Horgasznapijegy.hu

Horgászmódszer: Lekhorgaszat Mormiskazas

  • Orosházi Béke homokbánya horgásztó

    A Béke Homokbányató Orosháza Dél-Keleti határában, az Orosházát elkerülő út mellet helyezkedik el. A volt homokbányát az orosházi Béke Mgtsz művelte. A bányamunkálatok 1984-ben befejeződtek, közvetlen szomszédságában létrejött egy másik bányagödör, melynek művelésével szintén felhagytak. A két kitermelő hely összenyitása 1992-ben történt meg, ekkor kapta meg jelenlegi nagyságát.

    Szövetségünk a tavat 2006-ban vásárolta meg. Átlagos mélysége eléri a 4,5 métert, aljzata változatos, helyenként vízinövényekkel borított. A mederfenék néhol elérheti a 12-13 métert is, ami lehetővé teszi a víz hőmérséklet rétegződését.

    Vízpótlása csak talaj-és csurgalékvizekből valósul meg, így a vízszint ingadozása 0,3-0,5 métert jelent évente. Körben nádszegély, valamint vízparti lágy és fás szárú növényzet övezi. A tó az Orosháza és környékéről érkező horgászok kedvelt helye, de gyakran látogatnak ide messzebbről is. A helyi Kinizsi Horgász Egyesület gondozza környékét, partján található rendezvény-és halőrháza, ahol a helyi horgászrendről, halőrök telefonszámairól és a tóval kapcsolatos fontosabb információkról olvashatunk. Halállományában számos kisebb és nagyobb hal megtalálható, a horgászfogásokban leggyakoribb a telepített ponty, az amur, a süllő, a kárász és a keszegféle.

    A Gyopárosi tavak Orosházán, a Szentesi út és Fenyő utca által közrefogva, Gyopárosfürdő mellett fekszenek. Három tóegységre tagolt, az északi- és a déli-tó egész évben horgászható, a középső-tó május 1-től szeptember 1-ig a fürdő belterületén csónakázótóként üzemel, így ebben az időszakban nem horgászható. A gyopárosi fürdőkomplexum széleskörű szolgáltatásaival népszerű a vendégek körében. 670 métermélységű termálkútjának vizét 1999-ben nyilvánították gyógyvízzé.

    Az élményfürdő, gyógyfürdő és parkfürdő számos szolgáltatása mellett a középső tavon csónakázásra és vízi biciklizésre is lehetőség nyílik. A tavak vize sekély, átlagosan 1,2 méter. Horgászatok alkalmával leginkább kárászra, pontyra, kezszegfélékre és csukára érdemes próbálkozni.

  • Német-zugi holtág

    A holtág 1872-1887 között alakult ki, a Hármas-Körös jobb parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város külterületén található. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége csekély mértékű, vizének minősége kedvező. Vízpótlása a Hármas-Körösből szivornyával és a Körösladányi öntözőrendszerből vízátvezetéssel lehetséges, de belvizekből is töltődhet. Leüríthető szivattyúzással. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tarozás, horgászat. Jelentős táji- és természeti értékei, gazdag és változatos, kevéssé háborított élővilága alapján szép példája az olyan mentett oldali holtágnak, ahol a vízpótlás megoldott és az antropogén hatások még nem okoznak túlterhelést. A „szentély” jellegű holtágak közé tartozik.

    Halállománya szintén változatos. Jellegénél fogva azonban elsősorban a pontyra és az amurra horgászók találják meg itt leginkább a számításaikat.

  • Nagyfok-zugi Holt- Körös

    Mentetlen hullámtéri holtág, időszakos vízjárású. Feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége előrehaladott, vízminősége nyáron nem megfelelő. Szélessége 60 méter, átlagos vízmélysége 1,5 méter. Halállománya a hullámtéri kubikokét, holtmedrekét reprezentálja az áradások és vízállapotok függvényében. Jellemző fajok a csuka, keszegfélék, ezüstkárász, compó, sügér. Csekélyebb halállományából kifolyólag horgászatilag nem frekventált.

  • Mezőhegyesi élővíz-csatorna 7+677-18+341 fkm-ig

    Békés megye déli részén húzódó, főként belvízbefogadóként és öntözőcsatornaként funkcionáló csatorna változó vízminőséggel. Vízellátottsága: időszakos, öntözési időszak után leeresztésre kerül. Horgászatra leginkább az öntözési szezonban alkalmas. Mélysége átlagosan 0,5-1,5 m

  • Kocsorhegyi (Borbély-zugi) holtág

    A Hármas-Körös jobb parti mentetlen oldali (hullámtéri) holtága, időszakos vízjárással. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége közepes mértékű, aszályos években akár teljesen kiszáradhat. Szélessége 50 méter, átlagos vízmélysége 1,5 méter. Halállománya a hullámtéri kubikokét reprezentálja az áradások és vízállapotok függvényében. Jellemző fajok a csuka, keszegfélék, ezüstkárász, compó, sügér. Csekélyebb halállományából kifolyólag horgászatilag nem frekventált.

  • KHESZ Fás-tó

    A békéscsabai Fás tó 1994 óta áll a horgászok szolgálatában. A horgásztó Békéscsabán, Erzsébethely-Jamina városrészben, a város déli határában található, mely mesterséges úton, bányaművelés hatására keletkezett. A terület eredetileg rét és legelő besorolású volt, azonban a talajvizsgálatok során bebizonyosodott, hogy tégla és cserép gyártására alkalmas agyagnyerő hely, így a Délalföldi Tégla-és Cserépipari Vállalat 1. és 2. számú, később a 3. és 4. számú gyárainak alapanyag ellátására megkezdődött az agyag kitermelése.

    A külszíni bányát az 1960-as évek második felében nyitották és a kitermelés mintegy 20 éven át, 1990-ig tartott. Medrére a bányaművelésből adódóan a tagoltság és a változó vízmélység jellemző, mélysége akár a 10-15 métert is elérheti. A gyártásra alkalmatlan agyag a mederben maradt, ezért sekélyebb részek is megtalálhatóak. A műveléshez és a fokozatos víztelenítéshez hozzátartozott, hogy több keresztgát választotta el a tó különböző részeit. A keresztgátak alacsonyabbak voltak a fejtési frontnál, így a feltöltődés után víz alá kerültek.

    A mélyművelés hatására és a talajvíz magasabb nyugalmi szintjének eredményeként a metszett vízerek pozitív nyomású kúttá vagy forrássá változtak, s többségében a környezeti talajvízszint eléréséig változó mennyiségű vízhozammal működtek és esetenként a feltöltődést követően is működnek. Ez télen a források környezetében a jég helyi elvékonyodásához vezet, ami a tavat a téli sportokra alkalmatlanná teszi. Teljes területe 45,2 hektár, melyet körben 7 hektár partszakasz övez. Parti sávját északi és keleti oldalakon 2-3 méter széles nád és sás, nyugati oldalon részlegesen, a déli oldalon 12-15 méter szegély védi. Partját eredeti és telepített fás és lágyszárú növényzet teszi természetessé.

    A déli oldal növényzettel borított részénél a vízmélység 0,5-0,6 méter mélységű, így megfelelő vízszint esetén a halállomány számára természetes ívóhelyet biztosít. Északi határán a Városi Horgász Egyesület tavait, keleti határán a Matróz Horgász Egyesület kezelésében lévő gazdagon halasított Csaba tavat találjuk. A KHESZ a tavat 1994 óta hasznosítja, időközben a Békéscsaba és környéki horgászok támogatásával 1995-ben meg vásárolta. A tó Békés megye és vonzáskörzetéből érkező horgászok kedvelt helye, de gyakoriak az ország más részéről ide látogató vendégek is. Éves áltagban 48-50 horgászegyesület közel 5000 tagja látogatja. Jobb partjának kiszélesedő egyenes szakaszán több, mint 60 horgászhely található, ahol a környező horgász egyesületek előszeretettel rendeznek horgászversenyeket. A rendezvények lebonyolítását segíti a külön mosdónak kialakított épület, ahol elektromos áram is rendelkezésre áll. Partjáig betonút visz, a közvetlen partszakaszok 85 százaléka szilárd, felszórt burkolatú úton jól megközelíthető.

    A tavon legtöbben a ponty és az amur horgászatát részesítik előnyben, de a ragadozókat és a keszegféléket, kárászt kedvelők sem csalódhatnak a tó halállományában.

  • Kerekes-zugi holtág

    A Kerekes-zugi holtág a Hármas-Körös jobb parti, árvízvédelmi töltés melletti holtága Öcsöd és Kunszentmárton települések közelében. Hossza: 1,5 fkm, területe: 6 ha. A holtágat övező partmenti növényzet vadregényesen erős, emiatt nehezen megközelíthető és meghorgászható. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége előrehaladott.

  • Gyopárosi tavak (Északi-, Déli- és Középső-tó)

    A Gyopárosi tórendszer Orosháza város szélén, Gyopárosfürdő szomszédságában fekszik. Az Északi, Középső és Déli tóból álló tócsoport állandó vízszinttel, jellemzően pontyból, kárászból, keszegfélékből és csukából álló halállománnyal rendelkezik. Egész évben horgászható, körben aszfaltozott útburkaloton és díszkövel felszórt sétányon járhatjuk körbe.

  • Gyigeri-zugi holtág

    A Gyigeri-zugi holtág a Hármas-Körös jobb parti mentetlen oldali (hullámtéri) holtága Öcsöd település térségében.
    Vízi növényzettel való benőttsége előrehaladott állapotú, szélessége 70 méter, átlagos vízmélysége 1,2-2 méter. A horgászat csak a parti szakaszon táblákkal kijelölt 45 horgászálláson lehetséges, az illetékes természetvédelmi hatóság külön engedélyével.

  • Gyomaendrődi Sirató holtág

    A holtág 1872 – 1890 között jött létre a Hármas-Körös jobb parti ármentesített területén a 15. számú Siratói-zugi átmetszéssel. Az átvágás 1050 folyóméter hosszú volt. Közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város külterületéhez tartozik. A hagyomány szerint az akkor még élő Körös-meder növényekben dús rejtekeiben megbújva siratta a török elleni harcokban elpusztult faluját, Gyomát az idemenekült lakosság. Medrének feliszapoltsága közepes, növényzettel való benőttsége csekély mértékű. Vízpótlása a szivornyával a Hármas-Körösből történik. Partjainak 85 százaléka beépített, szabad részek leginkább a holtág két végén és a Gyomaendrőd felő eső ágának külső ívén találhatók. Vizét a jellemző halfajok mellett jó néhány kapitális ponty, amur és harcsa lakja.