Víztípus: Víztározó

  • Deli-tó

    A Deli tó Gyöngyös város település határában található.

  • Bélapátfalvai lakvölgyi tó

    Völgyzáró gáttal létrehozott, önkormányzati tulajdonban levő 1. 7824 ha. területű, 200 m horgászható partszakasszal rendelkező víz terület, látványos természeti környezetben.

  • Merkúr-tó

    Győr belterületén a Szérűskertről nyilló mellékutcában lakóházak közt fekszik.

  • Laposréti-tó

    Az Aranypatak horgászegyesület 2013 februárjában alakult, 15 alapító taggal. Célunk volt, hogy létrehozzunk egy tavat Nagycenken ahol minden horgász és pihenni vágyó megtalálja a szabadidő kulturált eltöltésének lehetőségét. Azóta létrejött a közel 1,5 hektáros tavunk, hivatalos elnevezése szerint a Laposréti-tó.
    A horgásztóban megtalálható halak összetétele változatos, fő halunk a ponty, de jelentős a keszegfélék állománya is. A ragadozók közül domináns a harcsa, de szép számban van süllő és kapitális méretű csuka is a vízben.

  • Sárszentmihályi-tározó

    A Sárszentmihályi-víztározó Székesfehérvártól 15 km -re található, bányatavakból kialakult víztározó. Vízmélysége 0,5 – 3,5 méter is lehet, váltakozó mederviszonyokkal és régi elmosott gátakkal. Meszes talaja van.

  • Pátkai-tározó

    A Vértes-hegységtől délre található a Pátkai-tározó , amely Székesfehérvár közelében a Velence-Vértes kistérségben, Pátka község határában található. Ez a Velencei-tó vízutánpótlásának szabályozását hivatott biztosítani. Miután a Velencei-tó kritikus vízszintjének emelése révén a Zámolyi-víztározót teljesen leengedték és a Pátkai-víztározóból kezdték el a vizet átvezetni a Velencei-tóba. Területe vízállástól függően 130-312 hektár, vizét a Pátka község mellett folyó Császár-víz és a falun átfolyó Rovákja-patak táplálja. Az elmúlt évek aszályos időjárása illetve a Velencei-tó alacsony vízállása miatt a Pátkai-víztározót a minimális üzemeltetési vízszint körül üzemeltetik.

  • Fehérvárcsurgói-víztározó

    A tározó Fejér megyében, a Bakony hegység keleti peremén Kincsesbánya és Fehérvárcsurgó községek külterületén épült meg. A völgyzárógátas víztározó a Gaja-patak felduzzasztásával keletkezett; az táplálja és biztosítja a lefolyását. Maximális feltöltés esetén a vízfelület 223 hektárra növelhető. A bányaüzem bezárása miatt jelenlegi elsődleges hasznosítási feladata az árvízcsúcs csökkentés. A további hasznosítási feladatok a mezőgazdasági vízszolgáltatás és a horgászat. Átlagmélysége 3-4 méter (vízállástól függően), fenékviszonyok: kemény márgás részek ill. lágy iszap. A tározó körül 12 bojlis állás van, melyen történő horgászathoz előzetes regisztráció, foglalás szükséges, a www.hofesz.hu oldalon. Csónakbérlés is lehetséges ezen állásokra. A tározón kialakított strand nincs, fürdésre nem alkalmas.

  • Maty-éri víztározó

    A Maty-éri víztározót 1979 és 1981 között – elsősorban víztározás és egyben evezős, kajak-kenu versenyek rendezése céljából – építették. Napjainkra kijelenthető, hogy szerepe kiemelt mind az evezős sportok lebonyolításában, mind a horgászversenyek tekintetében. Területi adottságai és haleltartó képességének köszönhetően Európa egyik leghalasabb horgászvize. A 40 hektáros víztározó horgászati szempontból két részre bontható: a nyugati partszakaszra (evezős versenypálya), mely kizárólag a horgászversenyek alkalmával horgászható; és a keleti partszakaszra (horgászoldal), mely egész évben horgászható. A tározót két részre bontja a meder közepén lévő úgynevezett osztósziget. A versenypálya hossza 2400 méter, szélesége 140 méter. A versenyek alatt akár 180 versenyhorgász egyenlő mederviszonyok mellett mérheti össze halfogási tudását, emellett a horgászoldal természetes parti horgászhelyei kellemes kikapcsolódást biztosítanak minden horgász számára. A Maty-éri víztározót 1998-tól Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata helyi jelentőségű védett természeti területé nyilvánította, hogy a mesterségesen kialakított víztározó az evezős sportok mellett, a kialakult természeti és tájképi értékei is megőrzésre kerüljenek.
    A tározó átlagos vízmélysége 2 méter, legmélyebb pontja a déli zárógátnál 2,7 méter. A tározó vízpótlása északi irányból a Tiszából, a Matyér-subasai- és a Matyér-fehértói csatornákból biztosítható; a víz leengedése déli irányban a Matyér-subasai főcsatornán keresztül a Gyálai Holt-Tiszába valósulhat meg. A vízcsere évente többször – elsősorban a tavaszi és nyári időszakban – történik. A tározót története során – egyes beruházások miatt – többször teljesen leengedték, legutóbb 2018-ban történt teljes leürítés. A HECSMSZ 2019-től kezdve ismét több őshonos halfaj telepítésével végzi a maty-éri halállomány újra telepítését. Pontyból ivadék, növendék, tenyész és háromnyaras – standard – méretű halak mellett 2020-ban jelölt 10 kg feletti szegedi tükrösök, 2021. decemberében 8-10 kg közötti pikkelyesek kerültek telepítésre.

  • Balástyai I. Víztározó

    A tározó 1986-ban épült állami beruházásban. Jelenlegi tulajdonosa a Magyar Állam. Területe 5,3 ha, a legnagyobb mélysége a maximális vízállás esetén 3,2 méter. A vízterület Natura 2000 területen, Balástya és Forráskút között, az M5 Autópálya Mérnökség szomszédságában található. Az év bármely időszakában, időjárási viszonyoktól függetlenül könnyedén megközelíthető. Egyesület 2003 óta haszonbérleti szerződés keretében folytat rajta halgazdálkodási tevékenységet. A halgazdálkodás kialakítása során figyelembe véve a tározó természetes adottságait nem feledkezve meg a horgásztársak igényeiről sem, elsődleges szempont volt egy természetes egyensúlyi állapothoz közelítő halállomány létrejöttének elősegítése, ahol az év minden időszakában akár békés, akár rablóhalra horgászók szabadidejük eltöltése mellett horgászélményekben is gazdagodjanak. Éves viszonylatban hektáronként 200 kg-ot meghaladó mennyiségben kerül kihelyezésre horogérett ponty. A ponty halfaj vonatkozásában a tározó intenzív vízterületnek minősül, így ezen halfaj egész évben tilalmi időszak nélkül fogható. A fenti célkitűzések és az inváziós gyomhalak visszaszorítása érdekében az elmúlt években megkezdődött a rablóhalállomány fejlesztése is.

    A tárózóban fogható halfajok ponty, ezüstkárász, keszegfélék, amur, sügér, harcsa, süllő, balin és csuka.

  • Okányi záportározó tó (Okány 0359/12) Dancka-tó

    Az okányi településtábla előtt a főúttól nem messze található ez a különleges záportározó-tó