Horgasznapijegy.hu

Halfaj: Menyhal

  • Ipoly folyó és holtágai, vízállásai (Istvánmajori alsó- és felső-, Pászti-, Tulipánkerti holtágak, Lókos patak, Derék patak)

    az ország egyik legszebb vadvizét az Ipoly folyót. A folyó egyben a magyar –szlovák határ is. A teljes magyar szakasz kezelője a Horgászegyesületek Nógrád Megyei Szövetsége. Ipolytarnóctól egészen Szobig.
    Magyarország talán egyik legszeszélyesebb folyójának teljes hossza 247,5 km, ebből 143 km képez határt Magyarország és a Szlovák Köztársaság között. A folyó a Nógrád megyei Ipolytarnócnál lép be hazánk területére, és Pest megyében, Szobnál torkollik a Dunába. Határfolyó Magyarország és Szlovákia között, ám Ipolyságtól Ipolyszakállosig 31 km hosszan nem Magyarország területén folyik.
    Páratlanul változatos környezetben kanyarog hol közelebb, hol távolabb a lakott területektől, megmutatva néhol a szabályozatlan, vadregényes arcát is. Északról a Korponai hegység, Délről a Cserhát, Nyugatról a Börzsöny határolja. A Szlovák Köztársaság területén ered a Vepor hegységben található, látogatható forrása. A természet törvényeinek megfelelően esése a torkolatig csökken, 23 m/km felső szakaszához képest a torkolatnál 0,35 m/km. Vízhozamát tekintve szélsőséges értékek között mozog, egy-egy áradás alkalmával hatalmas területek kerülnek víz alá leginkább Ipolytarnóctól Hontig, ugyanakkor kisebb vízállásnál a bokáig érő vízben lehet néhol gázolni.

  • Esztergomi Kis-Dunaág

    Esztergom Megyei Jogú Város központja mellett húzódó vízterület, sziget felőli oldalon gesztenyefák, város felöli oldalon platánfák díszítik a partvonalat.

  • Duna folyam Komárom megyei, 1770,3-1708 fkm közötti szakasza

    Kedves Horgászok, Tisztelt Érdeklődök!

    A Szlovák Köztársasággal határvizet képező Duna folyam a komáromi vasúti hídtól (1770,3 fkm) az Ipoly torkolatáig (1708 fkm) terjedő szakaszának nagy része jellegzetes felső középszakasz jellegű folyó.

    A Komárom és az Ipoly folyó közötti 62,3 fkm hosszú szakaszon a Duna kanyarogva bevágódó. 400 m szélességű, szabályozott medrében kiegyensúlyozott vízjárással folyik, miközben pleisztocén végi hordalékból épített számos szigetét kerülgeti. Dunaalmástól jobb oldalról a Dunántúli-középhegység lejtői kísérik, amelyet a folyam korábbi, viszonylagos helyzetére utaló teraszok lépcsőznek. A hegység hosszú, erőteljes emelkedése következtében a legmagasabb teraszszintek a 300 m-t is elérik a mai víztükör felett.

    A Komárom-Esztergom Megyei Horgászegyesületek Szövetsége által kezelt Duna-szakaszon 3 gyönyörű Duna-ág is található:

    – Szőnyi Kis-Duna,
    – Neszmélyi Duna-ág,
    – Táti Duna-ág.

    Akik szeretik a természetes víz által nyújtott élményeket, az áradó-apadó vizet, a bedőlt fákat, a változatos mederviszonyokat és a szeszélyes időjárást, azoknak szívből ajánljuk a Duna-ágak horgászatát.

    A Duna szakaszon megtalálható jellegzetes halfajok: ponty, csuka leső és szürke harcsa, rózsás márna, keszegfélék, szivárványos ökle, csapósügér, süllő, kősüllő, tarka géb, dunai galóca, selymes durbincs.

    A megyei szövetség legfontosabb vízkezelői feladatai a halállomány pótlásától az ívóhelyek kialakításáig terjednek, tudatos és tervezett halgazdálkodást folytatunk a Duna szakaszon.

    Az érvényben lévő horgászrendi szabályokról és tilalmakról a horgásztársak a területi engedély szerves mellékletét képező horgászrendből tájékozódhatnak.

    Területi engedély váltására lehetőség nyílik a HORINFO rendszeren keresztül a saját profilba történő belépéssel, a Duna-szakasz mentén Komáromban, Almásfüzitőn, Dunaalmáson, Neszmélyen, Lábatlanon, Nyergesújfalun, Táton, Dorogon, Esztergomban.

    A megyei Duna szakasz mentén jelentős történelmi emlékek találhatóak:
    – Komáromban: 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emlékei (Csillag,- Monostori,- Igmándi-erőd)
    – Almásfüzitőn: Azaum római tábor
    – Tatán: Tatai vár, Esterházy-kastély, egykori zsinagóga épülete, Szent kereszt plébániatemplom, Angolkert műromokkal, Cseke-tóval.
    – Dunaalmáson: Csokonai Vitéz Mihály múzsájának Vajda Júliannának (Lillának) síremléke.
    – Neszmélyen: Király-kút (I. /Habsburg/ Albert a település mellett vesztette életét 1439-ben), Neszmélyi Arborétum, Hajóskanzen.
    – Esztergomban: Római katolikus Főszékesegyház, (Bazilika), Kerek templom, történelmi belváros, különböző felekezeti templomok, Babits emlékház.

    Ha felkeltettük érdeklődésüket, kérjük látogassanak el a Komárom-Esztergom megyei Duna szakaszra.

  • Jászsági-főcsatorna a Tisza-tó zsiliptől a Kisköre-Füzesabony vasúti hídig

    Üdvözöljük a kezelésünkbe került horgászvizeken!

    A csatorna szakaszok szélessége 50-60 m, átlagos mélysége 2,5 – 3 m.

    A téli időszak kivételével a folyamatosan áramló víznek köszönhetően a meder aljzat kemény, kagylós, vízi növényzet 5-6 méteres parti sávban található, elsősorban nád, gyékény és a nyiladékokban hínárfélék.

    A vízterületen a Tisza halfaunája a meghatározó, keszeg félékből a leggyakrabban fogható dévérkeszeg mellett a karika- és lapos keszeg is nagy létszámban él a vízterületen, de a Tiszában megtalálható összes keszegfélével találkozhatunk.
    Ponty horgászat közben amurok is horogra akadhatnak és a busára is eredményesen horgászhatunk a csatornákon.
    Kíméleti területté nyilvánított Jászsági főcsatorna szakaszokon horgászati és halászati tilalmi időszak január 01. napjától-december 31. napjáig tart:

    • A Jászsági főcsatorna Tisza-tó zsilipjétől a folyásiránnyal egyezően a jobb és bal parton 50 m hosszon.

    A területen nagyon népszerű a pergető horgászat, ragadozó halak közül jelentős a balin állomány, de süllő, kősüllő, sügér, csuka és a harcsa is rendszeresen horogra akad.

  • Szigetközi hullámtéri ágrendszer

    Magyarország legnagyobb szigete a Nagy-Duna és a Mosoni-Duna között elterülő Szigetköz, amely a Duna hordalékából épült, és páratlanul gazdag állat- és növényvilág jellemzi. Az évszázadok során zátonyok, kúpok, szigetek alakultak ki, sok-sok apró ágra szakítva a folyókat, ezek az ágak pedig kedvelt horgászhelyekké váltak. A Szigetköz természeti szépsége mellett híres a halállományáról is. A Szigetközben a legkedveltebb horgászhelyeknek a Bagaméri-ág, az Ásványi-ágrendszer, Dunaszigetnél a Hajósi-ág és a Dunakiliti rész a Szivárgó-csatornával számítanak. Az említett helyek közelében kempingek, szálláshelyek várják az ide látogatókat. A Szigetközben található a Szövetség tanyaháza is Ásványrárón a Petőfi u. 45. sz. alatt.
    A horgászhelyek közül kiemelendő a Bagaméri-ág, amit a meglévő színes halállomány mellett a Szövetség intenzíven telepít, és az évek alatt a megye közkedvelt vízévé vált.

  • Rába folyó Győr-Moson-Sopron megyei szakasza

    A Rába Magyarország 3. leghosszabb folyója, a Duna legjelentősebb magyarországi mellékfolyója. Ausztriában, Stájerországban, a Fischbachi-Alpokban, a Hochlantsch délkeleti lejtőjén ered 1200 m magasságban. Ausztriában 95 km-t tesz meg déli-délkeleti irányban. A Rába viszonylag nagy esésű, szélsőséges vízjárású folyó. A magyarországi szakasz hossza 188 km, ebből 66,5 km a Nick alatti szakasz. Mélysége 1-2,5 méter, de aszályos években gázlók kialakulása sem ritka.
    A Rába Nicki gát feletti szakasza a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetségéhez tartozik, a Nicki duzzasztótól a győri vasúti hídig pedig a győri Szövetséghez.
    A Rába, hazánk egyik legkevésbé háborított folyóvize, számos halfajnak nyújt otthont. A folyóban megtalálható halfajok száma több mint 50, legfőképpen a folyóvízi halak dominálnak (márna, harcsa, paduc, csuka), de a telepítéseknek köszönhetően sűrűn látott vendég a ponty is és jelentős a keszegállománya is.

  • Rába folyó a győri Petőfi-hídtól a torkolatig

    Minden megtalálható, ami egy festői környezetben lévő városi pecához kell. Partról és csónakból egyaránt felejthetetlen élmény marad.

  • Rába (a MÁV vasúti hidtól a Petőfi hídig)

    1. A kifogható halmennyiség vonatkozásában vízterületen a GYMSMESZ összevont folyóvízi területi jegyének méret és darabszám korlátozásai érvényesek.
    2. A horgászat rendjét a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (Hhvtv.) és a végrehajtására kiadott 133/2013. (XII.29.) VM rendelet (Vhr.) az Országos Horgászrend rendelkezései szabályozzák
    3. Időszakos kijelölt kíméleti terület: a Rába GYESEV vasúti híd valamint a Rába Győr-Hegyeshalom 1számú út közúti hidja között elterülő terület a jobb és a bal partea egyaránt vonatkozóan. A Megjelölt területen november 15.-és február 28.-a között mindennemű halfogási tevékenység tilos!

  • Mosoni Duna-Szivárgó-csatorna

    A Szivárgó-csatorna egy közkedvelt horgászhely, több megyei horgászversenynek is otthont adott már, illetve országos bajnokságot is szerveztek már rajta. Fogható halai leginkább a keszegfélék, de sok ponty, amur és mindenféle rablóhal is található a csatornában. Nagyon felkapott horgászhely, vadregényes táj, és általában a fogás sem marad el.

  • Mosoni Duna a Rábca torkolattól a Kossuth hídig

    Minden megtalálható, ami egy festői környezetben lévő városi pecához kell. Partról és csónakból egyaránt felejthetetlen élmény marad.