A Lébénymiklósi csatorna Lébény és Mosonszentmiklós térségében található. A Rábcával van összeköttetésben, tehát a Rábca halfaunája szinte teljes egészében megtalálható a csatornában.
Horgászmódszer: Kuttyogatas
-
Madárerdei tó
A tó Hanság közepén a Hanság főcsatorna mellett helyezkedik el, 1 ha területen. Átlagos vízmélysége 1,5 m közepén szigettel,melyre gyalogos hídon lehet bejutni. A vegyes hal állományú tó 100 horgásznak biztosít rendszeres kikapcsolódást.
-
Magyarkeresztúri kavicsbányató
A tó egy régi kavicsbányató, átlagos vízmélysége 5-6 méter. A tó partján fele részében egyesületi tulajdonú, és fele részben magán tulajdonú parszakaszokon kiépített stégek találhatóak. A víz két oldalról kavicsos úton közelíthető meg.
-
Lébény-Hanyi Főcsatorna
A Lébény-Hanyi Főcsatorna Mosonmagyaróvár és Jánossomorja között található. Halfaunája nagyon színes, közkedvelt horgászhely.
-
Lébényi Rabi-tó
A Hanság felől érkező bormászi és borjúdűlői belvízlevezető csatornák vize egyesülve a lébényi belvízlevezető csatornával Lébény város határában, annak dél-nyugati részén egy áramló vizű, 4 részből álló vízrendszert alakított ki, melynek gyűjtő neve a Rabi-tó. A víz területe 3,2 ha, hossza kb. 800 méter, szélessége változó, 7-40 méter. A meder talaja iszapos, vastagsága változó. A vízpart egyik oldalon erdővel benőtt, a másik oldalon nádas, bozótos, helyenként puha, tőzeges, lapos, másutt enyhén meredek. A horgászható vízszakasz felső végénél halrács, míg az alsó végénél zsilip és halrács is található. A víz felett egy fahíd is átível, mely a 2 part közötti gyalogos közlekedést segíti.
A Győrtől kb. 25 km távolságra fekvő Lébény város horgászai már 50 évvel ezelőtt a Szigetköz H.E. nagy családjába integrálódtak és a Rabi-tó akkori kedvező vízviszonyai, halbősége, valamint a kedvező horgászati lehetőségek alapul szolgáltak egy szervezett keretek között működő horgászközösség létrehozására.
A lébényi Rabi-tó természeti szépségével nemcsak a horgászok kikapcsolódását szolgálja, hanem kedvelt kirándulóhely is. A terület védett láp és mocsár. A víz őshonos halai között megtalálható a csuka, a harcsa, a balin, a compó, a ponty és a keszegfélék. Az egyesület éves rendszerességgel telepít a tóba, főleg pontyot, de az elmúlt években került a vízbe compó, csuka, harcsa. dévér is. A vízpart árnyékot adó fái alatt kellemes kikapcsolódást nyújt a horgász számára az állóvízi horgászat.
-
Lipót-Hédervári csatorna
A Lipót-Hédervári csatorna Lipót és Hédervár térségében található. Jellemző halai: keszegfélék, kárász, csuka.
-
Lajta bal parti csatorna
A Lajta bal parti csatorna a Lajtával párhuzamosan folyik, majd Mosonmagyaróvárnál eléri a Lajta folyót. Halfaunája sokszínű, keszegfélék, domolykó, ponty is megtalálható benne.
-
Kis-Répce
A Kis-Répce a Hanságban, Kapuvártól nem messze található. A Hanság-főcsatornával van összeköttetésben. Halfaunája rendkívül színes, ponty, kárász, csuka, harcsa, és különböző keszegfélék is lakják.
-
Kis-Zátony (Holt-Duna)
Zárt mentett oldali holtág, területe 3,2 hektár, a vízpart magán ingatlanokkal van kürülvéve.
-
Kis-Rába (GySEV vas.híd-Rábca)
A Kisalföldön, a Rábaközben található a Kis-Rába nevezetű természetes csatorna, amely hozzávetőlegesen 40 km hosszú. A Rába oldalága, amely összeköti vele a Rábcát, nagyjából a Répcével párhuzamosan. Vize a Rábcán és a Mosoni-Dunán keresztül újra visszajut a Rábába Győr mellett. Nick határában található a műgát, amely a Rába duzzasztásával lehetővé teszi a Kis-Rába vízzel történő ellátását az év minden időszakában. A nicki műgát 1934-ben épült. A vízmélység a zsilipen beeresztett vízmennyiségtől függően változtatható, átlag 1,5-2 méter. A mederfenék többségében kavicsos, sóderes.