Mosoni-Duna folyó Rajkától Véneken a Dunába betorkollásig 125 km hosszan kanyarog a Kisalföldön. A meder szélessége 100-120 méter, mélysége átlagosan 3-4 méter.
A folyó halállománya rendkívül gazdag, és színes. A folyóvízi halakon kívül jelentős a ponty, keszeg, és a rablóhal állománya. A folyó sok kapitális hallal adományozta már meg a megye horgászait, nem ritkák a 10 kg feletti pontyok, és amurok. A Mosoni-Duna természeti szépségének, és halfaunájának köszönhetően a megye egyik legkedveltebb horgászvize.
Halfaj: Domolykó
-
Mosoni Duna folyó és vízrendszere
-
Mosoni Duna a győri Kossuth-hídtól a Pataházi zsilipig
A Győr történelmi belvárosához legközelebb eső Mosoni-Duna szakasz, a Kossuth-híd (folyásirány szerinti) alsó szélétől a Pataházi zsilipárokig, kedvelt horgászhelye a győri horgászoknak. A történelmi belváros közelsége, a Dunán átívelő két híd, az átépített elevátor épülete, ami már a Dunaparti Rezidencia nevet viseli, különleges atmoszférát teremt a Duna partjára látogató horgász számára. Partja nem tagolt, mindkét oldalon kövezett, könnyen megközelíthető.
A horgászati jog 1993. óta a Szigetköz Horgász Egyesületé. A folyószakaszt – függetlenül attól, hogy nem zárt vízről van szó – az egyesület évi rendszerességgel, az üzemterv előírása szerint hallal telepíti.
A fogási lehetőségek – a vízállástól és a halak vonulásától függően – változóak. A vízszakaszon szinte minden folyami hal megtalálható. Fő halfajták a keszegfélék, de horogra kerül márna, paduc, balin, ponty, csuka, süllő és harcsa is, télen a menyhalazás is eredményes lehet. A fogási naplók tanúsága szerint, aki rendszeresen ezen a vízszakaszon horgászik eredményességben – főleg keszegfélék vonatkozásában – nem marad el más vizek horgászaitól.
-
Marcal folyó
A Marcal a Rába folyóval párhuzamosan folyik egymástól 1-3km távolságra, míg Gyirmót közelében egyesül a 2 folyó. Eredetileg a Marcalban 23 halfaj élt, de összesen 40 féle faj előfordulását dokumentálták eddig. A telepítéseknek köszönhetően gyakoriak a pontyfogások, illetve jellemző hal még a csuka és színes a keszegállomány.
-
Lébénymiklósi csatorna
A Lébénymiklósi csatorna Lébény és Mosonszentmiklós térségében található. A Rábcával van összeköttetésben, tehát a Rábca halfaunája szinte teljes egészében megtalálható a csatornában.
-
Madárerdei tó
A tó Hanság közepén a Hanság főcsatorna mellett helyezkedik el, 1 ha területen. Átlagos vízmélysége 1,5 m közepén szigettel,melyre gyalogos hídon lehet bejutni. A vegyes hal állományú tó 100 horgásznak biztosít rendszeres kikapcsolódást.
-
Lébény-Hanyi Főcsatorna
A Lébény-Hanyi Főcsatorna Mosonmagyaróvár és Jánossomorja között található. Halfaunája nagyon színes, közkedvelt horgászhely.
-
Lipót-Hédervári csatorna
A Lipót-Hédervári csatorna Lipót és Hédervár térségében található. Jellemző halai: keszegfélék, kárász, csuka.
-
Lajta bal parti csatorna
A Lajta bal parti csatorna a Lajtával párhuzamosan folyik, majd Mosonmagyaróvárnál eléri a Lajta folyót. Halfaunája sokszínű, keszegfélék, domolykó, ponty is megtalálható benne.
-
Lajta folyó
A Lajta magyarországi szakasz 18,4 km. Az ország északnyugati csücskében lép a mai Magyarország területére a Lajta folyó. Két ágban érkezik, a fő folyó, a Lajta és egy kisebb ága, a Török-Lajta. A két ág Mosonmagyaróvár északnyugati határában egyesül, majd Mosonmagyaróváron lép be a Mosoni-Dunába. A Lajta fő hala a domolykó és a csuka, márna. Természetesen más fajok is megtalálhatók még benne, mint balin, ponty, süllő, bodorka, sügér, kárász és időszakonként pisztráng is, amit a tavaszi, nyár eleji áradások hoznak.