Patak horgászvizek
A(z) Patak kategóriába sorolt horgászvizek egy helyen, rövid áttekintéssel és részletes adatlapokkal.
Kardos ér
Az Sopronkövesden az országhatártól az Ikva-patak torkolatig.
Adatlap megnyitása →Ikva patak (és vízrendszere)
Ikva-patak (Sopronban az országhatártól a Hanság-főcsatorna torkolatig Tőzeggyármajorban), Tauscherbach (Ágfalván a határon), Liget-patak (Ágfalvától az Ikva-patak torkolatig), Sós-patak (Sopronban az országhatártól az Ikva-patak torkolatig), Kecske-
Adatlap megnyitása →Cuhai Bakonyér
A Cuhai-Bakony-ér a Bakony egyik legjelentősebb patakja, a Duna jobb oldali mellékvize Magyarországon. Az Eplény község területén eredő patak észak felé folyik, majd 81 kilométer megtétele után Gönyűt elhagyva éri el a Dunát. A patak fölső, hegyvidék
Adatlap megnyitása →
Cuha és Hódos ér (megyehatárig)
Időszakosan megfelelő vízborítottságú.
Adatlap megnyitása →Concó-patak két szakasza
A Concó-patak a Bakonyban ered, Komárom-Esztergom megyében, mintegy 290 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északi irányban halad, majd Ácsnál eléri a Dunát. A patakba beletorkollik a Saliházi-árok Hántánál, a Kisbéri-é
Adatlap megnyitása →Concó patak
A Concó-patak a Bakonyban ered, Komárom-Esztergom megyében, mintegy 290 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északi irányban halad, majd Ácsnál eléri a Dunát. A patakba beletorkollik a Saliházi-árok Hántánál, a Kisbéri-é
Adatlap megnyitása →Gaja-patak Fehérvárcsurgói-tározótól a mohai közúti hídig terjedő szakasza (Gaja-patak felső)
A Gaja-patak a Keleti-Bakony legfontosabb vízfolyása. Veszprém vármegyében, Nagyesztergár mellett, Veimpusztán ered, és 20 kilométeren át kelet felé folyik, majd a Fejér vármegyei Bodajknál délre fordul. Vizével táplálja a Fehérvárcsurgói-víztározót
Adatlap megnyitása →Gaja-patak a mohai közúti hídtól a Nádor-csatornába való betorkollásig (Gaja-patak alsó)
A Gaja-patak a Keleti-Bakony legfontosabb vízfolyása. Veszprém vármegyében, Nagyesztergár mellett, Veimpusztán ered, és 20 kilométeren át kelet felé folyik, majd a Fejér vármegyei Bodajknál délre fordul. Vizével táplálja a Fehérvárcsurgói-víztározót
Adatlap megnyitása →Gaja-patak (24+300-37+780)
A Gaja-patak a Keleti-Bakony legfontosabb vízfolyása. Veszprém vármegyében, Nagyesztergár mellett, Veimpusztán ered, és 20 kilométeren át kelet felé folyik, majd a Fejér vármegyei Bodajknál délre fordul. Vizével táplálja a Fehérvárcsurgói-víztározót
Adatlap megnyitása →Fekete víz (új meder)
A Pécsi-víz torkolattól a Drávába torkollástól visszafelé kb. 50 m-ig tartozik az Egyesületünk kezelésébe a víztest. A nyári időszakban a feldúsult növényzet (békakorsó, vízi tök) miatt csak a fenék küszöbök alatti gödrök horgászhatóak.
Adatlap megnyitása →Fekete víz (Okortól a Pécsi vízig)
Baranya megyében Marócsa községtől északra ered és kelet irányba a Drávába torkollik Drávapalkonyánál. 5,8 ha. területen a partszélét , helyenként sás, nád övezi.
Adatlap megnyitása →Bükkösdi víz
A Baranyai kisvizek összevont területi jegy megvásárlásával elérhetővé válik a horgászat a Karasica és mellékvizein, Birjáni (Szemelyi-patak), a Vókányi (Németi-patak) és a Palkonyai patakok és a Villánykövesdi csatorna és azok összes mellékvizein és
Adatlap megnyitása →Baranyai kisvizek II.
A Baranyai kisvizek összevont területi jegy megvásárlásával elérhetővé válik a horgászat a Karasica és mellékvizein, Birjáni (Szemelyi-patak), a Vókányi (Németi-patak) és a Palkonyai patakok és a Villánykövesdi csatorna és azok összes mellékvizein és
Adatlap megnyitása →Baranyai kisvizek I.
A Baranyai kisvizek összevont területi jegy megvásárlásával elérhetővé válik a horgászat a Karasica és mellékvizein, Birjáni (Szemelyi-patak), a Vókányi (Németi-patak) és a Palkonyai patakok és a Villánykövesdi csatorna és azok összes mellékvizein és
Adatlap megnyitása →Almás patak
Az Almás patak Baranya megyében Szigetvári Járásban található. Szigetvártól 20 km-re észak-keletre elhelyezkedő Almamellék községtől északra a Sas-réti tanösvény végén az ősbükkös tövében található Almás-forrásból ered. Valamikor bő vízhozamú, rendsz
Adatlap megnyitása →Szuha patak
A vízterületre jegyvásárlás történhet az egyesület székhelyén, online és a jegyárusok névsora a honlapon megtekinthető. A Szuha patak az Aggteleki karszthegység délnyugati területével határos hegyvidék területén ered és Kazincbarcika térségében torko
Adatlap megnyitása →Szinva patak
A vízterületre jegyvásárlás történhet az egyesület székhelyén, online és a jegyárusok névsora a honlapon megtekinthető. A Szinva patak a Bükk egyik leghíresebb patakja, mely Miskolc városát is átszelve éri el a Sajó folyót. A Hámori tó alatt bő vízho
Adatlap megnyitása →Szerencs patak (forrástól a Taktába torkollásig)
A Szerencs patak 11.4 Ha területű, egyesületi kezelésben lévő horgászvíz. Valós horgászatra csak a Szerencs területén lévő kb 2 km szakasz használható. A fel-víz többi része nagy részben elgazosodott, mederbe nőtt fák, bokrok és alacsonyabb vízállás
Adatlap megnyitása →Ronyva-patak (Régi Ronyva a 0151/1 hrsz-ú ároktól a Bodrogba torkolásig)
Régi-ronyva-patak a hivatalos megnevezése ,az Egyesülethez tartozó része: 6 hektár.. A Bodrog folyóba torkollik és a Bodrog áradásakor megtelik vízzel, ez kb. februártól-júniusig tart.. ( 1méteres vízállás) Az időtől függően apadás következik, melyne
Adatlap megnyitása →Ronyva patak
Határ patak. Magyarország és Szlovákia között Sátoraljaújhely-Széphalom térségében. Horgász víz Felsőregmec és a Bodrog folyó összeömlés között. Teljes szakasza nem alkalmas a horgászatra,folyamatosan változó.Keresni kell a megfelelő helyeket. Foghat
Adatlap megnyitása →Rakaca patak
A Rakaca-patak Csereháton ered, Büttös településnél, mintegy 250 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északi, majd nyugat-délnyugati irányban halad, majd belefolyik a Rakacai-víztározóba, aztán Szalonnánál torkollik bele
Adatlap megnyitása →Nyíri patak, forrástól a Bózsvába torkollásig
A Nyíri-patak a Bózsva mellékvize, Zemplénben, Hollóháza észak-nyugati határában ered, a Zempléni Tájvédelmi Körzet területén . Bózsva és Pálháza település között folyik bele a Bózsvába. A patak különleges védelmi NATURA 2000 területet érint. Ezért f
Adatlap megnyitása →Karcsa-ér
A Karcsa- ér a Karcsa tótól egy átfolyóval elválasztott, a település központjában található, vízinövényekkel sűrűn benőtt kis területű állóvíz. Hozzá tartozik továbbá az a csatorna szakasz ami a Tiszakarádi fő csatornával összeköti a Karcsa tavat.
Adatlap megnyitása →Jósva patak, Kecső patak, Tohonya patak
A Jósva patak az Aggteleki karszt legnagyobb vízhozamú vízfolyása. Jósvafő közelében ered a Jósva forrásból. A Jósva-forrás a Baradla alsó barlangjaiból kifolyó víz tör a felszínre. Még Jósvafőn beleömlik a Komlós-forrás majd a Kecső-patak és végül a
Adatlap megnyitása →Nem csak egy halfaj vagy kategória alapján választanál?
Használd a teljes vízkeresőt, ahol vármegye, ár, halfaj és egyéb szempontok szerint is összehasonlíthatod a lehetőségeket.