Horgasznapijegy.hu

Horgászmódszer: Kuttyogatas

  • Etyek-Botpusztai horgásztó

    A Boti tavat a ’70-es években a Hungarovin hozta létre, hogy a híres Törley pezsgő alapjául szolgáló hatalmas szőlőterületeket öntözhessék vizéből. Az Etyeki Horgász Egyesületet 1984-ben alapították meg a Hungarovin akkori dolgozói. Ekkorra tehetők az első haltelepítések is.

    Ma a mintegy 17 hektáros tórendszer tulajdonosa az egyesület, illetve annak tagsága. A tó vízpótlását a település központjában található Magyar-kútként ismert forrás biztosítja.

    A tavat csak az egyesület tagjai illetve azok vendégei horgászhatják, zártkörűen működik.

  • Duna folyam Fejér megyei, 1630-1564 fkm közötti szakasza és mellékágai

    A Duna folyam Fejér Megyei szakasza a 1630-1564 fkm közötti részen, közismertebben a Nagytétényi vasúti hídtól a Dunaföldvár előtti Bio-Etanol üzemig tart. Ez egy közel 66 km-es szakasz, mely Fejér megyén kívül még további 3 megye területét érinti. A folyam nemzetközi hajóút része. Aktív vízi forgalom jellemzi, amely szezonálisan főleg a nyári időszakra jellemzően ugrás szerűen megnő a hobbi célú kisgéphajósok és a horgászok jelenléte miatt. A közép-Dunai szakaszról nyílik a Tassi zsiliprendszer, ahonnan át lehet hajózni az RSD területére.
    A folyam általános szélessége 400-450 méter, vízmélysége átlagosan 5-5,5 méter. Természetesen ettől nagyobb eltérések területenként eltérően lehetnek.
    A terület jellemzője, hogy számos holtág található rajta, amelyek közül a legnagyobb az Ercsi -a Dunaúvjárosi és az Adonyi mellékág, ahová külön területi engedély megváltása szükséges az adott vízkezelőnél. Ezenkívül a Duna partszakasza rendkívül tagolt. Kőruganyok, zátonyok és partvédelmi kövezések találhatóak szinte a teljes szakaszon, amelyek rendkívül jó halmegartó helyek. Két partján ártéri erdő húzódik, változatos élővilággal. A vízterület jelentős Natura 2000 Természetvédelmi területet szel át.

  • Duna folyam Adonyi-mellékága

    Az Egyesület
    Az Adony és Környéke Horgász Egyesület 1982-ben alakult mintegy 250 fővel, miután az addigi halászati hasznosító, a Nagy-Budapesti Horgászok Egyesülete vezetősége a vízterületet vízkezelési jogát átadta a helyben alakuló, új egyesületnek, az Adony és Környéke Horgász Egyesületnek, mely a mai napig a terület halászati, halgazdálkodási alhaszonbérlője. Az Egyesület tagjainak száma az elmúlt évek alatt folyamatosan emelkedett, taglétszáma jelenleg kb. 500 fő, valamint aktív tagja HOFESZ (Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetsége) szervezetnek.
    A halászati vízterület elhelyezkedése és főbb jellemzői
    Az Adonyi mellékág a Duna szabályozásának következtében kialakul holtág, mely Adony és Iváncsa községek területén helyezkedik el. A Duna-főmederrel együtt az Adonyi nagyszigetet zárja körül. A mellékágat keletről az Adonyi nagysziget, nyugatról a 6-os számú főközlekedési út határolja, mely egyúttal I. rendű, kizárólagos állami tulajdonú árvízvédelmi töltés is. A mellékág több helyről is ideálisan megközelíthető a 6-os számú főútról. Hossza 4,1 km, szélessége 30m-150m, mélysége 1m-7m között változik dunai vízállástól függően.

  • Adonyi-mellékág kiságának Adony 0478/2 hrsz.-on elhelyezkedő része

    Topp-Horgásztó
    Egyesületünk 2022-ben kapta meg horgászkezelésbe a TOPP-horgásztavat. A tó az Adonyi holtág közvetlen szomszédságában található, attól különálló, a mellékág „lefűződéséből mesterségesen létrehozott horgászvíz. Valamennyi, állóvizet kedvelő dunai halfaj megtalálható a tóban: keszegfélék, ponty, kárász, csuka, süllő, harcsa, balin.
    Területe két tóegységből áll, összesen 3,2 ha. Hossza 800 m, átlagos szélessége 50m, vízmélysége átlag 3 m.
    A „felső tó” sekélyebb, akadó-mentes, partja egyenletes, könnyen horgászható, versenypálya jellegű. Pontytelepítéseink zömét ebbe a tóegységbe tervezzük. Jellemző hala a ponty, csuka.
    Az „alsó-tó” igazi vadvíz. Mély medervonulat, akadós, vízbe dőlt fákkal szegélyezett tagolt vízpart, számtalan kapitális hal otthona.
    A tó megközelítése: 6-os számú főút 49-es km szelvényénél kell letérni. Az adonyi holtágon kialakított bejárón átsétálva találjuk a fákkal körülvett tavat, ahol gondozott vízpart várja a vendégeket!

  • Tisza folyó (258-160 fkm) Csongrád-Csanád megyei szakasza

    A Tisza a Kárpát-medence második legnagyobb vízfolyása, a Duna második legnagyobb mellékfolyója. A Tisza-folyó a Fekete-Tisza és a Fehér-Tisza összefolyásából Kárpátaljáról ered, Ukrajna, Szlovákia, Magyarország, Szerbia és Románia országok területén áthaladva Titelnél a Dunába torkollik, hossza 962 folyamkilóméter. A folyó magyarországi alsó szakasza Csongrád-Csanád megye földrajzi tengelyét megrajzolva 98,4 km hosszan szeli át a megyét. A csaknem 100 km-es folyó szakasz Csongrád-Csanád megyében a 159,6 fkm-től 258 fkm-ig terjed, 159,6 – 164,1 fkm között magyar-szerb határszakasz. A megyei szakaszon a Hármas-Körös (Csongrád) és a Maros folyók vizével bővül, majd a Szeged alatt hagyja el Magyarország közigazgatási területét.
    A Tisza hossza valamikor 1419 km volt, fejlődése alatt rengeteg kanyar és mellékágat alakult ki, rendszeresek voltak az áradások. Mai képe gróf Széchenyi Istvánhoz és Vásárhelyi Pálhoz köthető, döntően a folyószabályozási munkálatok (átvágások, gátak) alatt végbement – műszaki szemléletű – beavatkozások eredménye. A folyó esése kilóméterenként 3,7 cm-ről 6 cm-re növekedett. Az árhullámok a szabályozás előtt mintegy két hónap alatt értek le a Szamostól Szegedig, ma mind ehhez 1-2 hét elegendő. Átlagos vízhozama Szegednél 769-830 m³/s, de mértek már itt 97 m³/s-os legkisebb és 4700 m³/s-os legnagyobb vizet is.

    Vízjárását a nagykiterjedésű vízgyűjtőterületén (157 000 km2) hullott és lefolyt csapadék mennyisége, mellékfolyói és a víztározók üzemrendje, alsó szakaszát döntően a kiskörei duzzasztó és a becsei zsilip befolyásolja. Átlagos vízhozama Szegednél 800 m³/s, de mértek már itt 100 m³/s-nél legkisebb és 4700 m³/s-nél legnagyobb vizet is. Vízmélysége igen változó átlagos vízállásnál akár 20 méteres mederrészek is találhatók; partja agyagos, homokos.

    Az Alsó-Tisza megyei szakaszán két országos jelentőségű tájvédelmi körzet (Pusztaszeri és Mártélyi) és számos védett természeti terület (Sasér, Sulymos tavak: Szarkás és Labodár) található. A Tisza és a gátak közé zárt hullámtere napjainkban változatos élőhelyeket, az ármentesítés előtti időszakot hivatott megőrizni. A számos nagykiterjedésű ligeterdők, mocsárrétek (kaszálók, legelők), mellett összetett fokrendszerek tanúskodnak a természet-víz-ember kölcsönös kapcsolatáról. A szövetkezeti gazdálkodás felbomlása után ismét a gyepgazdálkodás került előtérbe, mely hosszútávon potenciális ívóhelyként is funkcionálhat a tiszai halállománynak.
    Fogható és védett halfajokban rendkívül gazdag, kedvező vízállás esetén júliusban egyedülálló jelenség a Tisza „virágzása”.

  • Mártélyi Holt-Tisza

    A Mártélyi-holtág országos jelentőségű védett természeti területen, a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben helyezkedik el. A 2260 hektár összterületű tájvédelmi körzet 1971-ben került – az elsők között – hazánk kiemelt védett területei közé. A körzet 1979-től szerepel a Ramsari Egyezmény (a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeire szóló egyezmény) listáján, továbbá a természetvédelmi terület Magyarország Európai Uniós csatlakozásától kezdve különleges madár és élőhelyvédelmi rendszer része (Natura 2000 ökológiai hálózat).
    A TK tipikusan a Tisza-folyó alsó szakaszaira jellemző természeti területeket; puhafás- erdőtársulások (füzesek, nyarasok), helyenként keményfás ligeterdők (kocsányos tölgyesek, kőrisesek) illetve a folyószabályozás előtti időszakra emlékeztető fátlan vizes élőhelyeket (ártéri legelők, kaszálók, mocsarak, nádasok, és vizek: folyószakasz és hullámtéri holtágak) foglal magába. Számos védett emlősnek (pl. vidra, hód, vadmacska) és megannyi ragadozó és vízimadárnak (pl. réti sas, barna kánya, fekete gólya, bakcsó, szürkegém, nagy kárókatona stb.) ad otthonterületet. Az 19. században történt (Mártély a 86. számú átvágás) folyószabályozási munkálatok (ásott medrek, védművek) a dél-alföldi hidrológiai és tájszerkezetet teljesen átalakította, emlékét ma már csak a gátak közötti táj őrzi.
    A holtág az árvízvédelmi töltések között helyezkedik el (Tisza bal part 206 – 209 fkm között) egy-egy árhullám érkezésekor vízkészlete gravitációsan a holtág déli részénél töltődhet, szerencsére árhullám elmaradása esetén is a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat (öntözővíz-gazdálkodás) által üzemeltetett szivattyúval vízpótlás történik. A holtág összesen 46 hektár, átlag mélysége 3 m (legmélyebb pontja normál vízállásnál: 7,1 m). A holtágban az eutrofizációs folyamatok megfigyelhetőek, mely eredménye egyike, hogy a holtmederben sokféle hínárfaj (sulyom, tócsagaz stb.) előfordul, esetlenként tömegesen is pl. rucaüröm.
    Halállományát folyóvízi és állóvízi halfajok alkotják, a holtág hullámtéri jellegéből fakadóan fontos szereppel rendelkezik a Tisza folyóban élő őshonos halfajok szaporodásában, nevelkedésében. Elsősorban a tavaszi áradás alkalmával a folyóból a szaporodásra képes egyedek vándorlással keresik fel a potenciális ívóhelyeket (elöntött gyepek, mocsarak) mely ívóterületek elsősorban a holtágak szegélyében, a hullámtéren találhatóak (alacsonyabb térszinten elhelyezkedő füves élőhelyek). Az árhullám levonulása után a holtmedrek képzik a frissen kikelt ivadékok elsőszámú otthonát. Egyesületünk célja a horgászati hasznosítás mellett ezen területek fenntartása, megőrzése is.
    Aktuális vízállás (ATIVIZIG):
    http://www.vizugy.hu/?mapModule=OpGrafikon&AllomasVOA=DA00E94D-8290-4B07-9936-DD3A729AD306&mapData=Idosor

  • Nagy Tehenes Holt-Körös

    Nagy Tehenes Holt Körös

  • Mámai-Gyovai Holt-Tisza

    Csépa és Csongrád között közel 92 hektáron elterülő, 9 holtágból álló vízterületen, horgászati lehetőséget biztosít a Kinizsi Horgászegyesület (Csépa).

  • Maros folyó országhatártól a Tiszáig

    A folyót lefűződések, szigetek, időszakos medrek mellett ártéri erdők, öntés gyepek szegélyezik. Jellegzetessége medrében – a változó vízjárás következtében – a folyton változó homokpadok, zátonyok. A folyó jobb parti hullámterében Makó-Landori erdő néven ismert ártéri ligeterdő természetvédelmi oltalom alatt áll (Maros ártér részterület), a Körös–Maros Nemzeti Park kezelése alá tartozik; a védett terület Csanádpalota, Magyarcsanád, Apátfalva, Makó, Maroslele és Szeged határában fekvő ártéri erdők és gyepek bevonásával jelenleg 2852 hektáros kiterjedésű. A folyó román oldalának ártéri erdei és szigetei a Maros-ártér Natúrpark (Csanádi erdő, Csanádi sziget, Egresi sziget) kiemelt részét képzi 2004 óta. A magyar oldalon 28,5 folyamkilométer esik védelem alá.

    A Maros halfaunája rendkívül sokszínű, bennszülött fajok közül a homoki küllő, a selymes durbincs, a magyar bucó és a német bucó egyedei rendszeren előfordulnak. Védett halak közül stabil állománya van a sujtásos küsz, a kurta baing és a kőfúró csík fajoknak.

  • Körtvélyesi Holt-Tisza

    A Körtvélyesi-holtág Csongrád-Csanád megyében a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben helyezkedik el. A holtág a Mártélyi és az Akolszögi-holtágakhoz hasonlóan a Tisza szabályozása alatt a 87. számú átvágás után jött létre a folyó bal parti (203 – 205 fkm között) hullámterében. Vízpótlása holtág alsó végénél – a Tisza irányából – gravitációsan és időszakosan a Kiskunsági Nemzeti Park 2022-ben átadott áramlás által hajtott malomszivattyújával történik, illetve belvíz érkezhet a Kenyere-éri mentett oldali csatornából. A holtág és a hozzá tartozó mélyen fekvő kubikrendszer, mocsarak, gyepek a tájvédelmi körzet legértékesebb természetvédelmi területegysége; ugyanakkor az alsó-tiszai halállomány potenciális ívóterülete. Medre közepes mértékben feliszapolódott, vízi növényezettel való benőttsége előrehaladott. Halban és vízi madarakban rendkívűl gazdag szentély típusú holtág. Hossza 4,7 km , átlagos vízmélysége 2,5 méter.