Csatorna horgászvizek
A(z) Csatorna kategóriába sorolt horgászvizek egy helyen, rövid áttekintéssel és részletes adatlapokkal.
Kapuvár-Bősárkányi megyei csatorna
A kapuvár-Bősárkányi megyei csatorna Bősárkány és Osli között helyezkedik el. A Rábcával van közvetlen összeköttetésben. A vízben keszegfélék, csuka, kárász is található.
Adatlap megnyitása →Iparcsatorna (Mosoni-Duna)
Egyesületünk 1926 évben alakult meg. Akkor kapta meg az Iparcsatorna vizterületét használatra. A víz három részre bontható a Belső-négyszögre, a 2km hosszú ágra és a Mosoni-Duna torkolat előtti Külső-négyszögre. A víz átlagmélysége a 2015-2016 évi ko
Adatlap megnyitása →
Hansági főcsatorna
A Hanság-főcsatorna a Fertő tó keleti partját köti össze a Rábcával, feladata a tó felesleges vizének levezetése. A Sarród részét képező Fertőújlaknál ered, és Rábcakapinál éri el a Rábcát, miközben számos kisebb vízfolyás, patak és csatorna vizeit g
Adatlap megnyitása →Hédervár-Darnói csatorna
A Hédervár-Darnói csatorna Hédervár és Darnózseli térségében található. Halfaunája változatos, keszegfélék, ponty, kárász is megtalálható.
Adatlap megnyitása →Gombócos-Bár-Duna összekötő cs.
A Gombócos- Bár-Duna csatorna a Szigetközi mentett oldali csatornák közé tartozik. Nagyvizes időszakokban belvízeket vezet le, a kisvizes időszakokban pedig vízpótló ágként vizzel látja el a térségét.
Adatlap megnyitása →Bácsai csatorna
Elterülési része a mentett oldali vízpótló rendszer vízelvezető csatorna része.
Adatlap megnyitása →Bősárkány-Réti csatorna
A Bősárkány-Réti csatorna Bősárkány térségében található. Jellemzőbb halai a különböző keszegfélék.
Adatlap megnyitása →Bodonhely Fábián tó
Győrtől kb. 35 km-re található a Kepeslesvári-csatorna kiszélesedett tószerű része, a Fábián-tó. A töklevelessel, nádassal benőtt víz kellemes kiránduló- és horgászhely. A horgászható vízszakasz felső és alsó végénél halrács van. A felső halrács mell
Adatlap megnyitása →Sárvíz-Malomcsatorna Ősi és Szabadbattyán közötti szakasza Gaja patak/Alsó szakasz
A Sárvíz egy magyarországi folyó a Mezőföld nyugati részén. A Séd északi ágának folytatását képező Nádor-csatorna és a Gaja-patak egyesülésével jön létre Fejér vármegyében, a Sárréten, Sárszentmihály közigazgatási területén és Tolna vármegyében, Sióa
Adatlap megnyitása →Séd-Sárvízi-Malomcsatorna 32+911 km-71+723 km szelvények közötti szakasza (a 7201. sz. Székesfehérvár Úrhida közötti közúti hídtól a Nádor csatornába való betorkollásig
A Sárvíz egy magyarországi folyó a Mezőföld nyugati részén. A Séd északi ágának folytatását képező Nádor-csatorna és a Gaja-patak egyesülésével jön létre Fejér vármegyében, a Sárréten, Sárszentmihály közigazgatási területén és Tolna vármegyében, Sióa
Adatlap megnyitása →Nádor-csatorna – Szabadbattyáni MÁV hídtól Fejér megye határáig a 88+129 – 36+760 km szelvények közötti szakasza
A Séd északi ágának folytatását képező Nádor-csatorna és a Gaja-patak egyesülésével jön létre Fejér vármegyében, a Sárréten, Sárszentmihály közigazgatási területén és Tolna vármegyében, Sióagárdnál torkollik a Sióba.A folyó medrére egészen a sióagárd
Adatlap megnyitása →Nádor csatorna – Szabadbattyáni MÁV hídtól az Ősi duzzasztóig – 88+129-110+062 km szelvények közötti szakasza
A Séd északi ágának folytatását képező Nádor-csatorna és a Gaja-patak egyesülésével jön létre Fejér vármegyében, a Sárréten, Sárszentmihály közigazgatási területén és Tolna vármegyében, Sióagárdnál torkollik a Sióba.A folyó medrére egészen a sióagárd
Adatlap megnyitása →Veker főcsatorna
A jegyvásárlás az Egyesület irodájában nyitvatartási időben vagy online lehetséges. Egyesületünk 1946-ban alakult kb. 300 fővel, volt időszak amikor a létszám elérte az 1500-1700 főt is, jelenleg 1100-1200 fő körül van a tagság. Az egyesület elnökei
Adatlap megnyitása →Salakos
5 hektáron elhelyezkedő mesterséges csatorna, mely a szomszédos Fehértói Halgazdaság elkészítésekor keletkezett. Hossza megközelítőleg 5 kilométer, átlagos szélessége 20-30 méter. Mélysége a kotort szakaszokon meghaladhatja a 3 métert.
Adatlap megnyitása →Ludas-éri csatorna
Ludas-éri csatorna, öntöző és belvízgyűjtő csatorna A vízen a halgazdálkodást a HECSMSZ gyakorolja. Horgászni csak érvényes területi engedéllyel, vagy napijeggyel lehet. A Ludas-ér teljes szakasza Natura 2000-es Kiemelt madárvédelmi terület valamint
Adatlap megnyitása →Kórógyéri főcsatorna Szentes-Hmvhely hídtól Pankotai őrházig
A Kórógy Fábiánsebestyéntől északra eredő , Szegvárnál a Kurcába ömlő, összesen 49 km hosszú, eredetileg természetes medrű vízfolyás, mely napjainkban bel- és csapadékvíz elvezető, valamint öntöző csatorna szerepet tölt be. Ebből a Derekegyházi Horgá
Adatlap megnyitása →Kurca főcsatorna/Kurca folyó, Szegvár
Kurca főcsatorna/Kurca folyó Szegvári szakasza
Adatlap megnyitása →Kommun csatorna
A jegyvásárlás az Egyesület irodájában nyitvatartási időben vagy online lehetséges. Egyesületünk 1946-ban alakult kb. 300 fővel, volt időszak amikor a létszám elérte az 1500-1700 főt is, jelenleg 1100-1200 fő körül van a tagság. Az egyesület elnökei
Adatlap megnyitása →Dong-éri főcsatorna (0-14+775 km szelvények között Baks és Tömörkény külterületén)
10-14+775 km szelvények között Baks és Tömörkény külterületén
Adatlap megnyitása →Vekker csatorna
A Vekker csatorna Békés és Csongrád megye határán, a Szarvas-Szentes közlekedési út mentén érhető el legkönnyebben. Vízminősége megfelelő, halállományában csatornákra jellemző halfajok találhatók meg.
Adatlap megnyitása →V-3-as Óvári-csatorna
Időszakos, horgászatra kevésbé alkalmas. Átlagosan 0,5-1,2 m mély. Időszakos vízmegtartású, növényzettel erősen benőtt, horgászatra kevésbé vagy egyáltalán nem alkalmas, keskeny csatorna. Halállománya ennek megfelelően gyér.
Adatlap megnyitása →Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér 23,8-49,422 fkm-ig
A Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér Tótkomlós közelségében, a Kardoskút-Tótkomlós közötti közútvonal mentén található Vízellátottsága ingadozó, medre növényzettel erősen benőtt, a csatorna tótkomlósi szakasza alkalmas horgászatra.
Adatlap megnyitása →Szeghalmi-övcsatorna
A Szeghalmi övcsatorna a Berettyó folyó jobb partján, a Kernyei szivattyútelepnél kiágazó Szeghalmi főcsatorna folytatásaként a Szeghalmi csatornarendszer egyik ága. Medre közepes szélességű, vízszintje és vízminősége függ a belvizektől és az öntözőv
Adatlap megnyitása →Szeghalmi megcsapoló-csatorna
A Berettyó folyó jobb partja mentén futó Szeghalmi csatornarendszer egyik szakasza. Medre keskeny, nyári időszakban felnövényesedő, vízszintje és vízminősége az öntözővíz szolgáltatásoktól és a belvizektől függ.
Adatlap megnyitása →Nem csak egy halfaj vagy kategória alapján választanál?
Használd a teljes vízkeresőt, ahol vármegye, ár, halfaj és egyéb szempontok szerint is összehasonlíthatod a lehetőségeket.