Domolykó horgászvizek Magyarországon
Olyan horgászvizek, amelyek adatlapján a(z) Domolykó szerepel a jellemző vagy fogható halfajok között. Hasonlítsd össze a víz jellegét, a napijegyet és az aktuális KapásIndexet.
Palatinusz tó
A 30,59 ha területen fekvő bányató, átlagos 6 méter vízmélységgel rendelkezik. A tó sátorkői oldalán és szemben a dorogi oldali stégeken lehetséges a horgászat.
Adatlap megnyitása →Majkpusztai Középső tó
Völgyzárógátas tó, a Majki patak táplálja. Az Eszterháziak létesítették, szemet gyönyörködtető környezetben van.
Adatlap megnyitása →Duna folyam Komárom megyei, 1770,3-1708 fkm közötti szakasza
Kedves Horgászok, Tisztelt Érdeklődök! A Szlovák Köztársasággal határvizet képező Duna folyam a komáromi vasúti hídtól (1770,3 fkm) az Ipoly torkolatáig (1708 fkm) terjedő szakaszának nagy része jellegzetes felső középszakasz jellegű folyó. A Komárom
Adatlap megnyitása →
Esztergomi Kis-Dunaág
Esztergom Megyei Jogú Város központja mellett húzódó vízterület, sziget felőli oldalon gesztenyefák, város felöli oldalon platánfák díszítik a partvonalat.
Adatlap megnyitása →Bokodi Öreg-tó
Napi területijeggyel három vízterületünkön horgászhat a Bokodi Öreg tó mellett, az Erőműi tavon és a Pénzespataki XVI/1-es tavon. A Bokodi Öreg-tó az Által-ér felduzzasztásával keletkezett. A XIX. századi katonai térképeken már a mai helyén létezett,
Adatlap megnyitása →
Zagyva-folyó középső szakasza
A Zagyva folyó az Északi-középhegység részét képező Karancs hegységben ered, Salgótarjántól keleti irányban, Zagyvaróna határában, a Medves-hegy déli lejtőjén illetve bányatáróiból, a tengerszint felett mintegy 500 méter magasságban. A Cserhát és a M
Adatlap megnyitása →Tarnóca-patak
A Tarnóca Horgász Egyesület 1993.évben alakult Detk községben, helyi horgászok kezdeményezésére. Az egyesület megalakulását az motiválta, hogy a Detk község határában folyó Tarnóca-patak halászati víz területté vált, így a helyi horgászok igényeinek
Adatlap megnyitása →Verpeléti bányató
Kizárólag Sporthorgász lehetőség. A Verpeléti Bányatavat 2017 évtől A verpeléti HE. kezeli. A tó sóderbánya ként üzemelt előtte lévő években. Tó telepítése két alkalommal történik, és kizárólag pontyot helyezünk ki a vízbe. A tóban nem ritkák a 10 kg
Adatlap megnyitása →Visontai-bányató
A tó Visonta településtől nyugatra, a külfejtéses lignit kitermelés (nyugati bánya) rekultivációs területén alakult ki. A Mátra hegység valamint az Alföld határvonalán. A bányászati tevékenység következménye, hogy a tó 60-80m-el a környező területete
Adatlap megnyitása →Rima-patak felső szakasz
Az Eger-patak a forrásvidékétől kezdve a Bükk délnyugati oldalának észak-déli tájolású völgyében halad. Nagytályánál két ágra szakad, amelyből az Eger-csatorna elnevezésű ágat csak ritkán használják, illetve a másik ágát a helyiek innentől nevezik Ri
Adatlap megnyitása →Tarna folyó
A Tarna (szlovákul: Trnava) a Zagyva folyó mellékvize, nagysága hasonló a Zagyváéhoz. Magyarország területén ered, majd egy rövidke szakaszon átfolyik Szlovákiába Tajti falu szélén. Az egész további szakasza újra Magyarországon található.
Adatlap megnyitása →Tarnabodi 4. sz tó
A Tarnamenti Horgászok Egyesülete 17 éve alakult, Angyal István Elnök Úr alapította és 15 évig volt az egyesület elnöke. A Horgász Egyesület egy Tulajdonosi Társaságtól bérli a tavat, a társaság nagy része is itt horgászik. Az egyesület célja a körny
Adatlap megnyitása →Jászsági-főcsatorna a Tisza-tó zsiliptől a Kisköre-Füzesabony vasúti hídig
Üdvözöljük a kezelésünkbe került horgászvizeken! A csatorna szakaszok szélessége 50-60 m, átlagos mélysége 2,5 - 3 m. A téli időszak kivételével a folyamatosan áramló víznek köszönhetően a meder aljzat kemény, kagylós, vízi növényzet 5-6 méteres part
Adatlap megnyitása →Laskó-patak középső szakasz
A Laskó-patak Heves vármegyében, a Bükk-vidék területén ered és a Tisza-tóba torkollik. Egerbocsi forrásvidékétől egészen a Tisza-tóig a patak hossza 74 kilométer. A Laskó-patak a Tisza középső szakaszának kis méretű, jobb oldali mellékfolyója. A köz
Adatlap megnyitása →Markazi tározó
A Mátra Energia Zrt. víztározója elsősorban ipari célokat szolgál, de az erőmű egyesületein keresztül jóléti hasznosítás is biztosított. A természetes vízfolyások, patakok vize az elő-tározó tó nádasa segítségével kerül megszűrésre. A víz leeresztése
Adatlap megnyitása →Felsőtárkányi Alsó Horgásztó
A 0,2227 ha területű Alsó-tó Felsőtárkány község belterületén, a Bükk nyugati kapujában, gyönyörű természeti környezetben, műúton megközelíthető helyen található. Az ivóvíz minőségű vizét a közelben fakadó Szikla-forrás biztosítja. A tavon ősztől-tav
Adatlap megnyitása →Felsőtárkányi Felső Horgásztó
A 0,7665 ha területű Felső-tó Felsőtárkány község belterületén, a Bükk nyugati kapujában, gyönyörű természeti környezetben, műúton megközelíthető helyen található. Az ivóvíz minőségű vizét a közelben fakadó Szikla-forrás biztosítja. A tavon csak műcs
Adatlap megnyitása →Gyöngyös-patak
A Gyöngyös-Patakot a Mátra hegység déli oldalán kialakult völgyek vízgyűjtő területei táplálják. Magyarország leg magasabban fekvő ivóvíztározója (Csórréti tározó) a forrásvidék, forrásai 700-800m magasságban fakadnak. Vízhozama igen hektikus, az év
Adatlap megnyitása →Bélapátfalvai lakvölgyi tó
Völgyzáró gáttal létrehozott, önkormányzati tulajdonban levő 1. 7824 ha. területű, 200 m horgászható partszakasszal rendelkező víz terület, látványos természeti környezetben.
Adatlap megnyitása →Eger-patak
Az Eger-patak -mely Eger környékének legjelentősebb, régen Heves és Borsod megyék határát jelentő vízfolyás- 68 kilométert tesz meg a Balaton községben található Vajda kútnál lévő forrásától a Tiszáig. A patakot a Bükk hegység nyugati határán fakadó
Adatlap megnyitása →
Egerszalóki-víztározó
Egerszalók község hévízforrásáról ismert település, a Bükkben Egertől 6 km-re található. A település másik nevezetessége a Laskó-völgyi víztározó, melyet a horgászok csak egerszalóki horgásztónak ismernek az országban. A tavat 1982-ben építették a La
Adatlap megnyitása →Aldebrői tavak
Egyesületünk a sóderbányászat befejezését követően 1972-ben alakult. Taglétszámunk 45-55 fő között mozog. A vízterület három különálló horgásztóból áll, a területen található a horgásztanya épülete, amely 10-12 vendég elszállásolására alkalmas. A hal
Adatlap megnyitása →Újfalui csatorna
Az Újfalui-csatorna a Mosoni-Dunát köti össze a Révfalusi-csatornával. A Győrújfalu térségében elhelyezkedő csatornában találkozhatunk többek között keszegfélékkel, kárászokkal, pontyokkal
Adatlap megnyitása →Örömkőlaposi csatorna
Az Örömkőlaposi csatorna Győrzámoly, és Győrladamér térségében található. A Zámolyi és a Bácsai csatornát köti össze. Jellemzőbb halai a ponty, kárász, balin,csuka, keszegfélék.
Adatlap megnyitása →Nem csak egy halfaj vagy kategória alapján választanál?
Használd a teljes vízkeresőt, ahol vármegye, ár, halfaj és egyéb szempontok szerint is összehasonlíthatod a lehetőségeket.