A Nagykanizsa mellett fekvő (44, 23 ha) Csónakázó-tavat Bakónaki- és a Látóhelyi-patak táplálja. A tó környezete, kiváló parti horgászati lehetőséget kínál a horgászat szerelmeseinek. Nem csak a horgászni vágyók igényeit elégíti ki, hanem többek között más szabadidős tevékenységre (pl.: játszótér, tornapálya, kerékpározás, futás, kajakozás) is lehetőséget biztosít. Ezekkel a lehetőségekkel, az utóbbi években közkedvelt kirándulóhellyé vált a Csónakázó-tó.
Megye: Zala
-
Muraszemenyei holtágak
A Muraszemenyei- holtágak halgazdálkodási vízterület a Mura- folyó árterületén
található és gyakran árvizekkel sújtott vízterület. Az árvizek alkalmával a Mura-
folyóban élő halpopuláció egyedei kerülhetnek a holtágakba, főleg ragadozó halak –
harcsa, csuka, balin, jász keszeg, paduc, fejes domolykó, csapó sügér, de a dévérkeszeg
az amur, a márna ugyanúgy megjelenik a holtágakban.A holtágak jelenlegi állapota nem igazán kedvez a halgazdálkodási tevékenységnek,
sőt a horgászat lehetősége is korlátozott. A külső holtág eliszaposodott, növényzettel
benőtt és a korábbi fenékgátak is eltűntek, ami a vízszint csökkenését, sőt egyes
területek teljes kiszáradását eredményezte. Ehhez járult hozzá a helyi lakosság által a
kiszáradt mederbe belehordott hulladék és szemét.A természeti erők a Belső- holtágat élővé tették és a 2016. évtől a Mura folyó
folyamatosan táplálja a holtágat, mely jelen időben jobban hasonlít egy folyóhoz, mit
holtághoz. Alkalmassá válhat halgazdálkodásra és a horgászatra, ha a partját
megfelelően lehetne gyéríteni a növényzettől. Ez évtől a belső holtágon téli átfagyás és
a nyári kánikulai oxigénhiány veszélye elmúlt. -
Muraszemenyei (Alsó) kavicsbányató
Az ingatlan tojásdad alakú, észak-dél irányban egy belső út szeli ketté. A vízfelület 8,24 ha. A tavak átlagmélysége 2 méter.
A mederfenék változatos szabdalt. A tórendszert 3 tó alkotja. A nagyobb tó (Odin tó) 4,31 ha vízfelülettel rendelkezik, az úttól nyugatra található. A vízfelület délen egy kiöblösödött részt tartalmaz, északra elnyúlik a beszűkült tó felülete kettő közt egy félsziget található. Az úttól kelet felé egy 3,3 ha-os tó (Thor tó) található, tőle délre 0,63 ha-os kisebb tó (Loki tó) található. A halfaunára egyrészt a jelentős telepítés hatására meghatározó a sudár ponty (régies nevén nyurga), illetve a balatoni keszegfélék. De tekintve a tó korát hatalmas murai pontyok, kilós feletti (Lapát) dévérek is megtalálhatóak, melyek a Murából is költöztek ide. A ragadozóállomány zömét az élőhely adottságai miatt is a csuka adja. De jelentős a süllő állomány, illetve a szürke harcsa is.
Bár ökológiai szempontból nem kívánatos, de horgászati szempontból élvezetes pecát nyújtó fekete sügér is szintén jelen van a vízben. Jelentős számban, akár 2-3 kg-os mérettel is. -
Mura folyó magyarországi szakasza
A Mura- folyó a Dráva- folyó leghosszabb mellékfolyója, ami 4 országon folyik
keresztül (Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Magyarország). 1898 m-es tengerszint
feletti magasságban ered az ausztriai Magas-Tauern (Hohe Tauern) hegységben. A
folyó teljes hossza 454 km, melyből 100 km-en határfolyó – ebből 35 km Ausztria és
Szlovénia között, 20 km Szlovénia és Horvátország között, 45 km Horvátország és
Magyarország között.
A Mura- folyó halgazdálkodási vízterület a Mura-Kerka torkolatától a Dráva- Mura
torkolatig, a Somogy megyei Őrtilosig húzódik.
A Mura határfolyó, ám kanyargós, „vándorló” volta miatt több helyen is horvát terület
található a bal (Magyarország felőli) partszakaszon. A folyó átlagmélysége egyes
szakaszokon nagy eltéréseket mutat.A kanyarulatok belső felén és a kőruganyok alatt homokzátonyok alakulnak ki, de a
nagyobb kanyarulatoknál ahol visszaforgó van, elérheti a 10-15 méteres mélységet is.
Ennek megfelelően a part magassága szintén változó. A part jellemző növényei a nyár,
a fűz, az éger fák, illetve a különböző bokrok, cserjék.
A folyó meder többnyire homokos, illetve kavicsos. A vízbe dőlt fák sok helyütt
akadókat alakítanak ki.
A vízterület jellemző halállománya: márna, kecsege, ponty, amur, balin, csuka, süllő,
harcsa, menyhal, paduc, dévérkeszeg, jászkeszeg, domolykó.
A Murában és vízrendszerében több mint 50 halfajt mutattak ki, ebből 12 faj védett, 6
endemikus. A felpillantó küllő 3 hazai előfordulási helye közül egyik a Mura. A lápi
póc az eutrofizálódó holtágakban él a kárásszal, a compóval és a réti csíkkal azonos
élőhelyen. A csíkok többi 3 faja az élővízben honos, mint az áramláskedvelő magyar
bucó, leány koncér és selymes durbincs. A folyó helyet ad a vízi evezős sportoknak. -
Molnári kavicsbányató
A Molnári kavicsbánya- tó halgazdálkodási vízterület a Mura- folyó árterületén
található és gyakran árvizekkel sújtott vízterület. A tórendszer kavicsbányászat során
jött létre az 1960-as években. Az árvizek alkalmával a Mura- folyóban élő
halpopuláció egyedei kerülhetnek a holtágakba, főleg ragadozó halak – harcsa, csuka,
balin, jász keszeg, paduc, fejes domolykó, csapó sügér, de a dévérkeszeg az amur, a
márna ugyanúgy megjelenik a holtágakban.
A Murában és vízrendszerében több, mint 50 halfajt mutattak ki, ebből 12 faj védett, 6
endemikus. A felpillantó küllő 3 hazai lelőhelye közül egyik a Mura. A lápi póc az
eutrofizálódó holtágakban él a széles kárásszal, a compóval és a réti csíkkal azonos
élőhelyen. A csíkok többi 3 faja azonban kizárólag az élővízben él, mint az
áramláskedvelő magyar bucó, a leány koncér és selymes durbincs.
A holtág vízében a ponty kivételével több őshonos halfaj, így a compó, a széles kárász,
a csapósügér, a csuka, a süllő, a harcsa és a keszegfélék természetes úton szaporodnak.
A korábbi halgazdálkodó elsősorban a ponty és a csuka telepítését preferálta.
A holtágak változatos alakzatúak, jellemzően hirtelen mélyülő parttal rendelkeznek,
vízfelületük part menti részét vízi növényzet, többnyire hínár borítja. A parti sávban és
a vízparton helyenként összefüggő a nádas, de a gyékény, a sárga vízitök és a sásfélék
is jellemző növényei a vízterületnek.
A tavak környezete ártéri fákkal sűrűn benőtt, melyek a tavakat beárnyékolják. A sok
vízbe hulló rothadó levél segíti az eliszaposodást. A tavak kisebb részei már teljesen
eliszapolódtak.
A Molnári kavicsbánya- tavakat elsősorban a helyi horgászok látogatják. Megfelelő
helyismeret nélkül nem könnyű a holtág megközelítése. -
Maróci tó
Maróc, Kiscsehi és Lispeszentadorján határában található 9 HA , rendkívül tiszta vízű tó.A Társult Önkormányzatok HE. működteti és gondoskodik a környezet rendbentartásáról telepítésekről.A tó egyik partja fás, bokros, nád és gyékény szegályekkel, a másik oldal parkosított. Csónak használatra és fürdésre nincs lehetőség.Éjszakai horgászatra jelenleg nincs lehetőség.
-
Liszói víztározó
Liszó Község Horgászegyesülete 2016. óta Haszonbérlet alapján ad horgászati lehetőséget a 17,81 ha területű, kettős funkciót betöltő víztározón (víztérkód: 065-1-5) a helyi, és környékbeli horgászoknak. 2020. júliusában Zala Megyében lehullott nagy mennyiségű csapadék itt is áradást okozott, és szinte a halállomány 50% – át elvitte az áradás. 2021. évben a tó lehalászásra, és mederkotrásra került sor Kormányzati támogatásból. 2021. December elején megtörtént a halak visszatelepítése, illetve további mennyiség került a tóba (III. nyaras ponty, illetve I-II. nyaras keszeg). Napijegyet Liszóban, és a két Kanizsai horgászboltban( Szúnyog, Tavasz) lehet vásárolni. Tóban lévő halakból (ponty, keszeg, amur, kárász) csak a ponty és a kárász vihető el.
-
Letenyei Kóti holtág
A Kóti holtág halgazdálkodási vízterület a Mura- folyó árterületén található és gyakran
árvizekkel sújtott vízterület. A víz jellemzően holtág, bár az északi felén egykor
bányászati tevékenységet is folytattak, itt az ág kiszélesedik. A víz felülete körülbelül 1
hektár, hosszúsága 1 km, melyből mintegy 700 méter hosszban csupán 20-30 méter
széles, a fennmaradó részen kiszélesedik, itt kb. 50-60 méter széles. A víz
átlagmélysége 1,5 méter.
A holtág vízfelületének jelentős részét vízi növényzet borítja, megfigyelhetőek a
hínárfélék és a tavi rózsa. Nyár végére a vízfelület közel 60%-át e növények borítják
be.
A vízterület csupán egy oldalról horgászható, ez a partoldal erdősült, cserjékkel benőtt,
a meder túloldala gyakorlatilag egybefüggő nádas, de a gyékény és a sásfélék is
jellemző növényei a vízterületnek.
A holtád az árvízre érzékeny, a Mura emelkedésére viszonylag lassan reagál, de
jellemző rá, hogy a vízszint emelkedése után nagyon lassan apad. Másodfokú árvíznél
már a folyó elönti. Ilyenkor az ág megközelítése egy ponton útról lehetséges, a gát
mellől.
Az árvizek alkalmával a Mura- folyóban élő halpopuláció egyedei kerülhetnek a
holtágakba, főleg ragadozó halak – harcsa, csuka, balin, jász keszeg, paduc, fejes
domolykó, csapó sügér, de a dévérkeszeg az amur, a márna ugyanúgy megjelenik a
holtágban.
A Murában és vízrendszerében több, mint 50 halfajt mutattak ki, ebből 12 faj védett, 6
endemikus. A felpillantó küllő 3 hazai lelőhelye közül egyik a Mura. A lápi póc az
eutrofizálódó holtágakban él a széles kárásszal, a compóval és a réti csíkkal azonos
élőhelyen. A csíkok többi 3 faja azonban kizárólag az élővízben él, mint az
áramláskedvelő magyar bucó, a leány koncér és selymes durbincs.
A holtág vízében a ponty kivételével több őshonos halfaj, így a compó, a széles kárász,
a csapósügér és a csuka természetes úton szaporodik. Sajnos a holtág törpeharcsával
’fertőzött’.
A Kóti holtágat elsősorban a helyi horgászok látogatják. Megfelelő helyismeret nélkül
nem könnyű a holtág megközelítése.
A holtág erősen eliszaposodott, feltöltődött, de halgazdálkodásra alkalmas.
A holtág közvetlen szomszédságában több kisebb bányató, ill. holtág található.
Mindenképp célszerű lenne ezeket a vizeket egyben kezelni, mivel 50 cm vízszint
emelkedés esetén már egybefüggő vízfelületet alkotnak. Ezen gödrök partjai között
több helyen nincs 10 méter távolság sem. A szomszédos bányagödrök, ill. holtágak
közül 3 horgászatra alkalmas. -
Lendva patak (0+000 km szelvénytől a magyar-szlovén országhatár 6+803 km szelvényig)
Sok szeretettel köszöntjük Vas megyében, Magyarország nyugati kapujában. Vas megye – bár hazánk egyik legkisebb megyéje – páratlan természeti- és kulturális szépségekkel bír. Az Őrség szelíd lankái, a Ság hegy és a Kis-Somlyó szunnyadó vulkánja, az Írottkő rejtélyes völgyei, a Rába folyó vadregényes szakaszai, sejtelmes erdeink tiszta levegője mind-mind kirándulásra csábítanak. Az arborétumok és kastélykertek növénycsodái, a túraútvonalak, a falusi turizmus kínálta kikapcsolódási lehetőségek, a gyógy- és termálvizekre települt fürdők kiemelt turisztikai vonzerőt jelentenek.
Vas megye egyik kiemelt szabadidős program lehetősége a horgászat, melyet a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége 29 tagegyesületében több mint 12.000 horgász űz évente a vasi vizeken. Szövetség jelenleg 43 vasi és 6 zalai horgászvíz halgazdálkodásra jogosultjaként 1397 hektár vízterületen tevékenykedik közhasznú – államháztartáson kívüli – civil szervezetként a Magyar Országos Horgász Szövetség tagjaként.
Engedje meg, hogy a Lendva patak nevű horgászvizünket ajánljuk az Ön figyelmébe az alábbi rövid bemutatás keretében:
A Lendva-patak (Adovány-csatorna) a Kerka-Mura vízrendszer egyik legjelentősebb mellékvize, mely viszonylag állandó vízhozammal rendelkezik köszönhetően több kis patak befogadott vizének. Medre főképp kavicsos, kemény aljzatú, finomabb hordalék csak a partszegélyeken található, alsóbb szakasza növényzettel jobban borított. Rövid magyarországi szakasza 6,8 km hosszú, szinte teljes szakaszán a Magyar-Szlovén államhatáron folyik.
Átlagos mederszélessége 8-10 m, vízmélysége változatos, 0,6-1,8 m között változik.
A patak mentén, hasonlóan a környék vízfolyásaihoz, nedves legelők, kaszálók alakultak ki, elsősorban a folyamatos bő vízellátottság és a gyakori vízfelesleg miatti elöntések következtében.
A rövid szakasz és a bő vízellátás miatt az országosan, sőt Európa-szerte tapasztalható negatív tendenciák (talajvízcsökkenés, rétek kiszáradása) kevésbé figyelhető meg. A patak-menti területek egy részét érintő melioráció és az intenzív mezőgazdasági gyakorlat negatív hatásai néhol megfigyelhetőek, így egyértelműen szükséges ökológiai célból minél nagyobb, de árvízvédelmi szempontból nem veszélyes, állandó vízmennyiség mederben tartása az EU-ban bevált technológiák alkalmazásával.
A Lendva-patak a környékeli kis patakokhoz hasonlóan a viszonylag sekély vízmélység miatt – az időjárás függvényében – tavasszal korábban melegszik fel. Ez a folyamat kedvező a halak ívásához, mivel az oldott oxigénre káros mértékben a vízmennyiség és a tápláló patakok vize miatt nem tud a patak felmelegedni.
A Kerka-Mura vízrendszeréhez tartozó Lendvában a vízrendszer halfaunájának jelentős része előfordul. A fauna állandóan változik, miközben egyes fajok eltűntek, újabbak jelentek meg. A jellegzetes kispataki áramláskedvelő fajok mellett egyéb pontyfélék is megtalálhatók, a védett fajok közül legjelentősebb a nyúldomolykó, a fürge cselle, a sujtásos küsz, halványfoltú küllő, szivárványos ökle, a kövi és vágócsík.
E mellett a vízfolyás környéke, flórája és faunája sok más rendkívüli természeti értékeket rejt, melyek egyedülállóvá teszik e folyóvizekkel bőven ellátott kistérséget.
Reméljük mielőbb ellátogat Vas megyébe, hogy kipróbálja a horgászati lehetőségeinket. Fontos tudnia, hogy egyetlen szövetségi napi területi jegy megváltásával 24 órán keresztül tesztelheti az összes kezelésünkben lévő horgászvizet.A Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége arra törekszik a jövőben is, hogy a kezelésében lévő vízterületek természeti értékeit megóvja, fejlessze, bővítse, és folyamatosan növelje az ismertségét hazánkban és külföldön egyaránt. Önkénteseinkkel, munkatársainkkal a Szövetségnél azon dolgozunk, hogy a vasi horgászvizek kedvelt és a társadalom széles csoportja számára elérhető, halban gazdag horgász helyszínekké váljanak, ezáltal kellemes, kulturált kikapcsolódást nyújtsanak minden horgásztársnak.
Horgásszon Ön is a Vasi Vizeken!
További információ az alábbi elérhetőségeken érhető el:
Sporthorgász Egyesületek
Vas Megyei Szövetsége
9795 Vaskeresztes, 165/4. hrsz.
Tel.: +36/94-506-835
Mobil: +36/70-33-99-703
E-mail: info@vasivizeken.hu
Web: www.vasivizeken.hu -
Kéthatár tó
Kedves Horgásztárs, Érdeklődő!
Sok szeretettel köszöntjük Vas megyében, Magyarország nyugati kapujában. Vas megye – bár hazánk egyik legkisebb megyéje – páratlan természeti- és kulturális szépségekkel bír. Az Őrség szelíd lankái, a Ság hegy és a Kis-Somlyó szunnyadó vulkánja, az Írottkő rejtélyes völgyei, a Rába folyó vadregényes szakaszai, sejtelmes erdeink tiszta levegője mind-mind kirándulásra csábítanak. Az arborétumok és kastélykertek növénycsodái, a túraútvonalak, a falusi turizmus kínálta kikapcsolódási lehetőségek, a gyógy- és termálvizekre települt fürdők kiemelt turisztikai vonzerőt jelentenek.
Vas megye egyik kiemelt szabadidős program lehetősége a horgászat, melyet a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége 29 tagegyesületében több mint 12.000 horgász űz évente a vasi vizeken. Szövetség jelenleg 43 vasi és 6 zalai horgászvíz halgazdálkodásra jogosultjaként 1397 hektár vízterületen tevékenykedik közhasznú – államháztartáson kívüli – civil szervezetként a Magyar Országos Horgász Szövetség tagjaként.
Engedje meg, hogy a Kéthatár-tó horgászvizünket ajánljuk az Ön figyelmébe az alábbi rövid bemutatás keretében:
A vízterület az alsószenterzsébeti árvízcsúcs csökkentő tározó anyagnyerőhelyének rekultivációja során került kialakításra. Az 1,6 méter átlagos vízmélységű tó keresztszelvénye 1:2 rézsűhajlású földmeder, 3,0 méter széles padkával. A tavat a Mura vízrendszeréhez tartozó Kerka vízfolyás táplálja.A tározótérben lévő horgásztavat az árvízi tározóból 196,50 mBf koronaszintű töltés választja el a völgyfelőli tószakaszon, ahol a tó partélének szintje a 196,50 mBf szintet nem éri el. A töltés koronaszélessége 2,0 m, koronaszintje 196,50 mBf, rézsűhajlása a tó felöli oldalon 1:2, az árvízi tározó felöli oldalon 1:6.
A horgásztó vízzel való feltöltése és vízpótlása a Kerka patakból történik. A Kerka 42+338 km szelvényében lévő betétpallós duzzasztóval max. 194,50 mBf duzzasztott vízszint állítható elő. A duzzasztott térből ágazik ki, a Kerka 42+341 km szelvényénél a tápcsatorna, melynek hossza 1040 m, fenékszélessége 1,0 m, rézsűhajlása 1:1,5.A beeresztő zsilip a tápcsatorna tófelőli végén található, mely a tó töltése alatt a tápcsatorna vizét a tóba vezeti. A műtárgy hossza 19,50 m, befolyási küszöbszintje 193,32 mBf, kifolyási szinte 193,50 mBf. Az aknában három horony van, egy a rácsok elhelyezésére, kettő a betétpallós elzáráshoz szükséges.
A leürítő zsilip lehetővé teszi a horgásztó leürítését és a Csesztregi Kerka-ág vízutánpótlását. A műtárgy hossza 26,60 m, befolyási küszöbszintje 191,80 mBf, kifolyási szintje 191,57 mBf. A csőáteresz 60 cm belső átmérőjű tokos betoncső, az akna tetőszintje 194,49 mBf. Az aknában három horony biztosítja a rácsok, valamint a kétsoros betétpallós elzárás elhelyezését. A csőáteresz árvízi tározó felöli végén csappantyús elzárás akadályozza meg az árvizek tóba történő áramlását.A leürítő csatorna a leürítő zsiliptől a Kerka medréig vezet, a Kerkába a vízszintszabályozó zsilip felvízi oldalánál, a 40+925 km szelvénynél torkollik. Hossza 664 m, fenékszélessége 1,0 m, rézsűhajlása 1:1,5.A Kerka fenti szelvényét a Csesztregi Kerka ág medrével a völgyzárógát hullámtéri lábánál csatorna köti össze, így a Kerka vízszabályozó zsilip zárásával vízpótlási célokra víz juttatható a Csesztregi Kerka-ágba.A vízterület nagysága gyakorlatilag 5,5 ha, partvonala nem túl tagolt, könnyen megközelíthető. Halállománya – annak ellenére, hogy halászati hasznosító nem volt korábban – változatos. A ponty mellett keszegfélék, compó, balin, a ragadozók közül csuka és süllő található, valamint védett halfajok közül több faj is megtalálja életfeltételeit. Rendkívüli védettségű, csak a tárgyi vízterületben előforduló halfajról nincsen tudomásunk.