Horgasznapijegy.hu

Megye: Zala

  • Újfalusi tó

    A szlovén államhatár mellett 5,65 ha-n elhelyezkedő bányató, 1,5-6,0 m vízmélységgel.

  • Zalaszombatfai tó

    A Kebele patak
    árterében, Zalaszombatfa határában helyezkedik el a 2,76 hektáros Zalaszombatfai-
    tó, mely az ártéren állandó vízszinttel rendelkezik, köszönhetően a patak bő
    vízellátottságának és a gyakori vízfeleslegnek az elöntések következtében. A tó partján,
    nedves legelő, kaszáló található.Nyári időszakban a tó vízfelületének 1/2 részét vízi növényzet borítja, megfigyelhetőek a
    hínárfélék és a tavi rózsa. A parti sávban és a vízparton helyenként összefüggő a nádas, de a
    gyékény és a sásfélék is jellemző növényei a vízterületnek. A tó átlagos mélysége 1,5 méter.
    A víz kedvelt költő és élettere a vízi madaraknak.

  • Zalaszentmihályi tőzegbánya tó

    1960-as években elkezdődött tőzegbányászat helyén kialakult 97 Ha-os horgász tó.

  • Zalaszentgyörgyi horgásztó

    Közel 13 hektáros tavunkon, változatos halfaunával, szeretettel várjuk a horgász sport szerelmeseit.

  • Zalaszentgróti kavicsbányató

    A kavicsbánya tó a vízállás változó, akadós, nádas, bokrokkal és fákkal övezett.
    A horgászhelyek gépjárművel megközelíthetők.
    A tó nem körbejárhatóak.

  • Zalaszentgrót II. halastó Sport-tó

    A tó partja náddal körbevett, kényelmesen kialakított parti horgászhelyek találhatók. A tó sporthorgász tó, a kifogott halat megtartani tilos!

    A tó körbejárhatók, akadó mentesek.

    A tavaknál a helyeket csak gyalog lehet megközelíteni.

  • Zalaszentgrót I. halastó

    A tó partja náddal körbevett, kényelmesen kialakított parti horgászhelyek találhatók.

    A tó körbejárhatók, akadó mentesek.

    A tavaknál a helyeket csak gyalog lehet megközelíteni.

  • Zalalövői víztározó

    A mintegy 22,5 ha nagyságú Borostyán tavat a Zalalövőről Őriszentpéter felé haladó úton, a város végét jelző tábla után 200 méterre jobbra lekanyarodó aszfaltozott bekötőúton érhetjük el.
    A szőcei patak táplálta tiszta vízű tó fürdésre, horgászatra és vízi sportokra egyaránt alkalmas. Május 1 és Augusztus 31 között a strand területéről horgászni tilos! Vízi járművekkel és fürdéssel a horgászatra kijelölt területeken nem szabad zavarni a horgászokat!

  • Zala-Somogyi határárok

    A Zala- Somogyi határárok a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi
    Igazgatóság (9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2.) kezelésében van. A Zala- Somogyi
    határárok vízterület Natura 2000 besorolású természetvédelmi terület ((HUBF 30003).A Natura 2000 terület természeti állapota megőrzésének fő célkitűzése a területen élő
    védett és fokozottan védett fajok által is reprezentált, hazai és közösségi szinten is
    egyedülálló természetes és természetszerű élőhelyek megőrzése, fenntartása, különös
    tekintettel a tőzegtalajhoz és pangó vízhez kötődő társulásokra! Az üde mocsár és
    láprétek, éger ligeterdők és az üde területeken kialakuló bokorfüzesek összefüggő
    hálózata adja meg a site jellegzetes arculatát és védendő fajkészletét, amely társulások
    fennmaradása szempontjából elsődleges a helyes vízgazdálkodás
    kialakítása/visszaállítása (pangó vizek, lápok, vízvisszatartás).

    A 2-5 méter széles árok közvetlen összeköttetésben áll a Kis- Balaton vízvédelmi
    rendszerrel, ezért a tavaszi időszakban ívó helyként szolgál a sekély, könnyen
    felmelegedő, vízi növényzettel benőtt víztest. Nyár elejétől a vízszint tovább csökken, sa meder nagy részét vízi növények borítják. A Zala- Somogyi határárok halállományát
    elsősorban a természetes úton belekerült halak alkotják. Jellemző halfajok: csuka,
    domolykó, keszegfélék, csapó sügér, ezüstkárász.

    Az árok sűrű vízi növényzete a békéshalak búvó- és ívási helyét jelentik, ugyanakkor a
    kikelt ivadékhalak számára, pedig búvóhelyet biztosítanak, ahol nagyobb eséllyel
    nőnek, illetve maradnak meg. A part menti részeken megjelenő vízi növényzet és a
    vízparti növényzet gyökérzónája, belógó ágai, a kisebb vízmélység a tavaszi-nyári
    időszakban egyszerre nyújt búvóhelyet, ívó helyet és a táplálék nagy része is itt
    keletkezik.
    A vízterület hasznosítása sporthorgászati célra történik. A hal utánpótlás biztosítását
    elsősorban a természetes ívó lehetőségek megtartásával és fejlesztésével (élőhely
    fejlesztés), másrészt haltelepítéssel biztosítjuk. A horgászati lehetőségek bővítése a
    vízterület megközelíthetőségének nagyobb mérvű biztosításával történik.

  • Zala folyó a Bárándi patakig és mellékvizei (Sárvíz patak, Szévíz patak)

    A Zala- folyó Nyugat-Magyarországon, Vas megyében, az Őrségben található Szalafő község határában ered. Igazi magyar folyó, hiszen eredetétől a torkolatáig sehol sem lépi át az országhatárt. A 126 km hosszúságú, 6 m³/s átlagos vízhozamú folyó első szakasza keleti irányú. Zalaegerszegnél északkelet felé fordul, majd Türje környékén ismét irányt változtat délnek. Végül a Balatonba ömlik, melyet a Kis-Balatonon keresztül a Keszthelyi-öbölnél ér el. Medre nagyon változatos képet mutat, s bár szabályozása miatt több helyen inkább csatorna jellegű, vannak igazi vadregényes részei is. A folyó vízmélysége 0,5 – 3 méter.
    Halfaunája nagyon változatos, halbősége szakaszonként és időszakonként erősen változó. Egyik jellemző hala a domolykó, sőt a felsőbb szakaszokon az elmúlt évek telepítéseinek köszönhetően meghonosodott a pisztráng is, mely ma már rendszeres ívást produkál. Egyre lejjebb haladva, ahogy a beletorkolló patakok hatására növekszik a vízhozam és a meder szélessége, fokozatosan jelennek meg a folyó vizekre jellemző főbb halak, a vörös szárnyú keszeg, a bodorka, a karika keszeg, a dévér keszeg, jász keszeg, helyenként compó, márna, ezüst- és elvétve aranykárász, valamint a ponty. A ragadozók közül elsősorban csuka, de az alsóbb szakaszokon süllő, balin, harcsa és néha az angolna is megjelenik.
    A felsoroltakon kívül a szokásos apró halak, mint a szélhajtó küsz, naphal, sügér, helyenként elvétve törpeharcsa, durbincs, fenékjáró küllő is előfordul. Az alsóbb szakaszokon, főleg Zalaapáti környékétől egyre nagyobb számban jelenik meg újra a folyami rák, ami azonban védett, ezért nem tartható meg!
    A part magassága változó, 1-3 méter. A part jellemző fái a nyár, a fűz, az éger, illetve a különböző bokrok, cserjék.
    A folyó meder többnyire homokos, illetve kavicsos. A vízbe dőlt fák sok helyütt akadókat alakítanak ki.
    A folyó egyes szakaszai helyet adnak az evezős sportoknak, kedvelt gyalogos turisztikai célpont.