A Hortobágy-Berettyó jobb parti, Mezőtúr közelében található, mentett oldali, csatorna jellegű holtága. Erősen feltöltődött állapotú, medre náddal benőtt, maradvány vízfelületei nyári időszakban vízinövényekkel borítottak. Horgászati jelentősége csekély, halállománya szegényes.
Horgászmódszer: Spiccbotos / rakósbotos horgászat
-
Villogó-főcsatorna a Karcagi I-III-IV-főcsatornával
Egész évben állandó vízszint jellemzi, 2019-ben kotrásra került, teljes hosszában horgászható, átlagosan 1,5 m mély. Frekventált csatornai vízterület, halállománya gazdag, leginkább ponty, amur, ezüstkárász, keszegfélék, csuka, süllő a horgászok célhala.
-
Vargahosszai főcsatorna
A Vargahossza főcsatorna nagyrészben a Fekete-Körös egykori medrében fut. A Kettős-Körös jobb partrján Doboz-Szanazug üdülőterület mellett ered és Békésnél, közvetlenül a békési duzzasztómű után torkollik zsiliprendszeren keresztül a Kettős-Körösbe. Egyes szakaszai jól horgászhatók, még a mezőgazdasági hasznosítású területeket és erdőket övező szakaszai sekélyek és nehezen megközelíthetők. Vízellátottsága egész évben biztosított, öntözési idényben esetenként ingadozó. Szakaszoktól függően 0,5-2,5 m mély. Igazi vadregényes, a kis csatorrnákra jellemző halállománnyal rendelkező vízterület. Legkönnyebben horgászható szakaszai Doboz és Rosszerdő települések mentén érhetők el.
-
Vekker csatorna
A Vekker csatorna Békés és Csongrád megye határán, a Szarvas-Szentes közlekedési út mentén érhető el legkönnyebben. Vízminősége megfelelő, halállományában csatornákra jellemző halfajok találhatók meg.
-
V-3-as Óvári-csatorna
Időszakos, horgászatra kevésbé alkalmas. Átlagosan 0,5-1,2 m mély. Időszakos vízmegtartású, növényzettel erősen benőtt, horgászatra kevésbé vagy egyáltalán nem alkalmas, keskeny csatorna. Halállománya ennek megfelelően gyér.
-
Vajda-tó
A Vajda tó Gyomaendrőd város belterületén a településen áthaladó főútvonal mellett, a vasúti aluljáró után található. Fő funkciója a belvíztározás. Horgászati jelentősége csekély, vízszintje és vízminősége ingadozó.
-
Torzsási-zugi holtág
A holtág 1873-1889 között alakult ki, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város külterületéhez tartozik. Tengeris-zugi holtágnak is nevezik. Medrének feliszapolódása csekély, növényzettel való benőttsége kis mértékű, vizének minősége általában jó. Vízcseréje megoldott, feltöltése a felső végén lévő szivornyán keresztül lehetséges, de töltődhet belvizekből is. Szivattyúsan üríthető a Hármas-Körös felé. Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tarozás, horgászat, üdülés. Partja körben 80 százalékban hétvégi házakkal beépített, emiatt megközelíthetősége korlátozott. Halállománya változatos, általában békés halak kerülnek horogra, de ragadozók közül a csuka és a süllő állománya is figyelemreméltó.
-
Tuskós-tó (Doboz 014/1 hrsz.)
Ha Dobozt Békéscsaba, illetve Gyula felől a 4234 jelű közúton közelítjük meg, a Kettős-Körös
hídján áthaladva két bányagödör tárul szemünk elé a Tuskós- és a Digó-tó: A dobozi Petőfi Horgász
Egyesület kezelésében áll mindkettő. A Tuskós-tó területe 2,6 hektár, tájrendezése 2000-ben történt
meg, azóta a horgászok paradicsoma, horgászversenyek színhelye. A tó medre eredetileg
kubikgödör volt, majd beültették nyárfákkal. Az 1970-es évek elején a tartós vízborítás után a
nyárfák kiszáradtak, s egyik télen a jég szintje felett kivágták. A tuskók közti mélyebb, állandó
vízborítást betelepítették halakkal. -
Temetőszéli holtág, Vésztő
Vésztőn a Holt-Sebes Holtág szabályozásával létrejött víztározó. A víztározó több, mint 4 ha- on fekszik sík területen. Átlagos vízmélység 2,2 m. A Víztározó egy J- forma elhelyezkedésű. 30-m től 80 m szélességig terjed a vízfelület. A parton a horgászhelyek rendezett sík füvezett. Télen általában nádvágással az egész tó körbe levágva így a tavon a temető felőli oldalon végig horgászható. A halfauna nagy részben ponty és dévérkeszeg.