Rába folyó Vas megyei szakasza az országhatártól a nicki gátig a Magyarlaki-holtággal ✓

Kedves Horgásztárs, Érdeklődő!

Sok szeretettel köszöntjük Vas megyében, Magyarország nyugati kapujában. Vas megye – bár hazánk egyik legkisebb megyéje – páratlan természeti- és kulturális szépségekkel bír. Az Őrség szelíd lankái, a Ság hegy és a Kis-Somlyó szunnyadó vulkánja, az Írottkő rejtélyes völgyei, a Rába folyó vadregényes szakaszai, sejtelmes erdeink tiszta levegője mind-mind kirándulásra csábítanak. Az arborétumok és kastélykertek növénycsodái, a túraútvonalak, a falusi turizmus kínálta kikapcsolódási lehetőségek, a gyógy- és termálvizekre települt fürdők kiemelt turisztikai vonzerőt jelentenek.

Vas megye egyik kiemelt szabadidős program lehetősége a horgászat, melyet a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége 29 tagegyesületében több mint 12.000 horgász űz évente a vasi vizeken. Szövetség jelenleg 43 vasi és 6 zalai horgászvíz halgazdálkodásra jogosultjaként 1397 hektár vízterületen tevékenykedik közhasznú – államháztartáson kívüli – civil szervezetként a Magyar Országos Horgász Szövetség tagjaként.

Engedje meg, hogy a Rába folyó nevű horgászvizünket ajánljuk az Ön figyelmébe az alábbi rövid bemutatás keretében:

A Rába folyó vízgyűjtő területe kiterjed a Stájer-Alpok D-i lejtőire, az Őrség dombvidékére, a Vasi-hegy és a Kemeneshát É-ÉNY-i oldalára, a Kemenesalja, a Sokorói-halomvidék, a Keszthelyi-hegység É-i, a Bakony ÉNy-i lejtőire valamint a Kisalföld és a Fertő-tó vidékére. Jelentősebb mellékfolyói a Lapincs, a Pinka, a Sorok, a Gyöngyös, a Répce-árapasztó csatorna a Herpenyö és a Marcal. A Rába folyó teljes vasi szakasza 790,7 ha, és közel 140 km hosszan kanyarog a megyében.
A folyó szélessége 20 -50 m között változik, átlagmélysége pedig 2-3 m. A jellemző fenékviszonya kavicsos, sóderes aljazat, de ritkán találkozhatunk iszapos területtel is. Az évtized folyójában megtalálható halfajok száma 53, ezek közül jellemző halfajok a márna, a paduc, a domolykó, a dévérkeszeg, a ponty, a balin, a süllő, a csuka és a harcsa. A Rába folyó Alsószölnök felett éri el Magyarországot, a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetséghez tartozó szakasz itt kezdődik és a nicki duzzasztóig tart.
A Rába vasi szakaszára jellemző az állandó vízszint és a csodálatos vadvízi környezet. Borzasztóan sok arca van, köszönhető a rendkívül sok kanyarnak és műtárgynak melyekkel útja közben találkozik. Általában sekély, de több kilométer hosszú duzzasztott szakaszai és üzemvíz csatornái mély részeket rejtenek.
Az Alsószölnök feletti rész lassú folyású, kanyargós csatornára emlékeztető. A duzzasztó alatt kiterjedt tükrös, de a műcsatornával újra egyesülve szinte folyószerű. Szentgotthárdnál újra visszaduzzasztott, hangulatos szakasz, majd széles tükrösből induló keskeny alvíze a Lapincs patakkal megerősödve éri el nemsokára Magyarlak-Csörötnek magasságában az ottani duzzasztót és erőművet, valamint a műcsatornát amely 2,5 km hosszú. Ideális helyszíne a családi horgászturizmusnak.
A csatorna egyenletes, lassan áramló vize ideális folyóvízi horgászatot tesz lehetővé, minden horgászmódszer kipróbálására. Körmendnél érkezik a Pinka balról, de itt is akad egy duzzasztó, erőműves csatornával, majd a sekély városi szakasz, ahol már, megint igazi vadvízi folyó formát ölt Rába. Ikervárnál újabb duzzasztó a főmederben a műcsatorna végén pedig az első magyaroroszági erőműn zuhog át a folyó ide terelt víztömege, hogy lejjebb a Csörnöc-Herpenyő patakkal kiegészült ág visszatérjen az eredeti mederhez.