Halfaj: Pisztráng

  • Duna folyam Komárom megyei, 1770,3-1708 fkm közötti szakasza

    Kedves Horgászok, Tisztelt Érdeklődök!

    A Szlovák Köztársasággal határvizet képező Duna folyam a komáromi vasúti hídtól (1770,3 fkm) az Ipoly torkolatáig (1708 fkm) terjedő szakaszának nagy része jellegzetes felső középszakasz jellegű folyó.

    A Komárom és az Ipoly folyó közötti 62,3 fkm hosszú szakaszon a Duna kanyarogva bevágódó. 400 m szélességű, szabályozott medrében kiegyensúlyozott vízjárással folyik, miközben pleisztocén végi hordalékból épített számos szigetét kerülgeti. Dunaalmástól jobb oldalról a Dunántúli-középhegység lejtői kísérik, amelyet a folyam korábbi, viszonylagos helyzetére utaló teraszok lépcsőznek. A hegység hosszú, erőteljes emelkedése következtében a legmagasabb teraszszintek a 300 m-t is elérik a mai víztükör felett.

    A Komárom-Esztergom Megyei Horgászegyesületek Szövetsége által kezelt Duna-szakaszon 3 gyönyörű Duna-ág is található:

    – Szőnyi Kis-Duna,
    – Neszmélyi Duna-ág,
    – Táti Duna-ág.

    Akik szeretik a természetes víz által nyújtott élményeket, az áradó-apadó vizet, a bedőlt fákat, a változatos mederviszonyokat és a szeszélyes időjárást, azoknak szívből ajánljuk a Duna-ágak horgászatát.

    A Duna szakaszon megtalálható jellegzetes halfajok: ponty, csuka leső és szürke harcsa, rózsás márna, keszegfélék, szivárványos ökle, csapósügér, süllő, kősüllő, tarka géb, dunai galóca, selymes durbincs.

    A megyei szövetség legfontosabb vízkezelői feladatai a halállomány pótlásától az ívóhelyek kialakításáig terjednek, tudatos és tervezett halgazdálkodást folytatunk a Duna szakaszon.

    Az érvényben lévő horgászrendi szabályokról és tilalmakról a horgásztársak a területi engedély szerves mellékletét képező horgászrendből tájékozódhatnak.

    Területi engedély váltására lehetőség nyílik a HORINFO rendszeren keresztül a saját profilba történő belépéssel, a Duna-szakasz mentén Komáromban, Almásfüzitőn, Dunaalmáson, Neszmélyen, Lábatlanon, Nyergesújfalun, Táton, Dorogon, Esztergomban.

    A megyei Duna szakasz mentén jelentős történelmi emlékek találhatóak:
    – Komáromban: 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emlékei (Csillag,- Monostori,- Igmándi-erőd)
    – Almásfüzitőn: Azaum római tábor
    – Tatán: Tatai vár, Esterházy-kastély, egykori zsinagóga épülete, Szent kereszt plébániatemplom, Angolkert műromokkal, Cseke-tóval.
    – Dunaalmáson: Csokonai Vitéz Mihály múzsájának Vajda Júliannának (Lillának) síremléke.
    – Neszmélyen: Király-kút (I. /Habsburg/ Albert a település mellett vesztette életét 1439-ben), Neszmélyi Arborétum, Hajóskanzen.
    – Esztergomban: Római katolikus Főszékesegyház, (Bazilika), Kerek templom, történelmi belváros, különböző felekezeti templomok, Babits emlékház.

    Ha felkeltettük érdeklődésüket, kérjük látogassanak el a Komárom-Esztergom megyei Duna szakaszra.

  • Vezekény-völgyi víztározó

    A Vezekény-völgyi víztározó Pétervásárától déli irányban, mintegy 2 km-re található 5 hektáros horgászvíz. Változatos halállománnyal rendelkezik, vizében megtalálható halak: ponty, amur, harcsa, csuka, süllő, balin, pisztráng, dévérkeszeg, ezüstkárász, egyéb keszegfélék.

  • Tarna folyó

    A Tarna (szlovákul: Trnava) a Zagyva folyó mellékvize, nagysága hasonló a Zagyváéhoz. Magyarország területén ered, majd egy rövidke szakaszon átfolyik Szlovákiába Tajti falu szélén. Az egész további szakasza újra Magyarországon található.

  • Rima-patak felső szakasz

    Az Eger-patak a forrásvidékétől kezdve a Bükk délnyugati oldalának észak-déli tájolású völgyében halad. Nagytályánál két ágra szakad, amelyből az Eger-csatorna elnevezésű ágat csak ritkán használják, illetve a másik ágát a helyiek innentől nevezik Rima néven. A Rima-patak Nagytályától továbbfolyik délnek, és útjának végén éri el Kiskörei-víztározót.

  • Laskó-patak középső szakasz

    A Laskó-patak Heves vármegyében, a Bükk-vidék területén ered és a Tisza-tóba torkollik. Egerbocsi forrásvidékétől egészen a Tisza-tóig a patak hossza 74 kilométer. A Laskó-patak a Tisza középső szakaszának kis méretű, jobb oldali mellékfolyója.
    A középső szakasz Egerszalók és az Újlőrincfalcai közúti híd közötti szakasz. Hossza kb. 70 km.

  • Gyöngyös-patak

    A Gyöngyös-Patakot a Mátra hegység déli oldalán kialakult völgyek vízgyűjtő területei táplálják. Magyarország leg magasabban fekvő ivóvíztározója (Csórréti tározó) a forrásvidék, forrásai 700-800m magasságban fakadnak. Vízhozama igen hektikus, az év nagyobb részében a pisztráng és domolykó szintáj halainak megfelelő lenne, de sajnos előfordul a nyári csapadék szegény időkben amikor Gyöngyössolymos után kiszárad a medre. A halfauna fenntartása még szabályozott keretek között is nagyon nehéz. Jellemző hala a domolykó valamint a mesterségesen telepített sebespisztráng. Horgászat a vízterületen csak eseti engedéllyel lehetséges. Napijegyes horgászatra további intézkedésig nincs lehetőség!

  • Felsőtárkányi Alsó Horgásztó

    A 0,2227 ha területű Alsó-tó Felsőtárkány község belterületén, a Bükk nyugati kapujában, gyönyörű természeti környezetben, műúton megközelíthető helyen található. Az ivóvíz minőségű vizét a közelben fakadó Szikla-forrás biztosítja. A tavon ősztől-tavaszig csak műcsalis, egyéb időszakban az úszós horgászmódszerek is alkalmazhatók. A horgászat mellett a tóparton főzőhelyek, büfé, mosdó, játszótér, a horgászházban -a nyitvatartási időben a horgászok részére- mosdó biztosítja a szabadidő kulturált eltöltését. Az autóval érkező horgászok részére díjmentes parkoló biztosított.

  • Eger-patak

    Az Eger-patak -mely Eger környékének legjelentősebb, régen Heves és Borsod megyék határát jelentő vízfolyás- 68 kilométert tesz meg a Balaton községben található Vajda kútnál lévő forrásától a Tiszáig. A patakot a Bükk hegység nyugati határán fakadó források, vízfolyások táplálják. Záporok, hirtelen hóolvadást követően rövid ideig tartó árhullámok alakulnak ki. A halgazdálkodási terület északi határa Almár vasúti megállónál lévő mederátjáró, déli határa a Nagytálya községben található duzzasztómű. A vízterület kitűnő horgászlehetőséget biztosít a városi és a természetközeli horgászatra. Jellemző halai a sebes pisztráng és a domolykó. Az Eger városban található Sas utcai hídtól északra csak műcsalis, míg innen délre bármely horgászmódszer alkalmazható.

  • Répce (GySEV vashíd-Rábca torkolás)

    A Répce Kapuvár térségében torkollik a Rábcába, itt a Kis Rábával is találkozik. Ez a rész közkedvelt horgászhelynek számít. Jellemző halai: Ponty, kárász, csuka, keszegfélék.

  • Lajta folyó

    A Lajta magyarországi szakasz 18,4 km. Az ország északnyugati csücskében lép a mai Magyarország területére a Lajta folyó. Két ágban érkezik, a fő folyó, a Lajta és egy kisebb ága, a Török-Lajta. A két ág Mosonmagyaróvár északnyugati határában egyesül, majd Mosonmagyaróváron lép be a Mosoni-Dunába. A Lajta fő hala a domolykó és a csuka, márna. Természetesen más fajok is megtalálhatók még benne, mint balin, ponty, süllő, bodorka, sügér, kárász és időszakonként pisztráng is, amit a tavaszi, nyár eleji áradások hoznak.