Horgasznapijegy.hu

Horgászmódszer: Ragadozóhalas fenekező horgászat

  • Vidámparki-tavak

    Egy igazán szép környezetben lévő a város szívén két kis gyöngyszem.
    Kulturált környezetben könnyen megközelíthető!
    Család barát horgász-vizek.

  • Sárszentmihályi-tározó

    A Sárszentmihályi-víztározó Székesfehérvártól 15 km -re található, bányatavakból kialakult víztározó. Vízmélysége 0,5 – 3,5 méter is lehet, váltakozó mederviszonyokkal és régi elmosott gátakkal. Meszes talaja van.

  • Sárvíz-Malomcsatorna Ősi és Szabadbattyán közötti szakasza Gaja patak/Alsó szakasz

    A Sárvíz egy magyarországi folyó a Mezőföld nyugati részén. A Séd északi ágának folytatását képező Nádor-csatorna és a Gaja-patak egyesülésével jön létre Fejér vármegyében, a Sárréten, Sárszentmihály közigazgatási területén és Tolna vármegyében, Sióagárdnál torkollik a Sióba. Legjelentősebb mellékvize a Cecénél belecsatlakozó, a Séd déli ágának folytatását jelentő Sárvíz-malomcsatorna, melyet a folyószabályozáskor alakítottak ki, és amely a Sárvíz forrásától kezdve párhuzamosan halad a folyóval.

    Hajdan kiemelkedő jelentőségű vízfolyásnak számított, hiszen a hajózható folyók közé tartozott, ám a 18. század közepétől kezdve, az ország nagy folyói közül elsőként szabályozták, árterületét lecsapolták, ezért hadászati és logisztikai jelentőségét elvesztette. Eredetileg a Dunáig folyt, hiszen a szabályozások előtt nem a Sárvíz torkollott a Sióba, hanem fordítva. A szabályozások során óriási termőterületek szabadultak föl a Mezőföldön, ám megszüntették a Dunántúl középső részének kapcsolatát a Dunával.
    A Sárvíz-Malom csatorna, a Gaja patak és a Nádor csatorna szomszédságában található meg. Első ránézésre a víz kristály tiszta arcát mutatja a horgászok felé, de szerencsére akadók és nádasok tarkítják a partját.

  • Sárszentmihályi Bányatavak 2.

    közel 5 hektáros tó,vadvízi bánya-tó .A régmultat idézve egyesületünk múltja így kezdődött, 11 különálló vízzel.A mostani vizeink közül a legnagyobb.

  • Sárszentmihályi Bányatavak III.

    Bánya vizeink közül ragadozó halas terület

  • Sárszentmihályi Bányatavak IV,

    Bány-vizeink ragadozó halas tava ,fehérhalak csukák harcsák eltető eleme a maga vadvízi feelingel.

  • Sárszentmihályi Bányatavak 1.

    Egyesületünk a jövőben nagy hangsúlyt fektet a sporthorgászatra,ezért ezen a tavon célunk lesz egy finomszerelékes vadvízi pálya létrehozása. tó méretei . 700 m hosszú csatorna jellegű, szélessége 30 m,átlag mélysége 1,80 m és aljzata változó,kemény. Halfauna : ponty,kárász,amúr,csuka

  • Palotavárosi-tavak

    A megyeszékhelyen található 6-6 hektáros tó, kitűnő kikapcsolódási lehetőséget nyújt az ide látogatóknak. A Gaja-patak mentén, a Varga-csatorna mellett, Székesfehérvár nyugati oldalán, a Palotaváros városrészben terülnek el. A Palotavárosi-tavak 2 részből állnak, az Felső-tó, mely sport tóként szolgál (halat elvinni tilos), illetve az Alsó-tó, mely halmegtartásra jogosítja az érvényes területi jeggyel rendelkezőket. Míg a parton lévő tűzrakóhelyeket az ide érkező felnőttek bátran használhatják, a kisebbek is jól szórakozhatnak a közelben levő 2 nagy játszótéren, focipályán. Számos helyi és országos versenynek ad otthont a tó, mely köré 64 stéget alakítottak ki és rendszeresen telepítik. Az itt megtalálható halőrház családi és céges rendezvények kedvelt célpontja.

  • Polgárdi horgásztó

    A Polgárdi horgásztó Polgárdi település külterületén, az M7-es autópályától délre található. A tó területe 1,4 ha, átlagos vízmélysége 1,5 méter. A tavon 28 horgászhely (stég) található, ezekből egy mozgássérültek fogadására kialakított. A Polgárdi Horgász Egyesület kezelésében lévő tó területi- és napijegyes horgászat mellett iskolai, céges és családi rendezvények lebonyolítási helyszíne is. A tó környéke szépen parkosított, kiülőkkel és kiegészítő létesítményekkel ellátott.

  • Nádor-csatorna – Szabadbattyáni MÁV hídtól Fejér megye határáig a 88+129 – 36+760 km szelvények közötti szakasza

    A Séd északi ágának folytatását képező Nádor-csatorna és a Gaja-patak egyesülésével jön létre Fejér vármegyében, a Sárréten, Sárszentmihály közigazgatási területén és Tolna vármegyében, Sióagárdnál torkollik a Sióba.A folyó medrére egészen a sióagárdi torkolatig szoktak Nádor-csatornaként hivatkozni, ugyanis a szabályozásakor ezt a nevet szánták a megregulázott Sárvíznek is.