Csongrád dél-keleti határában fekszik a Serházzugi Holt-Tisza, melynek az aranyszigeti átjárótól a Tisza töltésig terjedő északi vége az egyesületi horgászvíz. Megközelíthető a lakott terület irányából az aranyszigeti átjárónál, illetőleg a Tisza árvízvédelmi töltésén. Területe 8 ha.
Horgászmódszer: Spiccbotos / rakósbotos horgászat
-
Földeáki horgásztó
Földeák határában található közel egy hektár területű tó.Átlag mélysége 1 méter.Fogható halfajok ponty,kárász,busa,harcsa.
-
Gerec-tó
A jegyvásárlás az Egyesület irodájában nyitvatartási időben vagy online lehetséges.
Egyesületünk 1946-ban alakult kb. 300 fővel, volt időszak amikor a létszám elérte az 1500-1700 főt is, jelenleg 1100-1200 fő körül van a tagság. Az egyesület elnökei voltak emlékezetem szerint: Erdei P. Papp Lajos, Szölősi Ferenc, Gerecz Elemér, Vecseri Ferenc, Rébeli Sz. József, Füsti M Lajos, Kalamusz Endre és jelenleg Gergely Gábor. Az egyesületi adminisztráció és a napi ügyek intézése sokáig a pénztárosok, titkárok saját lakásásán történt, így intézte az ügyeket Ungvári, Hollósi János, id. Gullay György és Gerecz Elemér is. Gerecz Elemér munkásságának vége felé sikerült egy irodát is működtetni, később ezt sikerült az Ady Endre utcában egy önálló ingatlanra cserélni. Szölősi Ferenc elnöksége idején épült egy horgásztanya is a Tiszaparton, de nem megfelelő működtetés és kihasználatlanság miatt ez eladásra került.
Gerecz Elemér (1902-1993) Meg kell emlékeznünk egyesületünk történetének legnagyobb egyéniségéről Gerecz Elemérről. Ő már horgászéleti tevékenysége előtt is jelentős szerepet játszott a város sportéletében a vasutassport szervezésével. Az ötvenes évek második felétől 1993-ban bekövetkezett haláláig meghatározó egyénisége volt a szentesi, de mondhatni az országos horgász mozgalomnak is. Példamutató embersége, szervezőkészsége, hallatlan munkabírása legendává tette őt. A helyi egyesületben betöltött titkári, majd elnöki funkciója mellett ellátta a megyei alelnöki később az elnöki teendőket, de tagja volt az országos vezetésnek is, ahol később alelnök lett nagy közmegbecsülésnek örvendve. Egyesületünk tisztelete jeléül róla nevezte el az egyik horgásztavát. Minden évben emlékversenyt szervezünk és 2004-ben felvettük a Gerecz Elemér Sporthorgász Egyesület nevet.
Gerecz Elemér Attila Piskitelepen született 1902. október 17-én. Szegeden a Fa- és Fémipari Technikumban végezett 1922-ben. Ezt követően 1926-ig Budapesten az Egyesült Izzó Villamossági Rt. műszaki revizora, majd szentesre kerül mint vasúti felvigyázó. 1927-ben a MÁV irodavezetője, majd 1963-as nyugdíjba vonulásáig műszaki főellenőr. Munkáját számos kitüntetéssel ismerték el, köztük 1981-ben megkapta a “Szentesért” arany fokozatot és a “Horgászsportért” arany fokozatát.
A város sportéletében kiemelkedő szerepet játszott. 1930-ban a Szentesi MÁV Sport Egyesület alapító tagja, majd főtitkára 1951-ig. A Szentesi Horgászegyesületnek szintén egyik alapítója (1946), ahol az elnökség tagja lesz, 1955-60 között az elnöke, majd 1985-ig a titkára, később pedig alelnöke majd örökös tiszteletbeli elnöke.
Szeretett sportágának országosan is elismert egyénisége. 1960-ban a Magyar Horgász Szövetség választmányi tagja lesz, 1961-ben a MOHOSZ Alsótiszai Intéző Bizottság elnöke, majd 1974-től alelnöke. Szentesen hunyt el 1993. február 20-án. (Forrás: Nagy szentesi sportkönyv – 2006)
Természetközeli horgászatot biztosít az idelátogatóknak.
-
Csanádpalotai zápor-tó
Csanádpalota belterületén kialakított mesterséges tó . Területe nem éri el az 1 ha . Minden oldalról könnyen megközelíthető szilárd burkolatú úton , a tó területén miden kialakított horgászhely akadálymentes és jól megközelíthető
-
Dong-éri főcsatorna (0-14+775 km szelvények között Baks és Tömörkény külterületén)
10-14+775 km szelvények között Baks és Tömörkény külterületén
-
Balástyai I. Víztározó
A tározó 1986-ban épült állami beruházásban. Jelenlegi tulajdonosa a Magyar Állam. Területe 5,3 ha, a legnagyobb mélysége a maximális vízállás esetén 3,2 méter. A vízterület Natura 2000 területen, Balástya és Forráskút között, az M5 Autópálya Mérnökség szomszédságában található. Az év bármely időszakában, időjárási viszonyoktól függetlenül könnyedén megközelíthető. Egyesület 2003 óta haszonbérleti szerződés keretében folytat rajta halgazdálkodási tevékenységet. A halgazdálkodás kialakítása során figyelembe véve a tározó természetes adottságait nem feledkezve meg a horgásztársak igényeiről sem, elsődleges szempont volt egy természetes egyensúlyi állapothoz közelítő halállomány létrejöttének elősegítése, ahol az év minden időszakában akár békés, akár rablóhalra horgászók szabadidejük eltöltése mellett horgászélményekben is gazdagodjanak. Éves viszonylatban hektáronként 200 kg-ot meghaladó mennyiségben kerül kihelyezésre horogérett ponty. A ponty halfaj vonatkozásában a tározó intenzív vízterületnek minősül, így ezen halfaj egész évben tilalmi időszak nélkül fogható. A fenti célkitűzések és az inváziós gyomhalak visszaszorítása érdekében az elmúlt években megkezdődött a rablóhalállomány fejlesztése is.
A tárózóban fogható halfajok ponty, ezüstkárász, keszegfélék, amur, sügér, harcsa, süllő, balin és csuka.