A kapuvár-Bősárkányi megyei csatorna Bősárkány és Osli között helyezkedik el. A Rábcával van közvetlen összeköttetésben. A vízben keszegfélék, csuka, kárász is található.
Víztípus: Csatorna
-
Iparcsatorna (Mosoni-Duna)
Egyesületünk 1926 évben alakult meg. Akkor kapta meg az Iparcsatorna vizterületét használatra. A víz három részre bontható a Belső-négyszögre, a 2km hosszú ágra és a Mosoni-Duna torkolat előtti Külső-négyszögre. A víz átlagmélysége a 2015-2016 évi kotrási munkálatok után 2,5 méter. Mivel az Iparcsatorna összeköttetésben van a Mosoni-Dunával, a halfauna is megegyezik az ott előforduló halféleségekkel. Rendelkezünk egy klubházzal melyben kapott helyet az iroda is. Az irodai fogadó nap minden kedden 17-19 óra között van. Napi területi engedélyt csak itt lehet váltani akár két hétre is előre. A víz koordinátái: 47.68601É 17.67539K . Helyi Horgászrend van érvényben, melyet minden váltott területi engedélyhez mellékelünk.
-
Hansági főcsatorna
A Hanság-főcsatorna a Fertő tó keleti partját köti össze a Rábcával, feladata a tó felesleges vizének levezetése. A Sarród részét képező Fertőújlaknál ered, és Rábcakapinál éri el a Rábcát, miközben számos kisebb vízfolyás, patak és csatorna vizeit gyűjti össze, például az Ikváét. A főcsatorna egy szakaszán horgászni lehet: a horgászvíz a zsiliptől (a Lászlómajort Fertőújlakkal összekötő úttól) a Fertő tó fokozottan védett területéig tartó kb. 1 km-es csatornaszakasz déli oldala. A csatorna 8-12 méter széles, 2-3 méter mély, a partján 2-3 méter széles nádas terül el. A horgászállások ebben a nádszegélyben alakultak ki, stég vagy egyéb mesterséges infrastruktúra nincs a területen.
-
Hédervár-Darnói csatorna
A Hédervár-Darnói csatorna Hédervár és Darnózseli térségében található. Halfaunája változatos, keszegfélék, ponty, kárász is megtalálható.
-
Gombócos-Bár-Duna összekötő cs.
A Gombócos- Bár-Duna csatorna a Szigetközi mentett oldali csatornák közé tartozik. Nagyvizes időszakokban belvízeket vezet le, a kisvizes időszakokban pedig vízpótló ágként vizzel látja el a térségét.
-
Bősárkány-Réti csatorna
A Bősárkány-Réti csatorna Bősárkány térségében található. Jellemzőbb halai a különböző keszegfélék.
-
Bodonhely Fábián tó
Győrtől kb. 35 km-re található a Kepeslesvári-csatorna kiszélesedett tószerű része, a Fábián-tó. A töklevelessel, nádassal benőtt víz kellemes kiránduló- és horgászhely. A horgászható vízszakasz felső és alsó végénél halrács van. A felső halrács mellett egy 2 pallóból fahíd is található, mely a 2 part közötti gyalogos közlekedést segíti.
A víz a Bodonhelyi Önkormányzaté, amelyet a Szigetköz H.E. jelenleg is az Önkormányzattól bérel. Az egyesület az Önkormányzattal közösen évente rendez horgászversenyt helyi horgászok részvételével.
A víz őshonos halai között megtalálható a csuka, sügér, harcsa, compó, ponty, keszegfélék és az aranykárász is. A vízpart árnyékot adó fái alatt kellemes kikapcsolódást nyújt a horgász számára az állóvízi horgászat, melyet inkább úszós, mint fenekezős módszerrel művelnek. Az 1-3 méter mély víz és a telepített halak fajtája meghatározza az alkalmazott horgászmódszereket.
Megközelíteni Győrből a Sopron felé vezető úton lehet, a Bágyogszovát-Bõsárkány kereszteződésnél Bágyogszovát felé kell kanyarodni. Bágyogszovátot elhagyva, de még Bodonhely előtt az utat a Kepeslesvári-csatorna keresztezi, ettől a ponttól jobbra kell haladni a csatorna mentén, kb. 250-300 m-re a csatorna kiszélesedik, ez a Fábián-tó. Esős iőszakban a víz gépkocsival nehezen megközelíthető.
-
Sárvíz-Malomcsatorna Ősi és Szabadbattyán közötti szakasza Gaja patak/Alsó szakasz
A Sárvíz egy magyarországi folyó a Mezőföld nyugati részén. A Séd északi ágának folytatását képező Nádor-csatorna és a Gaja-patak egyesülésével jön létre Fejér vármegyében, a Sárréten, Sárszentmihály közigazgatási területén és Tolna vármegyében, Sióagárdnál torkollik a Sióba. Legjelentősebb mellékvize a Cecénél belecsatlakozó, a Séd déli ágának folytatását jelentő Sárvíz-malomcsatorna, melyet a folyószabályozáskor alakítottak ki, és amely a Sárvíz forrásától kezdve párhuzamosan halad a folyóval.
Hajdan kiemelkedő jelentőségű vízfolyásnak számított, hiszen a hajózható folyók közé tartozott, ám a 18. század közepétől kezdve, az ország nagy folyói közül elsőként szabályozták, árterületét lecsapolták, ezért hadászati és logisztikai jelentőségét elvesztette. Eredetileg a Dunáig folyt, hiszen a szabályozások előtt nem a Sárvíz torkollott a Sióba, hanem fordítva. A szabályozások során óriási termőterületek szabadultak föl a Mezőföldön, ám megszüntették a Dunántúl középső részének kapcsolatát a Dunával.
A Sárvíz-Malom csatorna, a Gaja patak és a Nádor csatorna szomszédságában található meg. Első ránézésre a víz kristály tiszta arcát mutatja a horgászok felé, de szerencsére akadók és nádasok tarkítják a partját. -
Séd-Sárvízi-Malomcsatorna 32+911 km-71+723 km szelvények közötti szakasza (a 7201. sz. Székesfehérvár Úrhida közötti közúti hídtól a Nádor csatornába való betorkollásig
A Sárvíz egy magyarországi folyó a Mezőföld nyugati részén. A Séd északi ágának folytatását képező Nádor-csatorna és a Gaja-patak egyesülésével jön létre Fejér vármegyében, a Sárréten, Sárszentmihály közigazgatási területén és Tolna vármegyében, Sióagárdnál torkollik a Sióba. Legjelentősebb mellékvize a Cecénél belecsatlakozó, a Séd déli ágának folytatását jelentő Sárvíz-malomcsatorna, melyet a folyószabályozáskor alakítottak ki, és amely a Sárvíz forrásától kezdve párhuzamosan halad a folyóval.
Hajdan kiemelkedő jelentőségű vízfolyásnak számított, hiszen a hajózható folyók közé tartozott, ám a 18. század közepétől kezdve, az ország nagy folyói közül elsőként szabályozták, árterületét lecsapolták, ezért hadászati és logisztikai jelentőségét elvesztette. Eredetileg a Dunáig folyt, hiszen a szabályozások előtt nem a Sárvíz torkollott a Sióba, hanem fordítva. A szabályozások során óriási termőterületek szabadultak föl a Mezőföldön, ám megszüntették a Dunántúl középső részének kapcsolatát a Dunával.
A Sárvíz-Malom csatorna, a Gaja patak és a Nádor csatorna szomszédságában található meg. Első ránézésre a víz kristály tiszta arcát mutatja a horgászok felé, de szerencsére akadók és nádasok tarkítják a partját.