Kuttyogatas módszerhez kapcsolódó horgászvizek
Olyan vizek, ahol az adatlapok alapján a(z) Kuttyogatas módszer releváns lehet. Indulás előtt mindig ellenőrizd a helyi horgászrendet és a víz aktuális körülményeit.
Répce (GySEV vashíd-Rábca torkolás)
A Répce Kapuvár térségében torkollik a Rábcába, itt a Kis Rábával is találkozik. Ez a rész közkedvelt horgászhelynek számít. Jellemző halai: Ponty, kárász, csuka, keszegfélék.
Adatlap megnyitása →
Répce árapasztó csatorna
A Répce árapasztó-csatorna a Répcét, és a Rábát köti össze. A Répcelak térségében található csatorna jellemző halai: keszegfélék, ponty, kárász
Adatlap megnyitása →Rétárok csatorna
A Rétárok-csatorna a Mosoni-Dunával van összeköttetésben. Jellemző halai: keszeg félék, ponty, kárász.
Adatlap megnyitása →Rábca – Régi meder (Mosoni Duna torkolattól a zsilipig)
Rövid szakasz, bőséges halállomány.
Adatlap megnyitása →Rábca-Hanság vízrendszer
A Rábca a Répce és a Kis-Rába vizének egyesülésével Osli északi határában keletkező folyó, amely Abdánál torkollik a Mosoni-Dunába. A Rábca szabályozás földmunkáit a Rábával egyidejűleg végezték. A kanyargós Rábca teljesen új, nagyméretű medret kapot
Adatlap megnyitása →Rába folyó a győri Petőfi-hídtól a torkolatig
Minden megtalálható, ami egy festői környezetben lévő városi pecához kell. Partról és csónakból egyaránt felejthetetlen élmény marad.
Adatlap megnyitása →Rába folyó Győr-Moson-Sopron megyei szakasza
A Rába Magyarország 3. leghosszabb folyója, a Duna legjelentősebb magyarországi mellékfolyója. Ausztriában, Stájerországban, a Fischbachi-Alpokban, a Hochlantsch délkeleti lejtőjén ered 1200 m magasságban. Ausztriában 95 km-t tesz meg déli-délkeleti
Adatlap megnyitása →Remencei csatorna
A Remencei csatorna Bácsa térségében található. A Révfalusi, és a Bácsai csatornát köti össze. Jellemző halai: Csuka, ponty, kárász, keszegfélék.
Adatlap megnyitása →Pándzsa (Nagy)
A Pándzsa-patak a Kisalföldön ered, Győr-Moson-Sopron megyében. A patak forrásától kezdve északnyugati irányban halad, majd Győrnél eléri a Rábát.
Adatlap megnyitása →Nováki Főcsatorna
Mentett oldal vízpótló rendszer vízelvezető csatorna része.
Adatlap megnyitása →Privát tó
A Győr külterületi 0434/3 hrsz művelési ágból kivett „agyaggödör” minősítésű földrészleten korábban kavicsbánya működött, majd a bányászat kb. 40-50 éve megszűnt. A bányászat megszűnését követően a felhagyott bányagödröt a korábbi és a jelenlegi tula
Adatlap megnyitása →Mosonújhelyi I. kavicsbánya tó
Mosonújhelytől észak-nyugatra, az 1-es főút mellett helyezkedik el a közepes kiterjedésű kavicsbánya, amelyből a kavicsot kanalas kotróval termelték ki. A tó egybefüggő, közepes nagyságú, négyzet alakú víz, nyugati sarka kissé lekerekített. Egy pontr
Adatlap megnyitása →Mosoni Duna holtág (Győr)
A győri holtág a Mosoni-Duna szabályozásakor egy kanyar átvágásával, illetve az evezős pálya kialakítását követően jött létre az 1980-as években. A vízterületet 2+2 kamrás zsilip határolja el a Mosoni-Dunától. A meder feliszapoltsága és vízi növényze
Adatlap megnyitása →Mosoni Duna-Szivárgó-csatorna
A Szivárgó-csatorna egy közkedvelt horgászhely, több megyei horgászversenynek is otthont adott már, illetve országos bajnokságot is szerveztek már rajta. Fogható halai leginkább a keszegfélék, de sok ponty, amur és mindenféle rablóhal is található a
Adatlap megnyitása →Mosoni Duna a Rábca torkolattól a Kossuth hídig
Minden megtalálható, ami egy festői környezetben lévő városi pecához kell. Partról és csónakból egyaránt felejthetetlen élmény marad.
Adatlap megnyitása →Mosoni Duna folyó és vízrendszere
Mosoni-Duna folyó Rajkától Véneken a Dunába betorkollásig 125 km hosszan kanyarog a Kisalföldön. A meder szélessége 100-120 méter, mélysége átlagosan 3-4 méter. A folyó halállománya rendkívül gazdag, és színes. A folyóvízi halakon kívül jelentős a po
Adatlap megnyitása →Mosoni Duna a győri Kossuth-hídtól a Pataházi zsilipig
A Győr történelmi belvárosához legközelebb eső Mosoni-Duna szakasz, a Kossuth-híd (folyásirány szerinti) alsó szélétől a Pataházi zsilipárokig, kedvelt horgászhelye a győri horgászoknak. A történelmi belváros közelsége, a Dunán átívelő két híd, az át
Adatlap megnyitása →Lébénymiklósi csatorna
A Lébénymiklósi csatorna Lébény és Mosonszentmiklós térségében található. A Rábcával van összeköttetésben, tehát a Rábca halfaunája szinte teljes egészében megtalálható a csatornában.
Adatlap megnyitása →Madárerdei tó
A tó Hanság közepén a Hanság főcsatorna mellett helyezkedik el, 1 ha területen. Átlagos vízmélysége 1,5 m közepén szigettel,melyre gyalogos hídon lehet bejutni. A vegyes hal állományú tó 100 horgásznak biztosít rendszeres kikapcsolódást.
Adatlap megnyitása →Magyarkeresztúri kavicsbányató
A tó egy régi kavicsbányató, átlagos vízmélysége 5-6 méter. A tó partján fele részében egyesületi tulajdonú, és fele részben magán tulajdonú parszakaszokon kiépített stégek találhatóak. A víz két oldalról kavicsos úton közelíthető meg.
Adatlap megnyitása →Lébény-Hanyi Főcsatorna
A Lébény-Hanyi Főcsatorna Mosonmagyaróvár és Jánossomorja között található. Halfaunája nagyon színes, közkedvelt horgászhely.
Adatlap megnyitása →Lébényi Rabi-tó
A Hanság felől érkező bormászi és borjúdűlői belvízlevezető csatornák vize egyesülve a lébényi belvízlevezető csatornával Lébény város határában, annak dél-nyugati részén egy áramló vizű, 4 részből álló vízrendszert alakított ki, melynek gyűjtő neve
Adatlap megnyitása →Lipót-Hédervári csatorna
A Lipót-Hédervári csatorna Lipót és Hédervár térségében található. Jellemző halai: keszegfélék, kárász, csuka.
Adatlap megnyitása →Lajta bal parti csatorna
A Lajta bal parti csatorna a Lajtával párhuzamosan folyik, majd Mosonmagyaróvárnál eléri a Lajta folyót. Halfaunája sokszínű, keszegfélék, domolykó, ponty is megtalálható benne.
Adatlap megnyitása →Nem csak egy halfaj vagy kategória alapján választanál?
Használd a teljes vízkeresőt, ahol vármegye, ár, halfaj és egyéb szempontok szerint is összehasonlíthatod a lehetőségeket.