Kuttyogatas módszerhez kapcsolódó horgászvizek
Olyan vizek, ahol az adatlapok alapján a(z) Kuttyogatas módszer releváns lehet. Indulás előtt mindig ellenőrizd a helyi horgászrendet és a víz aktuális körülményeit.

Vekker csatorna
A Vekker csatorna Békés és Csongrád megye határán, a Szarvas-Szentes közlekedési út mentén érhető el legkönnyebben. Vízminősége megfelelő, halállományában csatornákra jellemző halfajok találhatók meg.
Adatlap megnyitása →
V-3-as Óvári-csatorna
Időszakos, horgászatra kevésbé alkalmas. Átlagosan 0,5-1,2 m mély. Időszakos vízmegtartású, növényzettel erősen benőtt, horgászatra kevésbé vagy egyáltalán nem alkalmas, keskeny csatorna. Halállománya ennek megfelelően gyér.
Adatlap megnyitása →
Vajda-tó
A Vajda tó Gyomaendrőd város belterületén a településen áthaladó főútvonal mellett, a vasúti aluljáró után található. Fő funkciója a belvíztározás. Horgászati jelentősége csekély, vízszintje és vízminősége ingadozó.
Adatlap megnyitása →
Torzsási-zugi holtág
A holtág 1873-1889 között alakult ki, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város külterületéhez tartozik. Tengeris-zugi holtágnak is nevezik. Medrének feliszapolódása csekély, nö
Adatlap megnyitása →
Templom-zugi holtág
Gyomaendrődön 9,6 ha-os vízterület.
Adatlap megnyitása →
Tondach bányatavak
A Tondach bányatavak 18 ha-on elhelyezkedő, három egységből álló tórendszer, mely vizei rendszeresen halasítva vannak. A tórendszeren történő horgászat kizárólag az Egyesület tagjai részére engedélyezett a területi jegy megváltásával.
Adatlap megnyitása →
Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér 23,8-49,422 fkm-ig
A Sámson-Apátfalvi-Száraz-ér Tótkomlós közelségében, a Kardoskút-Tótkomlós közötti közútvonal mentén található Vízellátottsága ingadozó, medre növényzettel erősen benőtt, a csatorna tótkomlósi szakasza alkalmas horgászatra.
Adatlap megnyitása →
Szeghalmi-övcsatorna
A Szeghalmi övcsatorna a Berettyó folyó jobb partján, a Kernyei szivattyútelepnél kiágazó Szeghalmi főcsatorna folytatásaként a Szeghalmi csatornarendszer egyik ága. Medre közepes szélességű, vízszintje és vízminősége függ a belvizektől és az öntözőv
Adatlap megnyitása →
Szeghalmi megcsapoló-csatorna
A Berettyó folyó jobb partja mentén futó Szeghalmi csatornarendszer egyik szakasza. Medre keskeny, nyári időszakban felnövényesedő, vízszintje és vízminősége az öntözővíz szolgáltatásoktól és a belvizektől függ.
Adatlap megnyitása →
Szeghalmi-főcsatorna
A Szeghalmi főcsatorna a Berettyó folyó jobb partján, a Kernyei szivattyútelepnél kiágazó csatornarendszer fővonala. Medre közepes szélességű, alsó szakasza a szivattyútelepig a bal partján felszórt úton könnyen megközelíthető. Halállománya csatornák
Adatlap megnyitása →
Sebes-Körös holtág (Körösladány)
Mentetlen hullámtéri holtág, feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége előrehaladott, vízminősége ennek megfelelő. Szélessége 40 méter, átlagos vízmélysége 1,5 méter. Főként „apróhal” lakja, amennyiben a kiadósabb áradások feltöltik, a csuka, a
Adatlap megnyitása →
Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös a 29,2-14,826 fkm, a 7,576-0 fkm közötti és az átvágás 0-1 fkm közötti szakasza (Kákafoki-Bikazugi holtág)
A Szarvas-békésszentandrási Holt-Körös, helyi nevén Kákafoki holtág Magyarország ötödik legnagyobb holtága, egyben Dél-Kelet Magyország egyik legfrekventáltabb vízparti hétvégi házas üdülőövzetete. Medre a Hármas-Körös bal partján Szarvas városnál in
Adatlap megnyitása →
Rév-zugi holtág
A holtág 1885-ben keletkezett, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd belterületéhez tartozik. Medrének feliszapoltsága előrehaladott, növényzettel való benőttsége közepes mértékű.
Adatlap megnyitása →
Pósteleki-főcsatorna
Időszakos víztartású, nehezen megközelíthető, horgászatra kevésbé alkalmas. Átlagosan 0,5-1,2 m mély. Vízinövény borítottsága nyáron jelentős, foltszereű szabad vízfelületekkel. Főként ezüstkárász, törpeharcsa fajokat jelentő csekélyebb halállományáb
Adatlap megnyitása →
Peresi holtág
A Peresi holtág Magyarország egyik legnagyobb holtága. Kanyargós medrét 1872-1894 között, mederátvágással választották le a Hármas-Körösr jobb parrtján. Közigazgatásilag Mezőtúrhoz és a Békés megyei Gyomaendrődhöz tartozik. Jelenleg a térség egyik le
Adatlap megnyitása →
Poklás csatorna (Gyula)
A Poklás-csatornáról általánosságban A szövetség által 2015 tavaszától hasznosított gyulai Poklás csatorna az általános horgászigények mellett kifejezetten sporthorgász célok kiszolgálására indított vízterület. Ez elsősorban a halállomány mennyiségéb
Adatlap megnyitása →
Orosházi Béke homokbánya horgásztó
A Béke Homokbányató Orosháza Dél-Keleti határában, az Orosházát elkerülő út mellet helyezkedik el. A volt homokbányát az orosházi Béke Mgtsz művelte. A bányamunkálatok 1984-ben befejeződtek, közvetlen szomszédságában létrejött egy másik bányagödör, m
Adatlap megnyitása →
Német-zugi holtág
A holtág 1872-1887 között alakult ki, a Hármas-Körös jobb parti ármentesített területen helyezkedik el, közigazgatásilag a Békés megyei Gyomaendrőd város külterületén található. Medrének feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége csekély mértékű
Adatlap megnyitása →
Nagyfok-zugi Holt- Körös
Mentetlen hullámtéri holtág, időszakos vízjárású. Feliszapoltsága és növényzettel való benőttsége előrehaladott, vízminősége nyáron nem megfelelő. Szélessége 60 méter, átlagos vízmélysége 1,5 méter. Halállománya a hullámtéri kubikokét, holtmedrekét r
Adatlap megnyitása →
Nagytóti-Toprongyosi csatorna (Zsadány 043 hrsz.)
A környező vízkivételi igényeknek megfelelően változó víztartású, meder átlagosan 0,6-0,8 mély, vízinövény borítottsága nyáron jelentős, foltszereű szabad vízfelületekkel, alsó szakasza horgászható. Csuka, sügér, ezüstkárász, keszegféle fajokat jelen
Adatlap megnyitása →
Malomzug-Simafoki-csatorna
Növényzettel erősen benőtt, a csatorna felső, Peresi-holtágból kiágazó szakasza horgászható. Átlagosan 1,5-1,8 m mély. Csuka, sügér, ezüstkárász, keszegféle fajokat jelentő csekélyebb halállományából kifolyólag horgászatilag nem frekventált.
Adatlap megnyitása →
Mezőhegyesi élővíz-csatorna 7+677-18+341 fkm-ig
Békés megye déli részén húzódó, főként belvízbefogadóként és öntözőcsatornaként funkcionáló csatorna változó vízminőséggel. Vízellátottsága: időszakos, öntözési időszak után leeresztésre kerül. Horgászatra leginkább az öntözési szezonban alkalmas. Mé
Adatlap megnyitása →
Kötegyáni-övcsatorna
Kötegyáni-övcsatorna 1,6 hektár
Adatlap megnyitása →
Malomzug-Décsipusztai-csatorna
A Szarvas-békésszentandrási Holt-Körösbe torkolló időszakos vízstinttartású csatona. Vízszintje összefügg a Szarvas-békésszentandrási Holt-Körös feltöltöttségi állapotával. Növényzettel erősen benőtt, szezonban a csatorna felső és az alsó szakasza ho
Adatlap megnyitása →Nem csak egy halfaj vagy kategória alapján választanál?
Használd a teljes vízkeresőt, ahol vármegye, ár, halfaj és egyéb szempontok szerint is összehasonlíthatod a lehetőségeket.