A Stettni horgásztó és szabadidőpark Hegyeshalom nagyközség belterületén, a Bezenye felé vezető 1501 számú út mellett helyezkedik el.A Stettni horgásztó és szabadidőpark kialakítása 1995-ben valósult meg. Azóta a folyamatos fejlesztéseknek, a gondos tagságnak és helyieknek valamint a szabályoknak köszönhetően nemcsak a településen, hanem már megyeszerte, sőt, azon is túl közkedvelt és látogatott lett tavunk. A tavat a Lajta jobb – parti csatornája táplálja, a víz a tóból egy kifolyó csatornán tisztul, frissül ami a Lajta jobb – parti csatornájába jut vissza. A Stettni tó közel 2 ha területű, átlag 1,5 m mély, a meder alja agyagos, partja több helyen náddal tarkított. A Stettni tó halállományának döntő többségét a ponty teszi ki. Éves szinten közel 50 mázsa háromnyaras méretű egyed kerül a tóba, emellett jelentős a dévérkeszeg, a compó, a süllő, és a balin mennyisége is. Az Egyesület elnöksége öt évvel ezelőtt nyitott a sporthorgászat felé és az öt kiló feletti halakat védetté nyilvánította. Ezen lépés után 2018 óta kb. 80 darab 9 kg átlagsúlyú ponty érkezett a tóba. Összességében fogható itt átlagban 9 és 13 kg közötti ponty, de szép számmal található 15 kg feletti ponty is a tóban. Emellett hatalmas tokhalak és termetes amurok is foghatók.
Halfaj: Domolykó
-
Sopronkövesdi tó
A Sopronkövesdi szabadidő tó hasznosításának elsődleges célja az, hogy a tagok részére biztosítsuk a sikeres halfogás feltételeit, valamint hozzátartozóik, vendégeik és a település lakosai számára a szabadidő kulturált eltöltéséhez szükséges környezetet. Ezen cél érdekében parkosított és pihenésre alkalmas környezetet kívánunk teremteni. Tervszerű és kontrollált hal telepítést kívánunk folytatni, úgy, hogy egyidejűleg a víz minősége ne romoljon, állapotát megóvjuk, sőt azon javíthassunk.
-
Révfalui csatorna (Győr)
A Révfalui csatorna a Mosoni Duna holtággal, és az Örömkőlaposi csatornával van összeköttetésben. A csatornában leginkább keszegfélékkel találkozhatunk.
-
Répce (GySEV vashíd-Rábca torkolás)
A Répce Kapuvár térségében torkollik a Rábcába, itt a Kis Rábával is találkozik. Ez a rész közkedvelt horgászhelynek számít. Jellemző halai: Ponty, kárász, csuka, keszegfélék.
-
Répce árapasztó csatorna
A Répce árapasztó-csatorna a Répcét, és a Rábát köti össze. A Répcelak térségében található csatorna jellemző halai: keszegfélék, ponty, kárász
-
Rétárok csatorna
A Rétárok-csatorna a Mosoni-Dunával van összeköttetésben. Jellemző halai: keszeg félék, ponty, kárász.
-
Rábca-Hanság vízrendszer
A Rábca a Répce és a Kis-Rába vizének egyesülésével Osli északi határában keletkező folyó, amely Abdánál torkollik a Mosoni-Dunába. A Rábca szabályozás földmunkáit a Rábával egyidejűleg végezték. A kanyargós Rábca teljesen új, nagyméretű medret kapott. Majdnem egyenes vonalban új 18-20 méter fenékszélességű csatornát ástak Győrtől a Kis-Rába és a Répce egyesüléséig 47,8 km hosszúságban 1886-1891 között.
-
Rábca – Régi meder (Abda-Pinnyéd)
A Rábca folyó új medrének kotrásával Győr árvízvédelmét szolgáló zsilipekkel zárható holtág a 80-as években került kialakításra és 2000 óta van az egyesület kezelésében. A víz területre érvényes jegyek vásárlására offline módon van lehetőség az egyesület irodájában munkanapokon 6 – 18, pihenő és ünnepnapokon 6 – 11 óráig.
-
Rába folyó a győri Petőfi-hídtól a torkolatig
Minden megtalálható, ami egy festői környezetben lévő városi pecához kell. Partról és csónakból egyaránt felejthetetlen élmény marad.
-
Rába folyó Győr-Moson-Sopron megyei szakasza
A Rába Magyarország 3. leghosszabb folyója, a Duna legjelentősebb magyarországi mellékfolyója. Ausztriában, Stájerországban, a Fischbachi-Alpokban, a Hochlantsch délkeleti lejtőjén ered 1200 m magasságban. Ausztriában 95 km-t tesz meg déli-délkeleti irányban. A Rába viszonylag nagy esésű, szélsőséges vízjárású folyó. A magyarországi szakasz hossza 188 km, ebből 66,5 km a Nick alatti szakasz. Mélysége 1-2,5 méter, de aszályos években gázlók kialakulása sem ritka.
A Rába Nicki gát feletti szakasza a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetségéhez tartozik, a Nicki duzzasztótól a győri vasúti hídig pedig a győri Szövetséghez.
A Rába, hazánk egyik legkevésbé háborított folyóvize, számos halfajnak nyújt otthont. A folyóban megtalálható halfajok száma több mint 50, legfőképpen a folyóvízi halak dominálnak (márna, harcsa, paduc, csuka), de a telepítéseknek köszönhetően sűrűn látott vendég a ponty is és jelentős a keszegállománya is.