Feliszapoltsága közepes mértékű, előrehaladott eutrofizáció jellemzi. Szélessége 80 méter, átlagos vízmélysége 1,5 méter, vízutánpótlása nem megoldott, így jelenleg vízszintje rendkívül lecsökkent. Vízminősége nyáron erőteljesen leromló, halállománya mérsékelt, leginkább keszegfélék, ezüstkárász, csuka, ritkábban ponty akadhat horogra. Horgászati frekventáltsága nem jelentős.
Horgászmódszer: Lekhorgaszat Mormiskazas
-
Álom-zugi holtág
A Hortobágy-Berettyó jobb parti, Mezőtúr közelében található, mentett oldali, csatorna jellegű holtága. Erősen feltöltődött állapotú, medre náddal benőtt, maradvány vízfelületei nyári időszakban vízinövényekkel borítottak. Horgászati jelentősége csekély, halállománya szegényes.
-
Torzsási-zugi holtág
A holtág 1873-1889 között alakult ki, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város külterületéhez tartozik. Tengeris-zugi holtágnak is nevezik. Medrének feliszapolódása csekély, növényzettel való benőttsége kis mértékű, vizének minősége általában jó. Vízcseréje megoldott, feltöltése a felső végén lévő szivornyán keresztül lehetséges, de töltődhet belvizekből is. Szivattyúsan üríthető a Hármas-Körös felé. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tarozás, horgászat, üdülés. Partja körben 80 százalékban hétvégi házakkal beépített, emiatt megközelíthetősége korlátozott. Halállománya változatos, általában békés halak kerülnek horogra, de ragadozók közül a csuka és a süllő állománya is figyelemreméltó.
-
Sebes-Körös holtág (Körösladány)
Mentetlen hullámtéri holtág, feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége előrehaladott, vízminősége ennek megfelelő. Szélessége 40 méter, átlagos vízmélysége 1,5 méter. Főként „apróhal” lakja, amennyiben a kiadósabb áradások feltöltik, a csuka, a vörösszárnyú keszeg, a bodorka fajok erőteljesebben elszaporodhatnak benne.
-
Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös a 29,2-14,826 fkm, a 7,576-0 fkm közötti és az átvágás 0-1 fkm közötti szakasza (Kákafoki-Bikazugi holtág)
A Szarvas-békésszentandrási Holt-Körös, helyi nevén Kákafoki holtág Magyarország ötödik legnagyobb holtága, egyben Dél-Kelet Magyország egyik legfrekventáltabb vízparti hétvégi házas üdülőövzetete. Medre a Hármas-Körös bal partján Szarvas városnál indul és Békésszentandrás település végén zsiliprendszeren keresztül a Ladányi csatornán át tér vissza a Körösbe. Vízminősége köszönhetően a március és november közötti folyamatos vízutánpótlásnak kiváló, halállománya és telepítettsége kiemelkedő.
A 19. századi folyószabályozás során 1836-1890 között, két ütemben kialakult holtágrendszer, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, a Békés megyei Békésszentandrás község és Szarvas város területén. Egyéb elnevezései: Kákafoki holtág, Bikazugi holtág. A Tisza vízrendszerben lévő legnagyobb ármentesített területi holtág, alakja két, egymás alatti U betűre emlékeztet. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége általában csekély, helyenként közepes mértékű. Vizének minősége megfelelő. A Hármas-Körös Békésszentandrási duzzasztója lehetővé teszi a gravitációs vízcserét. A feltöltést a holtág felső végén lévő szivornyák útján végzik, de a holtág a közel 1000 km² kiterjedésű belvízöblözet vizeinek is befogadója. Leüríthető a holtág alsó végénél, gravitációsan vagy szivattyúzással. Funkciói belvíztározás és belvízelvezetés, öntöző-víz-tározás, vízkészletátadás, továbbá horgászat, üdülés, strandolás és a vízisportolás. Jelentős szerepe van a holtágnak a jellegzetes Körös menti táj kialakításában, ezzel az idegenforgalom számára is vonzóvá teszi a térséget. A holtág környezetéhez szigorúan védett természetvédelmi területek (Szarvasi Arborétum, Annaliget) tartoznak, sok botanikai és zoológiái ritkasággal.
Ezen értékek miatt, illetve üdülőkkel jelentős mértékben beépített partvonala következtében a térség legfrekventáltabb idegenforgalmi célterülete. Horgászfogásokban nem ritkák a kapitális amurok, pontyok, de a 2017-től kezdődő korszerű halgazdálkodásnak köszönhetően szinte minden horgászok által kedvelt halfajból, főként süllőből, compóból, keszegfélékből kerülnek horogra horgászszívet megdogbogtató példányok.
-
Rév-zugi holtág
A holtág 1885-ben keletkezett, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd belterületéhez tartozik. Medrének feliszapoltsága előrehaladott, növényzettel való benőttsége közepes mértékű. Vízpótlása és öblítése az Endrőd-Középső holtágon keresztül a fűzfászugi szivornya által megoldott. Belvizekből és szivárgó vizekből is töltődhet, leürítése alsó végén szivattyúsán lehetséges. Funkciói: belvíztározás, öntözővíztározás, horgászat. Kedvezőtlen vízminősége ellenére helyi tájformáló szerepe van. Belső zugában kertváros, iskola, sportlétesítmények találhatók.
Az Endrőd-Középső holtágnál némileg jobb megítélésű vízterület. Halállomány szempontjából is erősebb, de a horogra itt is főként a ponty és az amur kerül, de elvétve egy-egy ragadozó hal is jelentkezik.
-
Peresi holtág
A Peresi holtág Magyarország egyik legnagyobb holtága. Kanyargós medrét 1872-1894 között, mederátvágással választották le a Hármas-Körösr jobb parrtján. Közigazgatásilag Mezőtúrhoz és a Békés megyei Gyomaendrődhöz tartozik. Jelenleg a térség egyik legkedveltebb holtága és üdülőterülete.
Medre közepesen feliszapolódott, benőttsége egyes szakaszokon előrehaladott. Vizének minősége jó, feltölthető egyirányból a Hármas-Körösből. Leürítése gravitációsan és szivattyúzással lehetséges. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tározás, horgászat, üdülés. Rendkívül változatos környezetű, a tájformálásban fontos szerepet betöltő holtág, ritkaságokban is gazdag növény- és állatvilággal. Egyes partszakaszait sűrűn beépítették üdülőkkel. A holtág torkolatánál található az üzemen kívül helyezett Peres I. gőzüzemű szivattyútelep, amely ipartörténeti jelentőségű, s itt van a Körös-vidék élővilágát szemléltető bemutatóház is.
A Peres, ahogyan horgászberkekben mondani szokás, igazi nehezített pálya. A vízpart egy részén meredeken leszakadó alámosott padmalyos, máshol beszakadt bedőlt fákkal tagolt, és van, ahol szelíd sekély nádasos, hínaras, vízinövényekkel szegélyezett idilli látvány. Teljes egészében szinte kiismerhetetlen vizivilág. Igazi, ős horgászvíz látszatát kelti. Különösen a felső vége olyan, mint egy háborítatlan mocsárvilág.
Horgászati szempontból egyre népszerűbb, és a 2016-tól kezdődően kialakított okszerű faj és korosztályösszetételnek köszönhetően nagyon sok horgász álma valósult meg egy-egy szép amur, ponty, süllő megfogásával, de keszegállománya is figyelemre méltó. Aki viszont nagytestű harcsákra szeretne célzottan horgászni, bátran megteheti, hiszen a vizet szép számmal lakják kapitális egyedek ebből a fajból.
-
Poklás csatorna (Gyula)
A Poklás-csatornáról általánosságban
A szövetség által 2015 tavaszától hasznosított gyulai Poklás csatorna az általános horgászigények mellett kifejezetten sporthorgász célok kiszolgálására indított vízterület. Ez elsősorban a halállomány mennyiségében és minőségében mutatkozik meg, amely az aktuális telepítési időszaktól függően pontyból 600-800 kg/hektár körül alakul. Az adott területre vetített, halastavakéhoz hasonlítható állománynagyság kialakításával szövetségünk nem csupán a Gyulán és környezetében élő horgászok, illetve a megye sporthorgászai számára szeretne vonzó vízterületet fenntartani, hanem a megye településeire érkező, kiemelkedő horgászélményeket kereső vendégek, turisták részére is.
A vízterület elhelyezkedése
A Poklás csatorna Gyula város belterületén található, a Nagyrománváros helyi elnevezésű városrész keleti szélén, a Sittye utca és Uhrin János utca által közrezárt területen. Az Élővíz-csatornából történő vízfrissítés iránya szerint fentről a Kisökörjárás II. csatorna, lentről a Hunyadi tó határolja, a nagyrománvárosi oldalon pedig a várost körülvevő „alvó” körtöltés rézsűje, illetve a rendezett, parkosított, horgászatra teljes vonalán alkalmas partszakasz övezi. A csatorna „túlpartját” teleklábak tagolják, melyek egyes helyeken náddal, bokrokkal, fákkal szegélyezettek.
Története
A csatorna medre a várost körülvevő belső árvízvédelmi körtöltés kiépítésekor keletkezett. Az időközben feliszapolódott, elnövényesedett mocsaras medret Gyula Város Önkormányzata 2013-ban megvásárolta, majd kotrógép segítségével 600 méter hosszban elvégeztette rajta a mederkotrási munkálatokat. Elsődleges funkcióját tekintve zápor-és belvíztározó, továbbá a helyi tavak vízellátásának és vízfrissítésének biztosítását szolgáló ökológiai célú vízpótlás, emellett helyi mezőgazdasági jellegű vízszolgáltatás. A csatorna Gyula Város Önkormányzata és a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége között létrejött együttműködési megállapodás alapján sporthorgászvíz hasznosítást kapott. Szövetségünk 2014 őszén elvégeztette a belváros felőli partszakasz rehabilitálását és parkosítását, a csatorna 2015 tavaszától vált horgászhatóvá a körtöltés szerinti partvonalon.
Hallállomány
A Poklás csatorna halállományának kialakítása a szövetség telepítési gyakorlatának megfelelően történik. A tilalmi idővel, illetve méret- és darabszám korlátozással védett halfajok mellett jelentős mennyiségű keszegféle is található a csatornában, de a hasznosítás céljainak megfelelően utóbbi halakból, illetve kifejezetten a visszafogható méretű pontyokból emelt mennyiség kerül rendszeres kihelyezésre. Bár a csatorna a horgászati célú kezelést tekintve fiatalnak tekinthető, a halállományt már most sem csupán az éppen visszafogható méretű halak alkotják. Ezt bizonyítják a horgászok fogásai, melyek között már most is előfordulnak a 3-4 kilogrammos ponty, 5-6 kilogrammos amur, illetve a 2-3 kilogrammos süllő és csukazsákmányok is. Ez a már most is kedvező egyedméret-kondíció a jövőben – a kíméleti súlyhatároknak köszönhetően – várhatóan tovább erősödik majd.
Horgászatot segítő információk
A Poklás csatorna medrének mélysége változó, a felsővégi 2-2,5 méteres vízmélység fokozatosan csökken az alsóvégi területek irányába. A csatorna – különösen – alsóvégi fele nádtorzsákkal változó mértékben tarkított, melyek helyenként a víz alatt megbújva akadóssá teszik a terepet a szerelékek számára. A csatorna felső vége kevésbé leakadás veszélyes, itt jól alkalmazhatóak a legkifinomultabb horgászmódszerek is. Az alsóvégi néhány méter széles – valóban csatornajellegű – meder fokozatosan kiszélesedik és a felsővégi harmadon már inkább holtági jelleget ölt. Általánosságban elmondható, hogy leginkább a finomabban összeállított úszós és fenekező horgászmódszerek eredményesek a csatornán, de a nyílt partszakasz következtében a pergetéshez is optimálisak a körülmények.