Horgasznapijegy.hu

Víztípus: Víztározó

  • Diósjenői víztározó

    A Diósjenői horgásztó megközelíthető: a 2 számú országos főútvonalról Vácot elhagyva, Rétság város előtt balra fordulva, vagy Parassapuszta, Balassagyarmat felöl, Rétság város után jobbra fordulva, Diósjenő község bevezető útjának jobb oldalán kihelyezett horgásztó tábla jelzi a helyszínre való érkezést

    http://diosjenoi-horgaszto.com/kepek/image005.pngVégh József helyi történész kutatásaira és írásaira hagyatkozva a tó történetének rövid ismertetése:

    A történészek feljegyzése szerint 173-ban Marcus Aurelius, a filozófus császár is vívott a tó partján egy nevezetes csatát a kvádok és a markomannok ellen. A „barbárok” ugyanis gyakorta átcsaptak nyugtalanító rajtaütéseikkel a Pannónia határát képező Dunán. A császár éppen azért, s hogy újabb területeket hódítson meg a Római Birodalom számára, hadjáratot indított megfékezésükre. A Jenői-tónál csaptak össze a Börzsöny rengetegéből támadó ellenséggel. A hadjárat során egy alkalommal „csoda” történt velük: amikor a tikkasztó hőségtől szinte már aléltan küzdő római sereget az őket körbezáró ellenség már-már megsemmisítéssel fenyegette, hirtelen sűrű felhők keletkeztek, s míg a rómaiakra csak a felfrissítő eső ömlött, addig az ellenséges oldalon vihar, a „fulminata” hatalmas zavart okozott. A hatás lenyűgöző volt. A sereg megmenekült, s a különböző légiókban szolgáló keresztény és pogány katonák egyaránt a saját vallásuk igazolását látták e csoda megtörténtében.

    Talán pont a Diósjenői csata során történt mindez, hiszen ma is megfigyelhetjük, hogy a tó környékén gyakorta nagyobb eső kerekedik, mint a közvetlenül a hegység lábánál meghúzódó községben. A jelenség magyarázata is egyszerű: a leggyakrabban nyugat felől érkező légáramlatokat a hegylánc megemeli, s így annak közvetlen tövéhez kevesebb csapadék jut. A nevezetes csatára egy emlékmű hívja fel a figyelmet a tó partján.

  • Cserhátsurányi csapadékvíz tározó

    Közel 1 hektár területű egyesületi horgásztó Cserhátsurányban. Fogható halfajok : ponty, amur, ezüst kárász, keszegfélék, csuka, süllő, harcsa

  • Égeres II. tó

    Az egyesület 1976-ban alakult az akkori oroszlányi erdészeti dolgozók kezdeményezésére. A Vértes-hegység lábainál eredő Pénzes-patak két völgyzáró gátjának megépítése után kialakult Égeres I., Égeres II. tavak használata mellett még hat erdei tó is kezelésükbe került. A kilencvenes évek elejére már csak a két égeresi tavat használták, amelyeket a mai napig is bérelnek.
    A két tó területe művelési ág szerint erdőterület, nincs önálló helyrajzi száma. Mindkét tó jellege szerint víztározó, az Égeres I. tó 1,5 hektár, víztérkódja 11-071-1-1, az Égeres II. 2,8 hektár, víztérkódja 11-072-1-1.
    Az egyesület irodát bérel, melynek nyitva tartását az épület bejáratánál elhelyezett ismertető közli. Az iroda címe: 2840 Oroszlány, Táncsics M. út 59.
    E-mai cím: egeresi.she@gmail.com , az egyesületnek nincs hivatalos internetes oldala, a tagok többsége a facebook oldalakon tartja egymással a kapcsolatot (facebook/harcsa60).
    A tavakat az oroszlányi ipari parkot Pusztavám községgel összekötő régi bányaüzemi úton lehet megközelíteni az Oroszlány határát jelző táblától kb. 1.2 km-re lévő földutas kereszteződés használatával. A horgászhelyekre gépkocsival csak az egyesület tagjainak, ill. vendégeinek lehet engedéllyel behajtani. Látogatók a sorompók előtti helyeken parkolhatnak.
    A tavakon intenzív telepítés folyik, fajok szerinti tilalmi idők csak a ragadozó halakra érvényesek az országos horgászrend szerint. A tagság létszáma korlátozott, legfeljebb 100 fő lehet az egyesületi határozat szerint. Új tagokat csak az év közben megüresedő helyekre lehet felvenni. Napijegyes horgászatra nincs lehetőség. A horgászrend az országos rendnek megfelelő, az esetleges eltéréseket (darabszám, méret, tilalom stb.) az éves horgászrendben határozza meg a közgyűlés.
    A tavakat források táplálják, az átlagos vízmélység 2-3 méter. A partokon fából készült esőbeállók, ill. kijelölt tűzrakó helyek vannak. A horgászhelyeket érkezési sorrendben foglalhatják el a horgászok. A tóba keszegféléket, pontyot, csukát, süllőt, harcsát telepít az egyesület. A harcsa kivételével minden öt kilón felüli halat vissza kell helyezni a tóba.

  • Égeres I. tó

    Az egyesület 1976-ban alakult az akkori oroszlányi erdészeti dolgozók kezdeményezésére. A Vértes-hegység lábainál eredő Pénzes-patak két völgyzáró gátjának megépítése után kialakult Égeres I., Égeres II. tavak használata mellett még hat erdei tó is kezelésükbe került. A kilencvenes évek elejére már csak a két Égeresi tavat használták, amelyeket a mai napig is bérelnek.
    A két tó területe művelési ág szerint erdőterület, nincs önálló helyrajzi száma. Mindkét tó jellege szerint víztározó, az Égeres I. tó 1,5 hektár, víztérkódja 11-071-1-1, az Égeres II. 2,8 hektár, víztérkódja 11-072-1-1.
    Az egyesület irodát bérel, melynek nyitva tartását az épület bejáratánál elhelyezett ismertető közli. Az iroda címe: 2840 Oroszlány, Táncsics M. út 59.
    E-mai cím: egeresi.she@gmail.com , az egyesületnek nincs hivatalos internetes oldala, a tagok többsége a facebook oldalakon tartja egymással a kapcsolatot (facebook/harcsa60).
    A tavakat az oroszlányi ipari parkot Pusztavám községgel összekötő régi bányaüzemi úton lehet megközelíteni az Oroszlány határát jelző táblától kb. 1.2 km-re lévő földutas kereszteződés használatával. A horgászhelyekre gépkocsival csak az egyesület tagjainak, ill. vendégeinek lehet engedéllyel behajtani. Látogatók a sorompók előtti helyeken parkolhatnak.
    A tavakon intenzív telepítés folyik, fajok szerinti tilalmi idők csak a ragadozó halakra érvényesek az országos horgászrend szerint. A tagság létszáma korlátozott, legfeljebb 100 fő lehet az egyesületi határozat szerint. Új tagokat csak az év közben megüresedő helyekre lehet felvenni. Napijegyes horgászatra nincs lehetőség. A horgászrend az országos rendnek megfelelő, az esetleges eltéréseket (darabszám, méret, tilalom stb.) az éves horgászrendben határozza meg a közgyűlés.
    A tavakat források táplálják, az átlagos vízmélység 2-3 méter. A partokon fából készült esőbeállók, ill. kijelölt tűzrakó helyek vannak. A horgászhelyeket érkezési sorrendben foglalhatják el a horgászok. A tóba keszegféléket, pontyot, csukát, süllőt, harcsát telepít az egyesület. A harcsa kivételével minden öt kilón felüli halat vissza kell helyezni a tóba.

  • XIV/A Aknai ülepítő

    Felsőgalla Horgászegyesület (Kéki tó) Víztérkód 11-039 A tó festői környezetben helyezkedik el , kialakulása a térségben folyt bányászathoz köthető . Vizét a kristálytiszta Galla patak táplálja . tisztaságát bizonyítja , a számtalan édesvízi medúza is .

    Területe 8.3 ha , melynek jelentős részét , sűrű nádas fedi . Sekély vízmélységű , iszapos aljzatú tómeder . Jelentős , intenzíven telepített halállománnyal rendelkezik .

    A tóban megtalálható:

    ponty
     amur
     kárász
    compó
    dévérkeszeg
    bodorka
    küsz
    harcsa
    balin
     süllő
    csuka

     Egyedülálló , hogy a fokozottan védett szivárványos ökle szintén nagy számban jelen van vizünkben . A törpeharcsa , gyakorlatilag eltűnt a tóból , köszönhetően a tudatos halgazdálkodásnak , és a folyamatos csapdázásnak . Igazán kapitális példányok eddig nem kerültek kifogásra , de aki ide ellátogat , bőséges fogásban reménykedhet . A tóban számtalan nagy testű amur és ponty él , mely egyedeket egyesületünk méretkorlátozással véd .

    A tó és környezete rendszeresen karbantartott.

  • Pénzespataki XVI/I – es tó

    Napi területijeggyel három vízterületünkön horgászhat a Pénzespataki XVI/1-es tó mellett, az Erőműi tavon és Bokodi Öreg tavon.

    Horgászni a tó mindkét oldalán és a völgyzáró gáton is lehet, kivétel a táblával jelzett partszakasz. A behúzós horgászat nem engedélyezett, etetőhajó és csónak használata TILOS! A vízpart melletti útra gépjárművel behajtani csak a ki és bepakolás idejére szabad, ott parkolni TILOS, a kijelölt parkolót kell használni. Tűzrakás csak a kijelölt helyen, hozott faanyagból vagy zárt tűzterű grillsütőben engedélyezett.

  • Oroszlányi Hőerőmű hűtőtava

    Oroszlányi Hőerőmű hűtőtava

    Napi területijeggyel három vízterületünk horgászható, az Erőműi tó mellett, a Bokodi Öreg tó és a Pénzespataki XVI/1-es tó.

    A földrajzi neve Bokodi-tó. Az 1961-ben induló Oroszlányi Hőerőmű Vállalat számára létesített mesterséges hűtőtó, amely az erőmű melletti rét elárasztásával, vagyis a rajta keresztülfolyó Által-ér felduzzaJelensztásával keletkezett. Az Által-ér Császár községtől délre ered, és Dunaalmásnál torkollik a Dunába. Az Által-ér eredeti medre valahol a tó közepén húzódott, ott, ahol a jelenlegi terelőgát található. A terelőgát funkciója a hűtőtó keringtetésének fenntartása, ugyanis az erőmű működéséhez szükséges a vízhűtés.

    2025. januártól újra indul az erőmű és ismét meleg lesz télen a tó víze, addig télen az időjárási viszonyoknak megfelelően horgászható.

    Oroszlányi Hőerőmű Hűtőtava területe 197 hektár. ( 5,91 millió m3 )

  • Munkáséri II. tó

    Horgásztó

  • Munkáséri I. tó

    Munkáséri I. tó

  • Majkpusztai Középső tó

    Völgyzárógátas tó, a Majki patak táplálja. Az Eszterháziak létesítették, szemet gyönyörködtető környezetben van.