Gyomaendrődön 9,6 ha-os vízterület.
Horgászmódszer: Spiccbotos / rakósbotos horgászat
-
Tondach bányatavak
A Tondach bányatavak 18 ha-on elhelyezkedő, három egységből álló tórendszer, mely vizei rendszeresen halasítva vannak. A tórendszeren történő horgászat kizárólag az Egyesület tagjai részére engedélyezett a területi jegy megváltásával.
-
Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér 23,8-49,422 fkm-ig
A Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér Tótkomlós közelségében, a Kardoskút-Tótkomlós közötti közútvonal mentén található Vízellátottsága ingadozó, medre növényzettel erősen benőtt, a csatorna tótkomlósi szakasza alkalmas horgászatra.
-
Sóczó-zugi holtág
Egyesületünk 1996 ban alakult . Jelenlegi taglétszámunk 127 fő. Egyesületünk Gyomaendrőd Város Önkormányzatával kötött haszonbérleti szerződés alapján 2035. december 31. napjáig gyakorolhatja a halgazdálkodási jogot. Vizünk a Sóczózugi holtág területe 10 ha. A holtágat magán tulajdonban lévő telkek és erdő övezi. Holtágon rend szeresen végzünk telepítést és szükség szerint pótoljuk a vizet a hármas körösből. Évente rendezünk horgász versenyt tagjaink részére. Vendég horgászok száma is jelentős mivel sok telektulajdonos fogad üdülő vendégeket, horgászokat.
-
Szeghalmi-övcsatorna
A Szeghalmi övcsatorna a Berettyó folyó jobb partján, a Kernyei szivattyútelepnél kiágazó Szeghalmi főcsatorna folytatásaként a Szeghalmi csatornarendszer egyik ága. Medre közepes szélességű, vízszintje és vízminősége függ a belvizektől és az öntözővíz szolgáltatástól. Halállománya csatornákra jellemző fajokból áll.
-
Szeghalmi megcsapoló-csatorna
A Berettyó folyó jobb partja mentén futó Szeghalmi csatornarendszer egyik szakasza. Medre keskeny, nyári időszakban felnövényesedő, vízszintje és vízminősége az öntözővíz szolgáltatásoktól és a belvizektől függ.
-
Szeghalmi-főcsatorna
A Szeghalmi főcsatorna a Berettyó folyó jobb partján, a Kernyei szivattyútelepnél kiágazó csatornarendszer fővonala. Medre közepes szélességű, alsó szakasza a szivattyútelepig a bal partján felszórt úton könnyen megközelíthető. Halállománya csatornákra jellemző fajokból áll.
-
Sebes-Körös holtág (Körösladány)
Mentetlen hullámtéri holtág, feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége előrehaladott, vízminősége ennek megfelelő. Szélessége 40 méter, átlagos vízmélysége 1,5 méter. Főként „apróhal” lakja, amennyiben a kiadósabb áradások feltöltik, a csuka, a vörösszárnyú keszeg, a bodorka fajok erőteljesebben elszaporodhatnak benne.
-
Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös a 29,2-14,826 fkm, a 7,576-0 fkm közötti és az átvágás 0-1 fkm közötti szakasza (Kákafoki-Bikazugi holtág)
A Szarvas-békésszentandrási Holt-Körös, helyi nevén Kákafoki holtág Magyarország ötödik legnagyobb holtága, egyben Dél-Kelet Magyország egyik legfrekventáltabb vízparti hétvégi házas üdülőövzetete. Medre a Hármas-Körös bal partján Szarvas városnál indul és Békésszentandrás település végén zsiliprendszeren keresztül a Ladányi csatornán át tér vissza a Körösbe. Vízminősége köszönhetően a március és november közötti folyamatos vízutánpótlásnak kiváló, halállománya és telepítettsége kiemelkedő.
A 19. századi folyószabályozás során 1836-1890 között, két ütemben kialakult holtágrendszer, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, a Békés megyei Békésszentandrás község és Szarvas város területén. Egyéb elnevezései: Kákafoki holtág, Bikazugi holtág. A Tisza vízrendszerben lévő legnagyobb ármentesített területi holtág, alakja két, egymás alatti U betűre emlékeztet. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége általában csekély, helyenként közepes mértékű. Vizének minősége megfelelő. A Hármas-Körös Békésszentandrási duzzasztója lehetővé teszi a gravitációs vízcserét. A feltöltést a holtág felső végén lévő szivornyák útján végzik, de a holtág a közel 1000 km² kiterjedésű belvízöblözet vizeinek is befogadója. Leüríthető a holtág alsó végénél, gravitációsan vagy szivattyúzással. Funkciói belvíztározás és belvízelvezetés, öntöző-víz-tározás, vízkészletátadás, továbbá horgászat, üdülés, strandolás és a vízisportolás. Jelentős szerepe van a holtágnak a jellegzetes Körös menti táj kialakításában, ezzel az idegenforgalom számára is vonzóvá teszi a térséget. A holtág környezetéhez szigorúan védett természetvédelmi területek (Szarvasi Arborétum, Annaliget) tartoznak, sok botanikai és zoológiái ritkasággal.
Ezen értékek miatt, illetve üdülőkkel jelentős mértékben beépített partvonala következtében a térség legfrekventáltabb idegenforgalmi célterülete. Horgászfogásokban nem ritkák a kapitális amurok, pontyok, de a 2017-től kezdődő korszerű halgazdálkodásnak köszönhetően szinte minden horgászok által kedvelt halfajból, főként süllőből, compóból, keszegfélékből kerülnek horogra horgászszívet megdogbogtató példányok.
-
Rákóczi tó (Gyula 1347 hrsz.)
Rákóczi tó Gyula belvárosában található 1,8 hektáros és 2 méter átlag víz mélységű. Könnyen megközelíthető körbejárható a vízpart. Sok Gyulai és ide látogató horgász közkedvelt horgászhelye.