A Duna folyam Fejér Megyei szakasza a 1630-1564 fkm közötti részen, közismertebben a Nagytétényi vasúti hídtól a Dunaföldvár előtti Bio-Etanol üzemig tart. Ez egy közel 66 km-es szakasz, mely Fejér megyén kívül még további 3 megye területét érinti. A folyam nemzetközi hajóút része. Aktív vízi forgalom jellemzi, amely szezonálisan főleg a nyári időszakra jellemzően ugrás szerűen megnő a hobbi célú kisgéphajósok és a horgászok jelenléte miatt. A közép-Dunai szakaszról nyílik a Tassi zsiliprendszer, ahonnan át lehet hajózni az RSD területére.
A folyam általános szélessége 400-450 méter, vízmélysége átlagosan 5-5,5 méter. Természetesen ettől nagyobb eltérések területenként eltérően lehetnek.
A terület jellemzője, hogy számos holtág található rajta, amelyek közül a legnagyobb az Ercsi -a Dunaúvjárosi és az Adonyi mellékág, ahová külön területi engedély megváltása szükséges az adott vízkezelőnél. Ezenkívül a Duna partszakasza rendkívül tagolt. Kőruganyok, zátonyok és partvédelmi kövezések találhatóak szinte a teljes szakaszon, amelyek rendkívül jó halmegartó helyek. Két partján ártéri erdő húzódik, változatos élővilággal. A vízterület jelentős Natura 2000 Természetvédelmi területet szel át.
Horgászmódszer: Ragadozóhalas fenekező horgászat
-
Duna folyam Fejér megyei, 1630-1564 fkm közötti szakasza és mellékágai
-
Dunaújváros Felső Öböl
Véd művekkel zárt vízterület melynek vízmennyisége állandó,tó jellegű állóvíz,mely a Duna extrém magas vízállása esetén változik csak meg.A vízterületen nyári időszakban kijelölt szabadstrand üzemel büfékkel,szociális helyiségekkel.Közvetlen közelben kemping található bérelhető modern faházakkal,valamint sátorozási lehetőséggel.Kemping mellett a híres Dunaújvárosi Halászcsárda üzemel teraszos étkezési lehetőséget is kínálva.A vízterület vonzás közelében található vízi rendőrség is biztosítja a nyugodt kikapcsolódást.Jellemző halállomány a rendszeresen telepített 2-3 nyaras ponty,de ragadozó állományunk is figyelemre méltó(harcsa,fogas süllő,csuka)
-
Bakonycsernyei Jóléti-tavak
A tavak 1992 óta müködnek, a két völgyzáró gát akkor épült. A tavakhoz tartozó mint 14 hektáros terület önkormányzati tuladonban van. Ebből a két tó vízterülete mintegy 6 hektár. A tavak megépítése óta , a Bakonycsernyei Horgász Egyesület a halászati és vízkezelésijogot az egyesület gyakorolja. Szerevezetünk a HOFESZ aktív tagja megalakulásától.
A tavakon intenziv horgásztatás ,és haltelepítés zajlik. Egyesületünk 250 taggal müködik. A haltelepítés évek óta meghaladja az évi 120 mázsás mennyiséget, Ennek nagy része ponty, de minden évben helyezünk ki keszeget és ragadozó halat is. -
Duna folyam Adonyi-mellékága
Az Egyesület
Az Adony és Környéke Horgász Egyesület 1982-ben alakult mintegy 250 fővel, miután az addigi halászati hasznosító, a Nagy-Budapesti Horgászok Egyesülete vezetősége a vízterületet vízkezelési jogát átadta a helyben alakuló, új egyesületnek, az Adony és Környéke Horgász Egyesületnek, mely a mai napig a terület halászati, halgazdálkodási alhaszonbérlője. Az Egyesület tagjainak száma az elmúlt évek alatt folyamatosan emelkedett, taglétszáma jelenleg kb. 500 fő, valamint aktív tagja HOFESZ (Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetsége) szervezetnek.
A halászati vízterület elhelyezkedése és főbb jellemzői
Az Adonyi mellékág a Duna szabályozásának következtében kialakul holtág, mely Adony és Iváncsa községek területén helyezkedik el. A Duna-főmederrel együtt az Adonyi nagyszigetet zárja körül. A mellékágat keletről az Adonyi nagysziget, nyugatról a 6-os számú főközlekedési út határolja, mely egyúttal I. rendű, kizárólagos állami tulajdonú árvízvédelmi töltés is. A mellékág több helyről is ideálisan megközelíthető a 6-os számú főútról. Hossza 4,1 km, szélessége 30m-150m, mélysége 1m-7m között változik dunai vízállástól függően. -
Adonyi-mellékág kiságának Adony 0478/2 hrsz.-on elhelyezkedő része
Topp-Horgásztó
Egyesületünk 2022-ben kapta meg horgászkezelésbe a TOPP-horgásztavat. A tó az Adonyi holtág közvetlen szomszédságában található, attól különálló, a mellékág „lefűződéséből mesterségesen létrehozott horgászvíz. Valamennyi, állóvizet kedvelő dunai halfaj megtalálható a tóban: keszegfélék, ponty, kárász, csuka, süllő, harcsa, balin.
Területe két tóegységből áll, összesen 3,2 ha. Hossza 800 m, átlagos szélessége 50m, vízmélysége átlag 3 m.
A „felső tó” sekélyebb, akadó-mentes, partja egyenletes, könnyen horgászható, versenypálya jellegű. Pontytelepítéseink zömét ebbe a tóegységbe tervezzük. Jellemző hala a ponty, csuka.
Az „alsó-tó” igazi vadvíz. Mély medervonulat, akadós, vízbe dőlt fákkal szegélyezett tagolt vízpart, számtalan kapitális hal otthona.
A tó megközelítése: 6-os számú főút 49-es km szelvényénél kell letérni. Az adonyi holtágon kialakított bejárón átsétálva találjuk a fákkal körülvett tavat, ahol gondozott vízpart várja a vendégeket! -
Üllési Horgásztó
A horgásztó Üllés település központjától ÉNY-i irányban, a Kiskunhalas felé vezető út mellett található. Területe 7 ha, víztartalma 150.000 m3, átlagos vízmélység 2,5m.
Halállományának bővítését célozva az évente telepített halmennyiség ~ 50 q. Vizében főként ponty, kárász, keszeg, compó, amúr, balin, süllő, harcsa és csuka található. Környezete rendezett, parkosított, szabadidős tevékenységre (grillezés, bográcsos főzése), a természet szerelmesei, a pihenni vágyók igényeinek megfelelően lett kialakítva.
-
Zsoldos-tó
A jegyvásárlás az Egyesület irodájában nyitvatartási időben vagy online lehetséges.
Egyesületünk 1946-ban alakult kb. 300 fővel, volt időszak amikor a létszám elérte az 1500-1700 főt is, jelenleg 1100-1200 fő körül van a tagság. Az egyesület elnökei voltak emlékezetem szerint: Erdei P. Papp Lajos, Szölősi Ferenc, Gerecz Elemér, Vecseri Ferenc, Rébeli Sz. József, Füsti M Lajos, Kalamusz Endre és jelenleg Gergely Gábor. Az egyesületi adminisztráció és a napi ügyek intézése sokáig a pénztárosok, titkárok saját lakásásán történt, így intézte az ügyeket Ungvári, Hollósi János, id. Gullay György és Gerecz Elemér is. Gerecz Elemér munkásságának vége felé sikerült egy irodát is működtetni, később ezt sikerült az Ady Endre utcában egy önálló ingatlanra cserélni. Szölősi Ferenc elnöksége idején épült egy horgásztanya is a Tiszaparton, de nem megfelelő működtetés és kihasználatlanság miatt ez eladásra került.
Gerecz Elemér (1902-1993) Meg kell emlékeznünk egyesületünk történetének legnagyobb egyéniségéről Gerecz Elemérről. Ő már horgászéleti tevékenysége előtt is jelentős szerepet játszott a város sportéletében a vasutassport szervezésével. Az ötvenes évek második felétől 1993-ban bekövetkezett haláláig meghatározó egyénisége volt a szentesi, de mondhatni az országos horgász mozgalomnak is. Példamutató embersége, szervezőkészsége, hallatlan munkabírása legendává tette őt. A helyi egyesületben betöltött titkári, majd elnöki funkciója mellett ellátta a megyei alelnöki később az elnöki teendőket, de tagja volt az országos vezetésnek is, ahol később alelnök lett nagy közmegbecsülésnek örvendve. Egyesületünk tisztelete jeléül róla nevezte el az egyik horgásztavát. Minden évben emlékversenyt szervezünk és 2004-ben felvettük a Gerecz Elemér Sporthorgász Egyesület nevet.
Gerecz Elemér Attila Piskitelepen született 1902. október 17-én. Szegeden a Fa- és Fémipari Technikumban végezett 1922-ben. Ezt követően 1926-ig Budapesten az Egyesült Izzó Villamossági Rt. műszaki revizora, majd szentesre kerül mint vasúti felvigyázó. 1927-ben a MÁV irodavezetője, majd 1963-as nyugdíjba vonulásáig műszaki főellenőr. Munkáját számos kitüntetéssel ismerték el, köztük 1981-ben megkapta a “Szentesért” arany fokozatot és a “Horgászsportért” arany fokozatát.
A város sportéletében kiemelkedő szerepet játszott. 1930-ban a Szentesi MÁV Sport Egyesület alapító tagja, majd főtitkára 1951-ig. A Szentesi Horgászegyesületnek szintén egyik alapítója (1946), ahol az elnökség tagja lesz, 1955-60 között az elnöke, majd 1985-ig a titkára, később pedig alelnöke majd örökös tiszteletbeli elnöke.
Szeretett sportágának országosan is elismert egyénisége. 1960-ban a Magyar Horgász Szövetség választmányi tagja lesz, 1961-ben a MOHOSZ Alsótiszai Intéző Bizottság elnöke, majd 1974-től alelnöke. Szentesen hunyt el 1993. február 20-án. (Forrás: Nagy szentesi sportkönyv – 2006)
Természetközeli horgászatot biztosít az idelátogatóknak.
-
Újszegedi Holt-Maros
Szeged város újszegedi városrész frekventált részén terül el mintegy 7 hektár területen. A holtág hossza kb. 4 kilométer átlagos szélessége 10-15 méter, a vízmélység 1-2 méter között változik. A III. évezred elején revitalizált holtág-szakasz halászati jogát hosszú-távú bérleti szerződés keretében, Szeged város a Horgász Egyesület kezelésébe adta a város gyermek és ifjúsági horgászás fellendítése érdekében.
-
Veker főcsatorna
A jegyvásárlás az Egyesület irodájában nyitvatartási időben vagy online lehetséges.
Egyesületünk 1946-ban alakult kb. 300 fővel, volt időszak amikor a létszám elérte az 1500-1700 főt is, jelenleg 1100-1200 fő körül van a tagság. Az egyesület elnökei voltak emlékezetem szerint: Erdei P. Papp Lajos, Szölősi Ferenc, Gerecz Elemér, Vecseri Ferenc, Rébeli Sz. József, Füsti M Lajos, Kalamusz Endre és jelenleg Gergely Gábor. Az egyesületi adminisztráció és a napi ügyek intézése sokáig a pénztárosok, titkárok saját lakásásán történt, így intézte az ügyeket Ungvári, Hollósi János, id. Gullay György és Gerecz Elemér is. Gerecz Elemér munkásságának vége felé sikerült egy irodát is működtetni, később ezt sikerült az Ady Endre utcában egy önálló ingatlanra cserélni. Szölősi Ferenc elnöksége idején épült egy horgásztanya is a Tiszaparton, de nem megfelelő működtetés és kihasználatlanság miatt ez eladásra került.
Gerecz Elemér (1902-1993) Meg kell emlékeznünk egyesületünk történetének legnagyobb egyéniségéről Gerecz Elemérről. Ő már horgászéleti tevékenysége előtt is jelentős szerepet játszott a város sportéletében a vasutassport szervezésével. Az ötvenes évek második felétől 1993-ban bekövetkezett haláláig meghatározó egyénisége volt a szentesi, de mondhatni az országos horgász mozgalomnak is. Példamutató embersége, szervezőkészsége, hallatlan munkabírása legendává tette őt. A helyi egyesületben betöltött titkári, majd elnöki funkciója mellett ellátta a megyei alelnöki később az elnöki teendőket, de tagja volt az országos vezetésnek is, ahol később alelnök lett nagy közmegbecsülésnek örvendve. Egyesületünk tisztelete jeléül róla nevezte el az egyik horgásztavát. Minden évben emlékversenyt szervezünk és 2004-ben felvettük a Gerecz Elemér Sporthorgász Egyesület nevet.
Gerecz Elemér Attila Piskitelepen született 1902. október 17-én. Szegeden a Fa- és Fémipari Technikumban végezett 1922-ben. Ezt követően 1926-ig Budapesten az Egyesült Izzó Villamossági Rt. műszaki revizora, majd szentesre kerül mint vasúti felvigyázó. 1927-ben a MÁV irodavezetője, majd 1963-as nyugdíjba vonulásáig műszaki főellenőr. Munkáját számos kitüntetéssel ismerték el, köztük 1981-ben megkapta a “Szentesért” arany fokozatot és a “Horgászsportért” arany fokozatát.
A város sportéletében kiemelkedő szerepet játszott. 1930-ban a Szentesi MÁV Sport Egyesület alapító tagja, majd főtitkára 1951-ig. A Szentesi Horgászegyesületnek szintén egyik alapítója (1946), ahol az elnökség tagja lesz, 1955-60 között az elnöke, majd 1985-ig a titkára, később pedig alelnöke majd örökös tiszteletbeli elnöke.
Szeretett sportágának országosan is elismert egyénisége. 1960-ban a Magyar Horgász Szövetség választmányi tagja lesz, 1961-ben a MOHOSZ Alsótiszai Intéző Bizottság elnöke, majd 1974-től alelnöke. Szentesen hunyt el 1993. február 20-án. (Forrás: Nagy szentesi sportkönyv – 2006)
Természetközeli horgászatot biztosít az idelátogatóknak.