-
Adatlap megnyitása →Iparcsatorna (Mosoni-Duna)
Egyesületünk 1926 évben alakult meg. Akkor kapta meg az Iparcsatorna vizterületét használatra. A víz három részre bontható a Belső-négyszögre, a 2km hosszú ágra és a Mosoni-Duna torkolat előtti Külső-négyszögre. A víz átlagmélysége a 2015-2016 évi ko
Adatlap megnyitása →Hansági főcsatorna
A Hanság-főcsatorna a Fertő tó keleti partját köti össze a Rábcával, feladata a tó felesleges vizének levezetése. A Sarród részét képező Fertőújlaknál ered, és Rábcakapinál éri el a Rábcát, miközben számos kisebb vízfolyás, patak és csatorna vizeit g
Adatlap megnyitása →Dunakiliti és Vajkai holtágak
Zátonyi zsiliptől a Püski zsilipig terjedő szakasz
Adatlap megnyitása →Dunaszegi tó
Dunaszeg Győr felöli oldalán 1,7 ha méretű tó szigettel.
Adatlap megnyitása →Dunakiliti mederátvágás
A Dunakiliti térségében található mederátvágás közkedvelt horgászhelynek számít. Itt szinte minden halfaj megtalálható. A duzzasztóműtől alatta-felette 50 méterre horgászni tilos.
Adatlap megnyitása →Duna folyam Győr-Moson-Sopron megyei, 1850-1770,3 fkm közötti szakasza
A Duna a Kisalföldre érve rengeteg hordalékot szállít az Alpokból, melynek egy részét itt rakja le, így alakult ki az a számtalan kis sziget, amely a táj északi részén található. Itt a Duna is több ágra szakad, számtalan holtágat is találhatunk a vid
Adatlap megnyitása →Concó patak
A Concó-patak a Bakonyban ered, Komárom-Esztergom megyében, mintegy 290 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északi irányban halad, majd Ácsnál eléri a Dunát. A patakba beletorkollik a Saliházi-árok Hántánál, a Kisbéri-é
Adatlap megnyitása →Bácsai csatorna
Elterülési része a mentett oldali vízpótló rendszer vízelvezető csatorna része.
Adatlap megnyitása →
Duna folyam Fejér megyei, 1630-1564 fkm közötti szakasza és mellékágai
A Duna folyam Fejér Megyei szakasza a 1630-1564 fkm közötti részen, közismertebben a Nagytétényi vasúti hídtól a Dunaföldvár előtti Bio-Etanol üzemig tart. Ez egy közel 66 km-es szakasz, mely Fejér megyén kívül még további 3 megye területét érinti. A
Adatlap megnyitása →Adonyi-mellékág kiságának Adony 0478/2 hrsz.-on elhelyezkedő része
Topp-Horgásztó Egyesületünk 2022-ben kapta meg horgászkezelésbe a TOPP-horgásztavat. A tó az Adonyi holtág közvetlen szomszédságában található, attól különálló, a mellékág „lefűződéséből mesterségesen létrehozott horgászvíz. Valamennyi, állóvizet ked
Adatlap megnyitása →Tisza folyó (258-160 fkm) Csongrád-Csanád megyei szakasza
A Tisza a Kárpát-medence második legnagyobb vízfolyása, a Duna második legnagyobb mellékfolyója. A Tisza-folyó a Fekete-Tisza és a Fehér-Tisza összefolyásából Kárpátaljáról ered, Ukrajna, Szlovákia, Magyarország, Szerbia és Románia országok területén
Adatlap megnyitása →Mártélyi Holt-Tisza
A Mártélyi-holtág országos jelentőségű védett természeti területen, a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben helyezkedik el. A 2260 hektár összterületű tájvédelmi körzet 1971-ben került - az elsők között - hazánk kiemelt védett területei közé. A körzet 1979-t
Adatlap megnyitása →Maros folyó országhatártól a Tiszáig
A folyót lefűződések, szigetek, időszakos medrek mellett ártéri erdők, öntés gyepek szegélyezik. Jellegzetessége medrében - a változó vízjárás következtében – a folyton változó homokpadok, zátonyok. A folyó jobb parti hullámterében Makó-Landori erdő
Adatlap megnyitása →Hármas-Körös folyó a Szelevény község keleti határánál lévő gátőrháztól a torkolatig
A Körösök (Sebes és a Kettős Körösök: Fekete és Fehér Körös) vize a Hortobágy-Berettyó vizével együtt Csongrád-Csanád megye északi részén érkezik, majd Csongrádnál (243,6 fkm) az Alsó-Tiszába torkollik. A Hármas-Körös folyó teljes hossza 91,32 fkm, a
Adatlap megnyitása →Kettős-Körös 0-37,26 fkm-ig
A Kettős-Körös a Fekete- és Fehér-Körös találkozásával Szanazugnál kezdi útját. Nevét a Bihar-hegységben eredő két szeszélyes folyó egyesült víztömegéről kapta, amelyek 19. századi vízszabályozásokat megelőző találkozási pontja eredetileg Békésnél vo
Adatlap megnyitása →Hármas-Körös folyó, a Szelevény község keleti határában lévő gátőrháztól (12 fkm.) felfelé a Hortobágy-Berettyó gyomához közelebb eső betorkollásáig (árvízkapu-ág)
Hazai viszonylatban tekintélyes folyó, víztömege a Körös-Berettyó vízrendszer összes elemét egyesíti. Útja a Kettős-, és Sebes-Körös egyesülésével Békés megye északi térségében veszi kezdetét, majd Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintve Csongrádban, a m
Adatlap megnyitása →Hármas-Körös folyó az endrődi közúti hídtól lefelé a Hortobágy-Berettyó gyomához közelebb eső betorkollásáig (árvízkapu-ág)
Hazai viszonylatban tekintélyes folyó, víztömege a Körös-Berettyó vízrendszer összes elemét egyesíti. Útja a Kettős-, és Sebes-Körös egyesülésével Békés megye északi térségében veszi kezdetét, majd Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintve Csongrádban, a m
Adatlap megnyitása →Hármas-Körös folyó az összefolyástól a Hortobágy-Berettyó gyomához közelebb eső betorkollásáig (árvízkapu-ág)
Hazai viszonylatban tekintélyes folyó, víztömege a Körös-Berettyó vízrendszer összes elemét egyesíti. Útja a Kettős-, és Sebes-Körös egyesülésével Békés megye északi térségében veszi kezdetét, majd Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintve Csongrádban, a m
Adatlap megnyitása →
Hármas-Körös 12-91,3 fkm-ig (a Sebes- és a Kettős-Körös összefolyásától a Szelevény község határában lévő gátőrházig)
Hazai viszonylatban tekintélyes folyó, víztömege a Körös-Berettyó vízrendszer összes elemét egyesíti. Útja a Kettős-, és Sebes-Körös egyesülésével Békés megye északi térségében veszi kezdetét, majd Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintve Csongrádban, a m
Adatlap megnyitása →
Fekete-Körös folyó teljes magyarországi szakasza
A Fekete-Körös Romániában, a Bihar hegységben ered több forráspatak, a Bój, a Kristyóri, a Brihanyi, a Krimpanyanka, a Pojánai, a Petrószi, és a Vaskoh feletti rézbányai barlangból eredő főág egyesülésével. Jobb oldalról a Köves-Körös, a Királyerdõ l
Adatlap megnyitása →Fehér-Körös folyó teljes magyarországi szakasza
A Fehér-Körös Hunyad megyében, a Bihar-hegység nyugati oldalában 980 méter tengerszint feletti magasságból ered a Certezu csúcs (1184 m) alól. Vízgyűjtőjét északról a Bihar, és a Béli hegység, délről a Maros felől a Zarándi hegység határolja. Nevét f
Adatlap megnyitása →Nem csak egy halfaj vagy kategória alapján választanál?
Használd a teljes vízkeresőt, ahol vármegye, ár, halfaj és egyéb szempontok szerint is összehasonlíthatod a lehetőségeket.