Horgasznapijegy.hu

Horgászmódszer: Lekhorgaszat Mormiskazas

  • Folyáséri-Szilvarév-zugi holtág

    A Folyáséri-Szilvarévzugi holtág a Sebes-Körös jobb parti mentett oldali holtága Körösladány város térségében. A holtág felső végénél torkollik be a Folyáséri főcsatorna. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége közepes mértékű, vízminősége megfelelő. Szélessége 30 méter, átlagos vízmélysége 0,5-1,5 méter. Kiült horgászhelyek főként az alsó ágának Sebes-Körös gáthoz közeli szakaszán lehet találni. Természetközeli partszakaszait közepesen gazdag halállomány jellemzi, pontyból, amurból, ezüstkárászból és csukából termetesebb példányok is horogra kerülhetnek.
    Egész évben tilos horgászni a holtág összefolyás felőli végétől felfelé 200 méteren, azaz a halastavak feltöltőcsatornájától (szivattyútelephez vezető széleságtól felfelé 30 méterre) a holtág végéig mindkét oldalon.

  • Csókás-zugi holtág (Endrőd középső)

    A holtág 1885-1886-ban keletkezett, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen található, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város belterületéhez tartozik. Medrének feliszapoltsága közepes, növényzettel való benőttsége csekély, vizének minősége megfelelő. Vízpótlása és öblítése a Fűzfászugi holtágon keresztül megoldott, de belvizekből és szivárgó vizekből is töltődhet, leürítése szivattyúzással lehetséges. Funkciói: belvíztározás, horgászat. Jellegzetesen antropogén hatás alatt álló, szinte teljesen körbeépített holtág. Tájképi, városképi hatása ennek ellenére jelentős. A gyomaendrődi holtágak közül beépítettsége miatt a leggyengébb adottságokkal rendelkezik, de ennek ellenére látogatott horgászvíz és a békés halak kerülnek leginkább a fogási naplókba.

  • Csabaszabadi bányató (Csabaszabadi 02/2 hrsz.)

    3 hektáros bányató

  • Békésszentandrási Siratói holtág a Kákafoki összekötő csatornával

    A 19. századi folyószabályozások során kialakult holtág Békésszentandrás település mellett, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Öcsöd és a Békés megyei Békésszentandrás községhez tartozik. Két összeérő patkóhoz hasonló alakú, rövid hullámtéri szakasszal kapcsolódik az élővízfolyáshoz. Medrének feliszapoltsága közepes, partjainak 60 százaléka beépített, a szabad partszakaszok fasorokkal és 2-3 méter széles nádfallal szegélyezettek. Vízminősége jó, vízpótlása és feltöltése a Siratói összekötő csatornán keresztül a Szarvas – Békésszentandrási holtágból (Kákafoki holtág) megoldott. A Békésszentandrásról a 44-es főúton kiérve a töltésre jobbra kanyarodva érjük el a holtágat keresztülszelő átjárót. Az átjáró az alatta elhelyezett átfolyó csövek által biztosított folyamatos vízáramlat miatt szinte mindig látogatott horgászhely, tovább haladva a szilárd burkolatú út a Hármas-Körös töltéséig húzódik. Partjai mindig látogatottak, hétvégi házakkal való beépítettsége és a duzzasztómű közelsége miatt kiemelt turisztikai jelentőséggel bír. A halfogás kiemelkedő, az ide érkező horgászok nagy része pontyra, amurra, kárászra, süllőre próbál szerencsét.

  • Boda-tó, Nagykamarás 047/72

    Nagykamaráson található,természetes tó.

  • Betekincs-ág

    A Hármas-Körös jobb parti mentetlen oldali (hullámtéri) holtága Kunszentmárton település közelségében. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való fedettsége közepes mértékű. Szélessége 60 méter, átlagos vízmélysége 0,6 méter, nyugati oldalán lakóházak vannak. Néhány helyi horgászok által „kiült” horgászhely található csupán rajta, horgászatra főként a tavaszi, koranyári időszakban alkalmas, halállománya gyér.

  • Kanda, Nagy-Csata Hosszú Örvényes és a velük összefüggésben lévő névtelen vízállások

    A csatornarendszer behálózza a Mohács-szigetet, melynek fő funkciója a belvizek levezetése.

  • Herman Ottó tó

    A völgyzárógátas, páratlan környezetben elterülő Herman Ottó tó igen változatos, akadókkal, nádasokkal szegélyezett, számos vízimadárfaj mellett ritka, védett állatoknak is élőhelyet biztosít a tó és környezete. Területét tekintve a második legnagyobb az Orfűi-tavak rendszerében. Nevét az egyik legismertebb magyar természettudósról, Herman Ottóról kapta, akit sokoldalúsága miatt az utolsó magyar polihisztornak és a madarak atyjának is neveznek. Igen jó a tó süllő és harcsa állománya, amelyek a víz alatti tartások lakói, de eredményesen lehet horgászni pontyra, keszegre és különleges bodorka állományára. A tavat sokszor halrezervátumként emlegetik egyedülálló halfaunája miatt. A Herman Ottó-tó helyi védettségű természetvédelmi területen fekszik és egyben Natura 2000-es védettséget is élvez.

  • Egerszegi csatorna

    3,1 ha terület. Halgazdálkodó a BCM Kovácshida Horgászegyesület. Aljzata iszapos, vízinövényekkel erősen benőtt. Időszakos vízborítottsága miatt a horgászati feltételek nem folyamatosak.

  • Sükösdi Tőzegtó III.

    A sükösdi Tőzegtó III. 1974 óta a Sporthorgász Egyesület Sükösd kezelésében van. Az Egyesület napjainkban több, mint 180 taggal rendelkezik. A tavon egész évben lehet horgászni, békés és ragadozó halas horgászoknak is egyaránt remek kikapcsolódást biztosít. Évente több alkalommal zajlik halasítás.
    Éves területi jegy és napijegy az Egyesületnél váltható. Hétfő és csütörtök, d.e. 8:00-10:00, d.u. 13:00-15:00 (06703648897)