A Concó-patak a Bakonyban ered, Komárom-Esztergom megyében, mintegy 290 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északi irányban halad, majd Ácsnál eléri a Dunát. A patakba beletorkollik a Saliházi-árok Hántánál, a Kisbéri-ér, a Battyáni-ér és a Pulai-árok Kisbér után, az Ürgemajori-csatorna, a Csépi-ér és a Szendi-ér Nagyigmándnál, valamint a Székes-patak Ácsnál. A Concó-patak és vízgyűjtő területe vízgazdálkodási szempontból a Bakonyér és Concó Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területét képezi. A patak a Vértes északnyugati, illetve a Bakony északi részének felszíni vizeit gyűjti össze.
Horgászmódszer: Ragadozóhalas fenekező horgászat
-
Cuhai Bakonyér
A Cuhai-Bakony-ér a Bakony egyik legjelentősebb patakja, a Duna jobb oldali mellékvize Magyarországon. Az Eplény község területén eredő patak észak felé folyik, majd 81 kilométer megtétele után Gönyűt elhagyva éri el a Dunát. A patak fölső, hegyvidéki szakaszát „Cuhának” nevezik, míg a Dudari-patak beömlése alatti, zömmel síkságon haladó részét „Bakony-érnek”. Az Öreg-Bakonyban eredő Cuha meredek sziklafalak között kanyargó vadregényes szurdokvölgye Porva-Csesznek vasútállomás és Vinye között húzódik. A patak mentén fut az 1896-ban megnyitott, eredetileg ipari célú Győr–Veszprém-vasútvonal, melynek látványos hegyvidéki szakasza alagutakkal, völgyhidakkal tűzdelt. A Cuha-völgy népszerű kirándulóhely.
-
Duna folyam Győr-Moson-Sopron megyei, 1850-1770,3 fkm közötti szakasza
A Duna a Kisalföldre érve rengeteg hordalékot szállít az Alpokból, melynek egy részét itt rakja le, így alakult ki az a számtalan kis sziget, amely a táj északi részén található. Itt a Duna is több ágra szakad, számtalan holtágat is találhatunk a vidéken. A kisalföldi Duna-szakaszt a 19. század végén megkezdett átfogó közép- és nagyvízi folyószabályozások alapvetően átalakítottak. A főághoz kapcsolódó hullámtéri mellékágrendszerek felső torkolatait a 20. század első harmadában lezárták, így megszakadt az ágrendszerek és főág közötti közvetlen kapcsolat.
Horgászati szempontból a Duna Kisalföldi szakasza halban gazdagnak mondható. A szakaszt nagyon változatos fogások jellemzik, szinte az összes regisztrált magyar halfajjal találkozhatunk (ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, kárász, balin, busa, sügér, márna, kősüllő, domolykó). A folyóvízi horgászat mellett nagyon felkapott horgászhelyek a különböző Duna-ágak, ahol festői környezetben horgászhatunk.
A megyei területi jeggyel a Duna folyam 1850-1770,3 fkm-ig horgászható. -
Bősárkányi Szávíz tó
Bősárkány külterületén a fertő-Hanság Nemzeti park közvetlen szomszédságában található.
-
Concó patak
A Concó-patak a Bakonyban ered, Komárom-Esztergom megyében, mintegy 290 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északi irányban halad, majd Ácsnál eléri a Dunát. A patakba beletorkollik a Saliházi-árok Hántánál, a Kisbéri-ér, a Battyáni-ér és a Pulai-árok Kisbér után, az Ürgemajori-csatorna, a Csépi-ér és a Szendi-ér Nagyigmándnál, valamint a Székes-patak Ácsnál. A Concó-patak és vízgyűjtő területe vízgazdálkodási szempontból a Bakonyér és Concó Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területét képezi. A patak a Vértes északnyugati, illetve a Bakony északi részének felszíni vizeit gyűjti össze.
-
Bácsai 3. sz. agyaggödör
5,5 hektáros tiszta vízű bányatavunk festői környezetben várja a horgászat szerelmeseit.
-
Bősárkány-Réti csatorna
A Bősárkány-Réti csatorna Bősárkány térségében található. Jellemzőbb halai a különböző keszegfélék.
-
Beledi bagger II. tó
A tó mérete 4,7 ha. A „Fás-tó” elnevezés annak köszönhető, hogy a tó egyharmad része fás terület volt mikor fel lett töltve vízzel 50 évvel ezelőtt. Rendkívül nehéz terep, ellenben hatalmas méterű pontyok,harcsák, amurok lakják. A tórekorder harcsa 89,6 kg. Rendkívül szép nyurgaállománnyal rendelkezik.