Patak horgászvizek
A(z) Patak kategóriába sorolt horgászvizek egy helyen, rövid áttekintéssel és részletes adatlapokkal.
Babócsai Rinya patak
A Rinya (vagy Rinya-patak) a Dráva folyó baloldali mellékvize Somogy megyében, a Nagyatádi kistérségben. Böhönye és Segesd térségében ered, majd Nagyatád, Bakháza és Babócsa érintésével egyenesen délnek tartva, Barcs mellett a Drávába ömlik. Az ötvös
Adatlap megnyitása →Tápió-patak torkolattól Tápiószecső vasútállomásig
A Duna-Ipoly Nemzeti Park tájvédelmi területén helyezkedik el, emiatt vannak külön szabályok, melyeket a helyi horgászrend tartalmaz.
Adatlap megnyitása →Benta patak
Dubics Tamás Horgász Egyesület víz területe 2,7.Átlagos víz mélység 2,5 méter .
Adatlap megnyitása →Zagyva-folyó Salgótarján – Zagyvaróna belterület északi határától a Jobbágyi közúti hídig terjedő Nógrád vármegyei szakasza
A Zagyva nógrádi szakasza jellemzően patak méretű, de több helyen akár 1-2 m mélységű gödröket, medencéket is találunk benne.
Adatlap megnyitása →Szentlélek-patak szécsényi szakasza
Horgászatra nem alkalmas kis patak.
Adatlap megnyitása →
Únyi-patak
Az Únyi-patak a Gerecsében ered, Komárom-Esztergom megyében, mintegy 170 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve előbb délnyugati, majd északi irányban halad, majd Tátnál eléri a Dunát. Időszakos horgászati lehetőséget kíná
Adatlap megnyitása →Által-ér Dunaalmás (a régi vashídtól a Duna torkolatáig)
Dunaalmás közepén egy csendes környezetben a Dunától nem messze. Az Által-ér Dunaalmásnál eléri a Dunát, miután áthalad Tata városán és a tatai Öreg-tavon.
Adatlap megnyitása →Által-ér (Tata-Dunaalmás)
ÁLTAL-ér (Víztérkódja: 11-059-1-1) Az Öreg-tó öt kifolyási ágán távozó vizek a Váralja út alatt átvezető közúti hidak, átereszek kifolyási oldalától a Dunaalmási úgynevezett „Kis-vashídig terjedő mederszakasza. Részleteiben: • A Vecserei- és a Szent
Adatlap megnyitása →Által-ér a Bánhidai erőműi tó befolyásától a Bokodi víztározóig terjedő szakasza, a Környei Öreg-tó kivételével.
A folyó átlag mélysége 60 cm, átlag szélessége a torkolatnál 6 méter, egyébként 2-3 méter. A horgászegyesületünk évente telepíti az erőműi tóval együtt. A napijegyünkön az Által-ér víztérkódja együtt szerepel az erőműi tóéval. Külön napijegy az Által
Adatlap megnyitása →Vörös-ér
Ideiglenes horgászati lehetőséget biztosító vízterület. Jelenleg kiszáradt.
Adatlap megnyitása →Szőny- Almásfüzitői vízfolyás
A Szőny-Füzitői-csatorna Szőnyben ered, Komárom-Esztergom vármegyében. A patak forrásától kezdve keleti irányban halad, majd Almásfüzitő és Dunaalmás közt eléri a Dunát. A csatornába torkollik a Szilas-völgyi-patak Szőnynél, a Kocs-Mocsai-vízfolyás A
Adatlap megnyitása →Fényes-patak
FÉNYES-patak (Víztérkódja: 11-056-1-5) • Elhelyezkedése: Az Által-érből az Új-úti duzzasztóműtárgy előtt balra elágazó Csever-árok az Új-út tovább halad a Réti-tavak felé. A Fényes fürdőt Dél felől megközelítve a vízfolyás a fürdő előtt - a Csever os
Adatlap megnyitása →Fekete-ér (E-5-ös országúti zsiliptől a Duna torkolatáig)
időszakos vízfolyással rendelkező vízterület, horgászat időszakosan lehetséges.
Adatlap megnyitása →Cuhai Bakony-ér
Időszakosan vízzel borított.
Adatlap megnyitása →Tarnóca-patak
A Tarnóca Horgász Egyesület 1993.évben alakult Detk községben, helyi horgászok kezdeményezésére. Az egyesület megalakulását az motiválta, hogy a Detk község határában folyó Tarnóca-patak halászati víz területté vált, így a helyi horgászok igényeinek
Adatlap megnyitása →Rima-patak felső szakasz
Az Eger-patak a forrásvidékétől kezdve a Bükk délnyugati oldalának észak-déli tájolású völgyében halad. Nagytályánál két ágra szakad, amelyből az Eger-csatorna elnevezésű ágat csak ritkán használják, illetve a másik ágát a helyiek innentől nevezik Ri
Adatlap megnyitása →Laskó-patak középső szakasz
A Laskó-patak Heves vármegyében, a Bükk-vidék területén ered és a Tisza-tóba torkollik. Egerbocsi forrásvidékétől egészen a Tisza-tóig a patak hossza 74 kilométer. A Laskó-patak a Tisza középső szakaszának kis méretű, jobb oldali mellékfolyója. A köz
Adatlap megnyitása →Gyöngyös-patak
A Gyöngyös-Patakot a Mátra hegység déli oldalán kialakult völgyek vízgyűjtő területei táplálják. Magyarország leg magasabban fekvő ivóvíztározója (Csórréti tározó) a forrásvidék, forrásai 700-800m magasságban fakadnak. Vízhozama igen hektikus, az év
Adatlap megnyitása →Eger-patak
Az Eger-patak -mely Eger környékének legjelentősebb, régen Heves és Borsod megyék határát jelentő vízfolyás- 68 kilométert tesz meg a Balaton községben található Vajda kútnál lévő forrásától a Tiszáig. A patakot a Bükk hegység nyugati határán fakadó
Adatlap megnyitása →Szavai csatorna-Gyürüs ér
Mentett oldali vízpótló rendszer vízelvezető csatorna része
Adatlap megnyitása →Rákos patak
Fertőrákos szélén, a Rákos-patak egykor a Fertő tóba közvetlenül betorkolló szakasza két részletben áll a horgászok rendelkezésére. Mindkét víztest állandó vízszintű csatornára hasonlít, a halösszetételük is azonos.
Adatlap megnyitása →Pándzsa patak
Pándzsa patak 1,7 hektáros 3 kilométeres szakaszát a veszprémi vasúti hídtól a Holt-Marcal torkolatáig.
Adatlap megnyitása →Pándzsa (Nagy)
A Pándzsa-patak a Kisalföldön ered, Győr-Moson-Sopron megyében. A patak forrásától kezdve északnyugati irányban halad, majd Győrnél eléri a Rábát.
Adatlap megnyitása →Keszeg ér
A Keszeg-ér Győr-Moson-Sopron megyében ered. A patak forrásától kezdve északkeleti irányban halad, majd Győrsövényháznál eléri a Rábcát. A Keszeg-ér vízgazdálkodási szempontból a Rábca és Fertő-tó Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területét képez
Adatlap megnyitása →Nem csak egy halfaj vagy kategória alapján választanál?
Használd a teljes vízkeresőt, ahol vármegye, ár, halfaj és egyéb szempontok szerint is összehasonlíthatod a lehetőségeket.