Horgasznapijegy.hu

Halfaj: Domolykó

  • Duna folyam Komárom megyei, 1770,3-1708 fkm közötti szakasza

    Kedves Horgászok, Tisztelt Érdeklődök!

    A Szlovák Köztársasággal határvizet képező Duna folyam a komáromi vasúti hídtól (1770,3 fkm) az Ipoly torkolatáig (1708 fkm) terjedő szakaszának nagy része jellegzetes felső középszakasz jellegű folyó.

    A Komárom és az Ipoly folyó közötti 62,3 fkm hosszú szakaszon a Duna kanyarogva bevágódó. 400 m szélességű, szabályozott medrében kiegyensúlyozott vízjárással folyik, miközben pleisztocén végi hordalékból épített számos szigetét kerülgeti. Dunaalmástól jobb oldalról a Dunántúli-középhegység lejtői kísérik, amelyet a folyam korábbi, viszonylagos helyzetére utaló teraszok lépcsőznek. A hegység hosszú, erőteljes emelkedése következtében a legmagasabb teraszszintek a 300 m-t is elérik a mai víztükör felett.

    A Komárom-Esztergom Megyei Horgászegyesületek Szövetsége által kezelt Duna-szakaszon 3 gyönyörű Duna-ág is található:

    – Szőnyi Kis-Duna,
    – Neszmélyi Duna-ág,
    – Táti Duna-ág.

    Akik szeretik a természetes víz által nyújtott élményeket, az áradó-apadó vizet, a bedőlt fákat, a változatos mederviszonyokat és a szeszélyes időjárást, azoknak szívből ajánljuk a Duna-ágak horgászatát.

    A Duna szakaszon megtalálható jellegzetes halfajok: ponty, csuka leső és szürke harcsa, rózsás márna, keszegfélék, szivárványos ökle, csapósügér, süllő, kősüllő, tarka géb, dunai galóca, selymes durbincs.

    A megyei szövetség legfontosabb vízkezelői feladatai a halállomány pótlásától az ívóhelyek kialakításáig terjednek, tudatos és tervezett halgazdálkodást folytatunk a Duna szakaszon.

    Az érvényben lévő horgászrendi szabályokról és tilalmakról a horgásztársak a területi engedély szerves mellékletét képező horgászrendből tájékozódhatnak.

    Területi engedély váltására lehetőség nyílik a HORINFO rendszeren keresztül a saját profilba történő belépéssel, a Duna-szakasz mentén Komáromban, Almásfüzitőn, Dunaalmáson, Neszmélyen, Lábatlanon, Nyergesújfalun, Táton, Dorogon, Esztergomban.

    A megyei Duna szakasz mentén jelentős történelmi emlékek találhatóak:
    – Komáromban: 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emlékei (Csillag,- Monostori,- Igmándi-erőd)
    – Almásfüzitőn: Azaum római tábor
    – Tatán: Tatai vár, Esterházy-kastély, egykori zsinagóga épülete, Szent kereszt plébániatemplom, Angolkert műromokkal, Cseke-tóval.
    – Dunaalmáson: Csokonai Vitéz Mihály múzsájának Vajda Júliannának (Lillának) síremléke.
    – Neszmélyen: Király-kút (I. /Habsburg/ Albert a település mellett vesztette életét 1439-ben), Neszmélyi Arborétum, Hajóskanzen.
    – Esztergomban: Római katolikus Főszékesegyház, (Bazilika), Kerek templom, történelmi belváros, különböző felekezeti templomok, Babits emlékház.

    Ha felkeltettük érdeklődésüket, kérjük látogassanak el a Komárom-Esztergom megyei Duna szakaszra.

  • Esztergomi Kis-Dunaág

    Esztergom Megyei Jogú Város központja mellett húzódó vízterület, sziget felőli oldalon gesztenyefák, város felöli oldalon platánfák díszítik a partvonalat.

  • Bokodi Öreg-tó

    Napi területijeggyel három vízterületünkön horgászhat a Bokodi Öreg tó mellett, az Erőműi tavon és a Pénzespataki XVI/1-es tavon.

    A Bokodi Öreg-tó az Által-ér felduzzasztásával keletkezett. A XIX. századi katonai térképeken már a mai helyén létezett, tavas, mocsaras jelleggel. Az Által-ér Császár községtől délre ered, és Dunaalmásnál torkollik a Dunába. Az Által-ér eredeti medre valahol a tó közepén húzódott.

  • Zagyva-folyó középső szakasza

    A Zagyva folyó az Északi-középhegység részét képező Karancs hegységben ered, Salgótarjántól keleti irányban, Zagyvaróna határában, a Medves-hegy déli lejtőjén illetve bányatáróiból, a tengerszint felett mintegy 500 méter magasságban. A Cserhát és a Mátra hegységek között hosszan elnyúlóan, széles völgyben halad, közelítően déli irányban, megkerüli a Mátra tömbjét, érinti Pásztót, Lőrincit és Hatvan városán átfolyva eléri az Alföldön a Jászságot. Az Alföldön folyási sebessége lassul. Délkeleti irányba fordul, áthaladva Jászberényen és végül Szolnoknál torkollik a Tisza folyóba. A teljes hossza 179.4 km A Zaggyva folyó középső szakasza a Jobbágyi közúti hídtól a Jászberényi vasúti (vashíd-ig) terjed.

  • Tarnóca-patak

    A Tarnóca Horgász Egyesület 1993.évben alakult Detk községben, helyi horgászok kezdeményezésére. Az egyesület megalakulását az motiválta, hogy a Detk község határában folyó Tarnóca-patak halászati víz területté vált, így a helyi horgászok igényeinek megfelelt. A víz terület Detk község közigazgatási területén a 027 és 062 hrsz. lévő, a 3-as számú főút Kápolna és Detk közötti szakaszától a Budapest-Miskolc vasútvonalig terjed. Fő halfaja a ponty, csuka, és vegyes keszeg. Ezeket évente 2 alkalommal telepítjük, de több féle hal is megtalálható. Szép, tiszta környezet. Többféle madár is talál fészkelő helyet . /vadkacsa, gém,daru/

  • Verpeléti bányató

    Kizárólag Sporthorgász lehetőség. A Verpeléti Bányatavat 2017 évtől A verpeléti HE. kezeli. A tó sóderbánya ként üzemelt előtte lévő években. Tó telepítése két alkalommal történik, és kizárólag pontyot helyezünk ki a vízbe. A tóban nem ritkák a 10 kg feletti példányok sem. A területet kamerával is figyeljük.
    A vízterületen kizárólag előre, telefonos egyeztetéssel lehet napijeggyel horgászni. Tehát, hivatalos nyitva tartás nincs. Előny a hétvégi horgászat. Napijegy vásárlása, kizárólag Offline rendszerben lehetséges.
    Kisebb Csoportok, baráti társaságok jelentkezése is megoldható.
    Szeretettel várjuk a régi és új horgászni vágyókat.

    Horgász üdvözlettel: Verpeléti H.E. Vezetősége.

  • Visontai-bányató

    A tó Visonta településtől nyugatra, a külfejtéses lignit kitermelés (nyugati bánya) rekultivációs területén alakult ki. A Mátra hegység valamint az Alföld határvonalán. A bányászati tevékenység következménye, hogy a tó 60-80m-el a környező területetektől mélyebben fekszik. Minden környezeti hatástól elzárt, önálló ökoszisztéma. A tavat a Mátra hegységből a mélyebb rétegekben leszivárgó rétegvizek táplálják, így a vízszint ingadozása minimális. Átlagmélysége 3-4m, a legmélyebb pontja 5,3. A bányarekultiváció következménye, hogy partjai rézsűs szerkezetűek, igen hamar mélyülnek. A kialakított stégek előtt már 3-4m-es vízmélységek találhatóak. A környezeti hatásoktól védve nagyon gazdag vízi növény világ alakult ki, nem ritkák az akár 2-3 magasra felnövő hinarasok. A tó közel 1/5-ét borítják hínár mezők, megfelelő élet és búvó helyet biztosítva az igen gazdag természetes halszaporulatnak. A tavon a horgászhelyekhez csak gyalogosan lehet eljutni a kiépített gyalog úton. A tavon csak a kijelölt 17db horgászhelyeken lehet békéshalas horgászatot folytani. Kiépített parti valamint fix és úszó stéges horgászhelyek találhatóak. A stégek 2fő biztonságos horgászatát tudják biztosítani. Csak Catch & Release (Fogd meg és engedd vissza) horgászat engedélyezett! Pergető módszerrel az egész tavon folytatható horgászat, de csak partról. Békéshalas horgászat esetében a javasolt a spic (5-10m távolságban) vagy matchbotos és a féder technikák alkalmazása. A terület sajátossága, hogy a külvilág zajaitól, urbanizációtól, teljesen elzárt. A pihenésre, kikapcsolódásra vagy esetleg túrázásra vágyók kis szigete. A tavon napi jeggyel, 24 órás jeggyel, valamint éves területi jeggyel lehetséges a horgászat. Éjszakai horgászat engedélyezett, (kivétel a napijeggyel rendelkező horgászok) a helyi horgászrend szerint.

  • Rima-patak felső szakasz

    Az Eger-patak a forrásvidékétől kezdve a Bükk délnyugati oldalának észak-déli tájolású völgyében halad. Nagytályánál két ágra szakad, amelyből az Eger-csatorna elnevezésű ágat csak ritkán használják, illetve a másik ágát a helyiek innentől nevezik Rima néven. A Rima-patak Nagytályától továbbfolyik délnek, és útjának végén éri el Kiskörei-víztározót.

  • Tarna folyó

    A Tarna (szlovákul: Trnava) a Zagyva folyó mellékvize, nagysága hasonló a Zagyváéhoz. Magyarország területén ered, majd egy rövidke szakaszon átfolyik Szlovákiába Tajti falu szélén. Az egész további szakasza újra Magyarországon található.

  • Tarnabodi 4. sz tó

    A Tarnamenti Horgászok Egyesülete 17 éve alakult, Angyal István Elnök Úr alapította és 15 évig volt az egyesület elnöke. A Horgász Egyesület egy Tulajdonosi Társaságtól bérli a tavat, a társaság nagy része is itt horgászik. Az egyesület célja a környékbeli horgászok részére a horgászati lehetőség és a szabadidős programok biztosítása volt. A tó víz területe 3 hektár. A horgásztó meghatározó halfaja a ponty, de megtalálható a süllő, harcsa,balin, amúr, kárász, keszeg is. A horgászegyesület taglétszáma évek óta 55-65 fő között mozog, ezenkívül sok gyermekhorgász is van, egyik célunk az utánpótlás biztosítása.