A Dunakiliti térségében található mederátvágás közkedvelt horgászhelynek számít. Itt szinte minden halfaj megtalálható. A duzzasztóműtől alatta-felette 50 méterre horgászni tilos.
Horgászmódszer: Kuttyogatas
-
Cuhai Bakonyér
A Cuhai-Bakony-ér a Bakony egyik legjelentősebb patakja, a Duna jobb oldali mellékvize Magyarországon. Az Eplény község területén eredő patak észak felé folyik, majd 81 kilométer megtétele után Gönyűt elhagyva éri el a Dunát. A patak fölső, hegyvidéki szakaszát „Cuhának” nevezik, míg a Dudari-patak beömlése alatti, zömmel síkságon haladó részét „Bakony-érnek”. Az Öreg-Bakonyban eredő Cuha meredek sziklafalak között kanyargó vadregényes szurdokvölgye Porva-Csesznek vasútállomás és Vinye között húzódik. A patak mentén fut az 1896-ban megnyitott, eredetileg ipari célú Győr–Veszprém-vasútvonal, melynek látványos hegyvidéki szakasza alagutakkal, völgyhidakkal tűzdelt. A Cuha-völgy népszerű kirándulóhely.
-
Duna folyam Győr-Moson-Sopron megyei, 1850-1770,3 fkm közötti szakasza
A Duna a Kisalföldre érve rengeteg hordalékot szállít az Alpokból, melynek egy részét itt rakja le, így alakult ki az a számtalan kis sziget, amely a táj északi részén található. Itt a Duna is több ágra szakad, számtalan holtágat is találhatunk a vidéken. A kisalföldi Duna-szakaszt a 19. század végén megkezdett átfogó közép- és nagyvízi folyószabályozások alapvetően átalakítottak. A főághoz kapcsolódó hullámtéri mellékágrendszerek felső torkolatait a 20. század első harmadában lezárták, így megszakadt az ágrendszerek és főág közötti közvetlen kapcsolat.
Horgászati szempontból a Duna Kisalföldi szakasza halban gazdagnak mondható. A szakaszt nagyon változatos fogások jellemzik, szinte az összes regisztrált magyar halfajjal találkozhatunk (ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, kárász, balin, busa, sügér, márna, kősüllő, domolykó). A folyóvízi horgászat mellett nagyon felkapott horgászhelyek a különböző Duna-ágak, ahol festői környezetben horgászhatunk.
A megyei területi jeggyel a Duna folyam 1850-1770,3 fkm-ig horgászható. -
Bősárkányi Szávíz tó
Bősárkány külterületén a fertő-Hanság Nemzeti park közvetlen szomszédságában található.
-
Concó patak
A Concó-patak a Bakonyban ered, Komárom-Esztergom megyében, mintegy 290 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északi irányban halad, majd Ácsnál eléri a Dunát. A patakba beletorkollik a Saliházi-árok Hántánál, a Kisbéri-ér, a Battyáni-ér és a Pulai-árok Kisbér után, az Ürgemajori-csatorna, a Csépi-ér és a Szendi-ér Nagyigmándnál, valamint a Székes-patak Ácsnál. A Concó-patak és vízgyűjtő területe vízgazdálkodási szempontból a Bakonyér és Concó Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területét képezi. A patak a Vértes északnyugati, illetve a Bakony északi részének felszíni vizeit gyűjti össze.
-
Bősárkány-Réti csatorna
A Bősárkány-Réti csatorna Bősárkány térségében található. Jellemzőbb halai a különböző keszegfélék.
-
Abdai kavicsbányató
Győrtől 12 km-re, Abda határában található a 8 ha kiterjedésű, helyenként kb. 20 méter mélységű, türkizkék színű, szinte iható tisztaságú tó. Hatalmas víztömegével uralja a tájat. Partján már megtelepedett a növényzet, egyre több bokor és fa nő a víz szélén, ezáltal a korábbi holdbéli táj egyre jobban hasonlít egy hangulatos vízparthoz.
A Szigetköz H.E. 1990-ben, majd 2000-ben szerezte meg a horgászati jogot, azóta a tó kedvelt horgászhelye az abdai, börcsi és győri horgászoknak, de Ikrényből és a környék többi községébõl is szívesen látogatják a horgászok.A tó rendszeres telepítése minden évben megtörténik, amelynek során zömmel ponty, de esetenként csuka, süllő, ezüstkárász és dévér is kerül a vízbe.
A tóban fogott legnagyobb halak – egy 64 kg-os és egy 44 kg-os harcsa 2002-ben, illetve 2004-ben – Fekete Csaba nevéhez fűződnek, de minden évben több 10-20 kg közötti ponty is horogra kerül. A nyári meleg hónapok sokak örömére rekordméretű amurokat is adnak. A süllő és a csuka horgászata nem olyan aktív mint a pontyé, de aki e két rablóhalra megy, a rendszeres telepítésnek köszönhetõen nem fog csalódni.
Pontyra a fenekező önetetős módszer a legelterjedtebb, nyáron a bojlizás is egyre népszerűbb. Csukára, süllőre a legjobb módszer az úszós vagy a fenekező módszer élőhallal, halszelettel, illetve a pergetés műcsalikkal. Aki harcsára akar menni, az válassza az úszós vagy fenekező módszert, csaliként pedig a gilisztacsokor, pióca, nadály, lótetű, nagyobb testű ezüstkárász, keszeg ajánlott. Harcsára ugyancsak lehet a pergető módszert választani, műcsaliként a nagyméretű támolygó villantó, vagy a wobbler lehet a nyerő csali.Megközelíteni Győrből az 1-es főúton lehet, az Abda község végénél lévő panziónál, illetve benzinkútnál jobbra fordulva pár száz méter megtétele után érhető el a tó.
-
Velencei-tó
A Velencei-tó hazánk második legnagyobb természetes tava. A 2300 hektáros, szikes jellegű tó területének több mint egyharmadát borítja nádas.
A nádasok lagúnái vadregényes vízi barangolásokra nyújtanak lehetőséget a halat kereső horgászoknak és a kalandos vízivilágok szerelmesei számára egyaránt.
A főváros közelsége , a tó kedvező mikroklimatikus adottságai (a napfény tavának is nevezik az átlagosnál magasabb napsütéses órák száma miatt) és a természeti környezet szépsége (a madárrezervátum természetvédelmi területe nemhiába szerepel 1979 óta a Ramsari területek jegyzékében) következtében a tó turisztikai szempontból is kedvelt pihenő- és üdülőhely.
Az kevésbé ismert a tóról, hogy az ásványagtartalma átlagos vízállás esetén is megközelíti a termálvizek szintjét, és emiatt sokan jogosan tulajdonítanak vizének gyógyhatást is.A viszonylag sekély, átlagosan 1,5-2 méter mélységű tóban szinte valamennyi horgászati jelentőséggel bíró halfajnak ad otthont és élőhelyet. A leggyakoribb halfaj a ponty, szinte bárhol – úgy a nádasok szélein és öbleiben, mint a melegebb időben és késő ősszel a nyílt vizeken, és azok mélyebb részein is – számíthatunk fogására.
A tó vízszintje igen hektikusan képes változni, de az általában megfelelő körülmények esetében a haltelepítések mértéke jelentős, a jelenleg érvényes halgazdálkodási terv szerinti kötelező mennyisége évente 45 tonna fogható méretű ponty, továbbá 1,2 tonna növendék korosztályú süllő, csuka és balin (a változó élőhelyi adottságoktól függ a ragadozófajok aránya, harcsa telepítésére nincs szükség, mivel komoly önfenntartó állománya él a tóban) kihelyezését végzi a MOHOSZ mint halgazdálkodási hasznosító.
A tavon a legnagyobb élményt csónak használatával lehet szerezni. A tavon összesen nyolc, a közelmúltban megújult-megújuló csónakkikötő is rendelkezésre áll, melyek közül három, a sukorói Nullszelvényű kikötő, az agárdi Béke út kikötő és az agárd-dinnyési csónakkikötő a MOHOSZ üzemeltetésében van. Utóbbi kikötő szomszédságában található a hasznosító alapbázisa, a Velencei-tavi Kirendeltség és Horgászüdülő, ahol szálláslehetőség mellett csónak bérlésére is van lehetőség.