Menyhal horgászvizek Magyarországon
Olyan horgászvizek, amelyek adatlapján a(z) Menyhal szerepel a jellemző vagy fogható halfajok között. Hasonlítsd össze a víz jellegét, a napijegyet és az aktuális KapásIndexet.
Mosoni Duna folyó és vízrendszere
Mosoni-Duna folyó Rajkától Véneken a Dunába betorkollásig 125 km hosszan kanyarog a Kisalföldön. A meder szélessége 100-120 méter, mélysége átlagosan 3-4 méter. A folyó halállománya rendkívül gazdag, és színes. A folyóvízi halakon kívül jelentős a po
Adatlap megnyitása →
Mosoni Duna a Rábca torkolattól a Kossuth hídig
Minden megtalálható, ami egy festői környezetben lévő városi pecához kell. Partról és csónakból egyaránt felejthetetlen élmény marad.
Adatlap megnyitása →Mosoni Duna a győri Kossuth-hídtól a Pataházi zsilipig
A Győr történelmi belvárosához legközelebb eső Mosoni-Duna szakasz, a Kossuth-híd (folyásirány szerinti) alsó szélétől a Pataházi zsilipárokig, kedvelt horgászhelye a győri horgászoknak. A történelmi belváros közelsége, a Dunán átívelő két híd, az át
Adatlap megnyitása →Marcal folyó
A Marcal a Rába folyóval párhuzamosan folyik egymástól 1-3km távolságra, míg Gyirmót közelében egyesül a 2 folyó. Eredetileg a Marcalban 23 halfaj élt, de összesen 40 féle faj előfordulását dokumentálták eddig. A telepítéseknek köszönhetően gyakoriak
Adatlap megnyitása →Lajta folyó
A Lajta magyarországi szakasz 18,4 km. Az ország északnyugati csücskében lép a mai Magyarország területére a Lajta folyó. Két ágban érkezik, a fő folyó, a Lajta és egy kisebb ága, a Török-Lajta. A két ág Mosonmagyaróvár északnyugati határában egyesül
Adatlap megnyitása →Dunakiliti és Vajkai holtágak
Zátonyi zsiliptől a Püski zsilipig terjedő szakasz
Adatlap megnyitása →Dunakiliti mederátvágás
A Dunakiliti térségében található mederátvágás közkedvelt horgászhelynek számít. Itt szinte minden halfaj megtalálható. A duzzasztóműtől alatta-felette 50 méterre horgászni tilos.
Adatlap megnyitása →Duna folyam Győr-Moson-Sopron megyei, 1850-1770,3 fkm közötti szakasza
A Duna a Kisalföldre érve rengeteg hordalékot szállít az Alpokból, melynek egy részét itt rakja le, így alakult ki az a számtalan kis sziget, amely a táj északi részén található. Itt a Duna is több ágra szakad, számtalan holtágat is találhatunk a vid
Adatlap megnyitása →Dunaújváros öböl (Duna kapcs.)
Vízterület keleti oldala ipari kikötőként szolgál,így jellemzően,de nem kizárólagosan a nyugati part alkalmas a horgászatra.Duna folyammal közvetlen összeköttetés miatt a vízmélység,valamint a partról való horgászatlehetőségek nagyban függnek a folyó
Adatlap megnyitása →Tisza folyó (258-160 fkm) Csongrád-Csanád megyei szakasza
A Tisza a Kárpát-medence második legnagyobb vízfolyása, a Duna második legnagyobb mellékfolyója. A Tisza-folyó a Fekete-Tisza és a Fehér-Tisza összefolyásából Kárpátaljáról ered, Ukrajna, Szlovákia, Magyarország, Szerbia és Románia országok területén
Adatlap megnyitása →Maros folyó országhatártól a Tiszáig
A folyót lefűződések, szigetek, időszakos medrek mellett ártéri erdők, öntés gyepek szegélyezik. Jellegzetessége medrében - a változó vízjárás következtében – a folyton változó homokpadok, zátonyok. A folyó jobb parti hullámterében Makó-Landori erdő
Adatlap megnyitása →Hármas-Körös folyó a Szelevény község keleti határánál lévő gátőrháztól a torkolatig
A Körösök (Sebes és a Kettős Körösök: Fekete és Fehér Körös) vize a Hortobágy-Berettyó vizével együtt Csongrád-Csanád megye északi részén érkezik, majd Csongrádnál (243,6 fkm) az Alsó-Tiszába torkollik. A Hármas-Körös folyó teljes hossza 91,32 fkm, a
Adatlap megnyitása →Kettős-Körös 0-37,26 fkm-ig
A Kettős-Körös a Fekete- és Fehér-Körös találkozásával Szanazugnál kezdi útját. Nevét a Bihar-hegységben eredő két szeszélyes folyó egyesült víztömegéről kapta, amelyek 19. századi vízszabályozásokat megelőző találkozási pontja eredetileg Békésnél vo
Adatlap megnyitása →Hármas-Körös folyó az endrődi közúti hídtól lefelé a Hortobágy-Berettyó gyomához közelebb eső betorkollásáig (árvízkapu-ág)
Hazai viszonylatban tekintélyes folyó, víztömege a Körös-Berettyó vízrendszer összes elemét egyesíti. Útja a Kettős-, és Sebes-Körös egyesülésével Békés megye északi térségében veszi kezdetét, majd Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintve Csongrádban, a m
Adatlap megnyitása →Hármas-Körös folyó, a Szelevény község keleti határában lévő gátőrháztól (12 fkm.) felfelé a Hortobágy-Berettyó gyomához közelebb eső betorkollásáig (árvízkapu-ág)
Hazai viszonylatban tekintélyes folyó, víztömege a Körös-Berettyó vízrendszer összes elemét egyesíti. Útja a Kettős-, és Sebes-Körös egyesülésével Békés megye északi térségében veszi kezdetét, majd Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintve Csongrádban, a m
Adatlap megnyitása →
Hármas-Körös 12-91,3 fkm-ig (a Sebes- és a Kettős-Körös összefolyásától a Szelevény község határában lévő gátőrházig)
Hazai viszonylatban tekintélyes folyó, víztömege a Körös-Berettyó vízrendszer összes elemét egyesíti. Útja a Kettős-, és Sebes-Körös egyesülésével Békés megye északi térségében veszi kezdetét, majd Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintve Csongrádban, a m
Adatlap megnyitása →Hortobágy-Berettyó folyó 54,8-0 fkm közötti szakasza
A Hortobágy-Berettyó a 19. századi vízszabályozásokig ős Berettyó folyóként szakadt ki Bucsa térségében a Nagy-sárrét óriási mocsárvilágából, amelyet részben maga táplált a nagy területeken szétterülő vizével. Vízrendezéskor a Nagy-sárrétbe Bakonszeg
Adatlap megnyitása →Danzugi holtág
A holtág 1875 – 1879 között keletkezett a 38. Keskenyzugi átmetszéssel a Hármas-Körös bal parti ármentesített területén. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége csekély, vizének minősége megfelelő. Vize szivornyásan pótolható a Hárma
Adatlap megnyitása →Malomvölgyi II. tó
A tó csupán 2 km-re található Pécstől a Malomvölgyi arborétum természetvédelmi terület közepén. A festői szépségű parkerdő kedvelt kirándulóhely és a tó a horgászok körében is elsőrangú helyen áll. Az első tótól (Kökényi tó) északra található, vízutá
Adatlap megnyitása →Dráva folyó Baranya megyei, 68-130,5 fkm közötti szakasza
Hazánk legtisztább vizű folyója, rohanó, örvénylő vadvíz, ami állandó meglepetéseket tartogat a horgászoknak. Parti növényzete és állatvilága megőrizte érintetlenségét, ma a Duna Dráva Nemzeti Park területe. A felső külföldi szakaszon összesen 22 víz
Adatlap megnyitása →Duna folyam Baranya megyei, 1465-1433,5 fkm közötti szakasza (A Duna folyóra vonatkozó napijegy a „Duna folyam 1433,5-1465 fkm; Külső-Béda; Kölkedi-Duna; Mocskos-Duna” alatt található.)
A Duna folyó Baranya megyei szakasza az 1465 fkm-től a déli országhatárig húzódik, a Duna-Dráva Nemzeti Park védett területe, a Béda-Karapancsa tájegységhez tartozik nagy része. A horgászok számára a Duna déli szakasza mindig is vonzó volt, amelyet a
Adatlap megnyitása →Tassi V-VI-os vízterület
A Tassi V-VI-os vízterület szeretettel várja a horgászni vágyókat! A zsilipkapu alatti kövezett kétoldali partszakasz a Tassi V-ös vízterületet zárja körbe, amely a Ráckevei Dunaág hajózsilipjének alsó (déli) kapujától az Osztó-sziget csúcsáig tart.
Adatlap megnyitása →Duna folyam Bács-Kiskun megyei, 1493-1465 fkm közötti szakasza és mellékágai: Móric-Duna, Simon-Duna, Hágli-Duna, Sáros-Duna, Herceg-gödör, Öreg-Cserta, Vén-Duna, Rezéti-Duna torkolatától a Csonka-töltésig tartó szakasz, Vancsura-Hókony
A Bajai Duna szakasz 1493 fkm-el Sükösd magasságában kezdődik és 1465 fkm -nél ér véget Dunafalva felett.
Adatlap megnyitása →Baja Kamarás Duna
A Bajai Kamarás Dunát ( Sugovica) közösen kezeljük az Aranyhal- Baja SHE- vel. A Sugovica a Dunából ágazik ki és a Szeremlei- Sugovicában és a Ferenc- csatornában végződik.
Adatlap megnyitása →Nem csak egy halfaj vagy kategória alapján választanál?
Használd a teljes vízkeresőt, ahol vármegye, ár, halfaj és egyéb szempontok szerint is összehasonlíthatod a lehetőségeket.