A Gaja-patak a Keleti-Bakony legfontosabb vízfolyása. Veszprém vármegyében, Nagyesztergár mellett, Veimpusztán ered, és 20 kilométeren át kelet felé folyik, majd a Fejér vármegyei Bodajknál délre fordul. Vizével táplálja a Fehérvárcsurgói-víztározót és dél felé folytatja az útját. Moha alatt belecsatlakozik a Móri-víz, s Székesfehérvár mellett a Séd északi ágának folytatását képező Nádor-csatornával egyesülve létrehozza a Sárvíz folyót, mely Sióagárdnál ömlik a Sióba. A Bakonyban található Gaja-völgy Fejér vármegye kiemelkedő szépségű és értékű természeti látnivalói közé tartozik, a Veszprém vármegyei Gaja-szurdok, más néven Római-fürdő szintén népszerű és egyedülálló kirándulóhely. A patak szinte végig gyönyörű, vadregényes tájon halad keresztül, két festői szépségű szurdokvölgye ismert, a bakonynánai római fürdőnél szurdoka, valamint a fehérvárcsurgói Gajavölgy is, amely több km hosszan elnyúló szurdokvölgy.
Halfaj: Pisztráng
-
Hármas-Körös folyó a Szelevény község keleti határánál lévő gátőrháztól a torkolatig
A Körösök (Sebes és a Kettős Körösök: Fekete és Fehér Körös) vize a Hortobágy-Berettyó vizével együtt Csongrád-Csanád megye északi részén érkezik, majd Csongrádnál (243,6 fkm) az Alsó-Tiszába torkollik. A Hármas-Körös folyó teljes hossza 91,32 fkm, a megyei szakasz – Csongrádtól (0 fkm) Szelevény község keleti határán lévő gátőrházig (12 fkm) tart, összesen 12 folyamkilométert tesz ki. Átlagos mederszélessége 70 m. A vízhozama és sebessége döntően az árhullámoktól függ, nyugalmi időszakban 1,5 km/h. A Körös vízgyűjtőjén történt egykori folyószabályozási munkálatok a folyó természetes építő és bontó folyamatait (meanderező) nagyban megváltoztatta, mindenkori vízállását a vízgyűjtőn (Erdélyi középhegység, Sárrét) hullott csapadék, a víztározók, de különösen a Békésszentadrási duzzasztó befolyásolja. A duzzasztó hatására a felső szakasz lassúbb folyású állóvízhez hasonló, míg az alsó szakasz gyors, a Tisza áradásait követve erősen ingadozó vízjárású. Az egykori árterület tized területét foglalja magában a Körösök gátak közötti hullámtere. A folyó vonalában a nagykiterjedésű kaszálók, a fűz- és nyár erdők mellett számos kubiksor, és mentettlen úgynevezett szentély-típusú holtág őrzi az egykori vízivilág értékeit. Árvizek alkalmával a gyepek elöntőseiben rendszeresen sikeres a pontyok ívása. A hármas-körösi hullámtér a Körös–Maros Nemzeti Park részterülete, amelyre természetvédelmi előírások vonatkoznak, megyénkben az Iriszlói, a Malomzugi és a Brenazugi szentély jellegű holtágak kiemelt természetvédelmi területek!
Halállománya rendkívül sokszínű és változó, az áramlást kedvelő fajok mellett döntően a dévérzóna halai fordulnak elő. -
Szinva patak
A vízterületre jegyvásárlás történhet az egyesület székhelyén, online és a jegyárusok névsora a honlapon megtekinthető.
A Szinva patak a Bükk egyik leghíresebb patakja, mely Miskolc városát is átszelve éri el a Sajó folyót. A Hámori tó alatt bő vízhozamú, állandó vízfolyás. Rendszeresen akad horogra 1-1,5 kg-os sebes pisztráng. -
Sajó folyó (országhatártól kesznyéteni közúti hídig)
A vízterületre jegyvásárlás történhet az egyesület székhelyén, online és a jegyárusok névsora a honlapon megtekinthető.
A Sajó folyó a Gömör-Szepesi Érchegységben ered. Sajópüspöki térségében lép be az ország területére és Tiszaújváros-Ószederkény település területén torkollik be a fő befogadó Tisza folyóba. A Sajó teljes hossza a Tisza folyóba való betorkollástól az országhatárig 125,1 km. Országosan elismert, és közkedvelt folyóvíz. Kiváló vízminőség mellett gyakorlatilag minden halfajta megtalálható benne a harcsától a pisztrángig. A Sajó kiváló víz a műlegyezős horgászat gyakorlására is. Ezzel a módszerrel méretes pisztrángok, és domolykók akadtak már horogra. -
Ronyva patak
Határ patak. Magyarország és Szlovákia között Sátoraljaújhely-Széphalom térségében.
Horgász víz Felsőregmec és a Bodrog folyó összeömlés között.
Teljes szakasza nem alkalmas a horgászatra,folyamatosan változó.Keresni kell a megfelelő helyeket.
Fogható hal a domolykó, felső szakaszon pisztráng, csuka. -
Jósva patak, Kecső patak, Tohonya patak
A Jósva patak az Aggteleki karszt legnagyobb vízhozamú vízfolyása. Jósvafő közelében ered a Jósva forrásból. A Jósva-forrás a Baradla alsó barlangjaiból kifolyó víz tör a felszínre. Még Jósvafőn beleömlik a Komlós-forrás majd a Kecső-patak és végül a Tohonya-patak vize, míg végül Szin alatt a Bódvába torkollik
-
Jósva patak (Nagy-Tohonya pataktól a Bódvába torkolásig)
A vízterületre jegyvásárlás történhet az egyesület székhelyén, online és a jegyárusok névsora a honlapon megtekinthető.
A Jósva patak Jósvafő község területén fakad, illetve a Jósva forrás kráterjében lép ki a külszínre. A Jósva patak természetes halfaunáját a sebes pisztráng, a fejes domolykó, a nyúl domolykó, Petényi márna, fenékjáró küllő, fürge csele alkotják, mesterséges úton került betelepítésre a szivárványos pisztráng. Ritkuló védett faj a Pataki ingola, de ide sorolható a már említett Petényi márna és a fürge csele is.A Jósva természetvédelmi okokból nem telepíthető.
-
Hámori-tó
Hámori-tó völgyzáró gátas ipari víztározó. Miskolc-Lillafüreden található. Magyarország legmagasabban fekvő vízterülete. A víztározót a Garadna-patak felduzzasztásával hozták létre 1700-as években. Fazola Henrik irányítása mellett, a többszöri gát átépítések után, a végső állapotát 1951-ben érte el.
Átlagos vízmélysége 9 m.
A Hámori-tó halállománya változatos. Rendkívüli értéket képvisel a sebes pisztráng fogási lehetősége. Emelet süllő, ponty, keszeg, harcsa, domolykó fogható.
Országos Műlegyező verseny több évben is, itt lett megtartva, a MOHOSZ és a Megyei Szövetség szervezésében. -
Garadna-patak (Hámori tóig)
A Garadna-patak Bükk keleti előterében ered, Miskolctól északnyugatra, Csipkéskúton, mintegy 800 méteres tengerszint feletti magasságban. A patakot a Garadna-forrás, a Margit-forrás, a Vekerle-forrás, az Eszperantó-forrás, valamint a Felső-Sebes-víz, az Alsó-Sebes-víz, a Lencsés-patak, illetve a Három-kúti-völgy és a Savós-völgy felszíni vízfolyásai táplálják. Hegyi patakként a vízjárása nagyon ingadozó, ennek a mérséklésére hozták lére a Hámori-tavat. A meleg nyári napokban gyakran nincs ugyan víz a patakmederben, de a forrás ilyenkor sem apad el. A patak vize látja el a, Lillafüredi Pisztrángtelepet
-
Bán patak (Lázbérci víztározótól a Sajóba torkolásig)
A vízterületre jegyvásárlás történhet az egyesület székhelyén, online és a jegyárusok névsora a honlapon megtekinthető.
A Bán patak a Bükk hegység északi lejtőjén ered. Teljes hossza az eredettől a Sajó folyóba való beömlésig 23,9 km, ebből 3 km esik a Lázbérci víztározó víztükrébe, illetve duzzasztott terébe. A patak végig folyik Dédestapolcsányon, Bánhorvátin, Nagybarcán és Vadnán.