Horgasznapijegy.hu

Halfaj: Domolykó

  • Zagyvarónai Hűtővíz Tározók (I-III.)

    A zagyvarónai hűtővíztározók a Zagyva (itt még patak) duzzasztásával keletkeztek.

    A három tó közül az I-es (“Kis tó”) a legkisebb – mintegy 0,59 ha – területű és a legkisebb átlagmélységű. Mivel ez az durva hordalék ülepítő tározó, ezért itt
    rakódik le a legtöbb homokos hordalék, ami az elmúlt két és fél évtizedben megtette hatását: a tó jelenlegi átlagmélysége 80 cm körül van. Ennek ellenére keszegek,kárászok és szép pontyok találhatóak benne a rendszeresen telepített 3 nyaras pontyok mellett.

    A “Középső tó”, vagy II-es tó méretében is a középső: 0,98 ha az alapterülete. A felső végén sekélyebb, gáthoz közeli részén mélyebb tó átlagmélysége 1,4 m körüli. Szép számban található benne dévér, kárász és ponty (50 dkg-tól a 20 kg-ig), amúr, de jelentős a csuka és nem elhanyagolható a süllő állománya sem. Ennek a tónak a partja a legalkalmasabb a három tó közül a rakós botos horgászatra, bár ezt is csak elszánt rakósoknak ajánljuk inkább (mindenhol kevés a hely a parton, mert egy szűk völgyben helyezkednek el a tavak).

    A 3,83 ha területű III-as (“Nagy tó”) biztosítja a legváltozatosabb horgászati lehetőséget.
    A vízmélység a 60 cm-től a 3,2 m-ig változik a befolyótól a völgyzáró gátig. A halállomány: dévér, bodorka, vörösszárnyú, sügér, ponty 50dkg-tól 30 kg-ig, amúr, süllő, harcsa. A fő hal természetesen a ponty, de – különösen az őszi és a téli időszakban – nagy kedvvel és egyre több eredménnyel űzik a ragadozókat is tagjaink mind kishalas/halszeletes, mind pergető módszerekkel.
    A meder iszappal borított, erre a fenekező módszereknél érdemes gondolni.
    Sok mély-vizű Nógrád megyei bányatóval ellentétben sekélyebb tavainkban jó lehetőségek adódnak az úszós horgászat kedvelőinek. Ezt segíti, hogy sok a part menti nádas-gyékényes, valamint tavainkon szabad etetni.
    A sok – nem vízválasztói – horgász körében elterjedt vélekedés – miszerint az itteni halak az iszap miatt iszapízűek, büdösek – nem igaz. A Zagyva vize mindig is eléggé tiszta volt, amit a több évvel ezelőtti zagyvarónai csatornázási munkálatok után csak még javult. Így halaink jó ízűek és egészségesek, amit közel 100 tagunk és évi 40 mázsa fölötti
    konyhákba kerülő zsákmánya is bizonyít!

  • Zagyva-folyó Salgótarján – Zagyvaróna belterület északi határától a Jobbágyi közúti hídig terjedő Nógrád vármegyei szakasza

    A Zagyva nógrádi szakasza jellemzően patak méretű, de több helyen akár 1-2 m mélységű gödröket, medencéket is találunk benne.

  • Mátraterenyei bányató I.

    A Tóaljai horgásztó Mátraterenyén (Homokterenye községrész) belterületén helyezkednek el, a Zagyva két oldalán a Salgótarján felé vezető úttól Észak-Keleti irányba. A két tavat a Zagyva folyó hídjai gyakorlatilag összekapcsolják. É-ról a hűtőház, K-ről szántóterület, D-ről út és beépített terület, Ny-ról belterület határolja.

  • Maconkai-víztározó és tórendszere

    A Mátra hegység lábainál elterülő Maconkai-víztározó és tórendszere az elmúlt 25 évben a természetközeli, családbarát horgászturizmus és a minőségi versenysport területén együttesen, lépésről-lépésre alapozta meg nemzetközi hírnevét; köszönhetően mindezt csodálatos környezetének, változatos szolgáltatásainak, valamint kiemelten a bőséges, sokszínû, rekordfogásokban gazdag halállománynak. De minek is köszönhető mindez? Elsősorban Horgászbarátaink évről-évre, napról-napra megnyilvánuló, tartós bizalmának, hűségének. A horgászati és turisztikai hasznosító, 39 éve működő Bátonyterenye-Maconkai Szabadidő- és Sporthorgász Egyesület (BSHE) így ténylegesen non profit alapon üzemelhet, bevételeit 100%-ban a napi fenntartásba, a folyamatos halasításba forgathatja vissza. Maconka Magyarország egyik legnépszerûbb, korábban már világbajnokságnak is otthont adó horgászvize, számos kitüntető cím és elismerés, világ- és országos rekord, versenycsúcs birtokosa. Büszkék vagyunk arra, hogy a BSHE vezeti Európa legnagyobb rekordlistáját. Maga a teljes véd- és vízterület az aktív egyéni és családi pihenés, a szórakozás, az élményszerzés és a versenyek színtere, véleményünk szerint erre is rendeltetett. A BSHE a tórendszer-, valamint a fenntartási és fejlesztési feladatok bemutatásán túl egyéb eredményeit, így például tagi akcióit és kedvezményeit, kifejlesztett interaktív információs és alkalmazói felületeit, fokról-fokra bővülő háttérszolgáltatásait és persze a maconkai sporthorgászat eredményeit, érdekességeit is szeretné minden érdeklődővel hivatalos honlapján megosztani. E gondolatok jegyében készült el, majd újul meg folyamatosan – már az új honlapon – a 2026. évre is az alábbi részletes bemutatkozás. Nógrád megye varázslatos világa, Bátonyterenye, Maconka és a BSHE szeretettel várja, visszavárja régi vendégeit; s az új érdeklődőknek ezúton is barátsággal javasoljuk, tegyenek egy próbát – mi már tudjuk, hogy vissza fognak térni!

  • Ipoly folyó és holtágai, vízállásai (Istvánmajori alsó- és felső-, Pászti-, Tulipánkerti holtágak, Lókos patak, Derék patak)

    az ország egyik legszebb vadvizét az Ipoly folyót. A folyó egyben a magyar –szlovák határ is. A teljes magyar szakasz kezelője a Horgászegyesületek Nógrád Megyei Szövetsége. Ipolytarnóctól egészen Szobig.
    Magyarország talán egyik legszeszélyesebb folyójának teljes hossza 247,5 km, ebből 143 km képez határt Magyarország és a Szlovák Köztársaság között. A folyó a Nógrád megyei Ipolytarnócnál lép be hazánk területére, és Pest megyében, Szobnál torkollik a Dunába. Határfolyó Magyarország és Szlovákia között, ám Ipolyságtól Ipolyszakállosig 31 km hosszan nem Magyarország területén folyik.
    Páratlanul változatos környezetben kanyarog hol közelebb, hol távolabb a lakott területektől, megmutatva néhol a szabályozatlan, vadregényes arcát is. Északról a Korponai hegység, Délről a Cserhát, Nyugatról a Börzsöny határolja. A Szlovák Köztársaság területén ered a Vepor hegységben található, látogatható forrása. A természet törvényeinek megfelelően esése a torkolatig csökken, 23 m/km felső szakaszához képest a torkolatnál 0,35 m/km. Vízhozamát tekintve szélsőséges értékek között mozog, egy-egy áradás alkalmával hatalmas területek kerülnek víz alá leginkább Ipolytarnóctól Hontig, ugyanakkor kisebb vízállásnál a bokáig érő vízben lehet néhol gázolni.

  • Által-ér Dunaalmás (a régi vashídtól a Duna torkolatáig)

    Dunaalmás közepén egy csendes környezetben a Dunától nem messze. Az Által-ér Dunaalmásnál eléri a Dunát, miután áthalad Tata városán és a tatai Öreg-tavon.

  • Szőny- Almásfüzitői vízfolyás

    A Szőny-Füzitői-csatorna Szőnyben ered, Komárom-Esztergom vármegyében. A patak forrásától kezdve keleti irányban halad, majd Almásfüzitő és Dunaalmás közt eléri a Dunát. A csatornába torkollik a Szilas-völgyi-patak Szőnynél, a Kocs-Mocsai-vízfolyás Almásfüzitőnél, valamint a Fényes-patak.

  • Olajos-tó

    Vízpartunkat szívesen látogatják a horgászok és a kirándulók egyaránt. Kialakított bográcshelyek várják a sütni-főzni vágyókat.

  • Palatinusz tó

    A 30,59 ha területen fekvő bányató, átlagos 6 méter vízmélységgel rendelkezik. A tó sátorkői oldalán és szemben a dorogi oldali stégeken lehetséges a horgászat.

  • Majkpusztai Középső tó

    Völgyzárógátas tó, a Majki patak táplálja. Az Eszterháziak létesítették, szemet gyönyörködtető környezetben van.