Püspökladány határában lévő kis csatorna, melyre önállóan nem kerül területi jegy kiadásra. Rajta a Hortobágy-Berettyó összevont jeggyel, vagy Hajdú-Bihar Megyei napijeggyel lehet horgászni
Horgászmódszer: Kuttyogatas
-
Berettyó folyó a csatlakozó csatornákkal: Nagyéri-, Esztár-Nagymarjai-, Hencida-Csereerdői-, Kis-Körösi-, Ördögárki-, Furtai-, Nyártói-, Poltralápi-, Pappzugi-csatorna, Kálló-főcsatorna
A Berettyó folyó a Réz hegység délkeleti részén a Ponor (779 m) hegy alatt 589 méteres magasságban, több apró patak egyesüléséből ered. Ezek a patakok hozzák létre a Berettyó nevű patakot, amely néhány kisebb eret felvéve immár bővizű patakként folytatja útját tovább. Ezután a Berettyó Krasznatótújfalu után észak-nyugatra, Valkóváralja után pedig északra fordul. Szilágynagyfalunál észak-nyugati irányban Berettyószéplakon át érkezik Margittára. Margitta után Hegyközszentimréig dél-nyugati irányt vesz fel, és Kismarjánál ér Magyarország területére. Pocsajnál az Ér vizét összegyűjtve folyik tovább, majd Bakonszegnél délnyugati irányba fordulva már teljes mértékben mesterséges mederben éri el végcélját, a Sebes-Köröst.
A Berettyó a 19. század vízrendezései előtt a Nagy-Sárrét láp-és mocsárvilágának fő táplálója volt és az ős-Berettyó ezen a kistájon több ágra szakadva, keresztülfolyva a mai Bucsa térségében tört ki a mocsárvilágból és kanyargott tovább az akkori Nagy-Körös vizébe. A vízrendezések során egyes szakaszait mesterséges mederbe terelték, mint pl. a Kismarja és Szalárd közötti szakaszát, és Bakonszeg alatt délnyugati irányba egy mesterséges csatorna létesítésével vizét Szeghalom irányába vezették. Ezzel a Nagy-Sárrét elvesztette legfőbb vízutánpótlását, amely a fokozatos kiszáradásához vezetett.
A Berettyó hazai szakasza a meder csekély esése miatt a kis vízfolyások sügér zónájába tartozik, és halállománya is ennek megfelelő. Így főként az állóvizeket kedvelő halfajok szerepelnek a horgászzsákmányokban. Gyakori a pergető horgászok kedvelt halfaja a csuka, de a ponty, süllő, harcsa fogás sem ritka. Horgászatra alkalmas részei közül a Berettyóújfalutól a torkolatig terjedő szakaszán számos horgászhely található, de a folyó legfrekventáltabb szakasza Szeghalom környékére fókuszálódik.
-
Vajdácskai Holtág
Kiterjedésénél fogva régi hagyományokkal rendelkező, viszont erősen eutrofizálódott víztest. Sajnos az év nagy részében vízinövényekkel benőtt volta miatt korlátozottan horgászható, azonban a régi rossz híre, mely szerint csak törpeharcsa fogható merőben megváltozott. A körülményeket jól tűrő halfajok foghatók.
Vajdácska település felől vagy Halászhomok község felől közelíthető meg. A töltés felőli oldala bárhogy elérhető, a holtág által bezárt belső oldali terület természetvédelmi státusza miatt csak gyalog megközelíthető. -
Tiszalúci Holt-Tisza
Kedvcsináló
Gyere és kapcsolódj ki az ország legnagyobb és legvadregényesebb Tisza holtágán! Téged is vár a Tiszalúc határában lévő, csaknem 150 hektár vízfelülettel rendelkező horgászvíz. Légy akár szenvedélyes hobbihorgász, akár megrögzött békés -vagy ragadozóhal specialista, nálunk megtalálod számításaidat!
A holtág átlagos szélessége 80 m, vízmélysége 1,0-12 méter között váltakozik. Az élő folyóval való közvetlen összeköttetése a folyószabályozást követően megszűnt, állóvíz jellegének köszönhetően partján változatos növény és állatvilág alakult ki. Az élettel teli nádasok, hinarasok, egykori ártéri erdők teszik az itteni horgászatot igazán különleges hangulatúvá. A nem hétköznapi környezet megóvása érdekében a holtág egy része országos jelentőségű természetvédelmi területté lett nyilvánítva. Az itteni horgászat is rengeteg lehetőséget rejt. A rendszeres haltelepítésnek és halőrzésnek köszönhetően megtalálják számításaikat akár a hobbiszintű, főleg békéshalakat kedvelő horgászok, akár a több napos táborozásokat szerető bojlis nagyponty horgászok. Ráadásul a horgászvíz híres nagytestű amur állományáról is. A part menti akadók és haltartó helyek remek lehetőséget kínálnak a ragadozóhal horgászok számára is. A holtág szép csuka és süllőállománnyal rendelkezik, de szívesen vallatják vizét a megrögzött harcsahorgászok is. A Holt-Tisza folyamatosan erősödő kárász és keszeg állománya a finomszerelékes versenyszerű horgászok számára jelenthet jó kikapcsolódást. A holtágban megtalálható a törpeharcsa, amely azonban a rendszeres szelektív halászatnak köszönhetően folyamatosan csökken. A holtág halai között megtalálható a kuriózumnak számító compó is. A horgászvizet kezelő horgászegyesület folyamatosan szervez közösségépítő rendezvényeket (horgászversenyek, horgászbál, gyermektábor). Tiszalúc településen szálláslehetőség rendelkezésre áll, illetve napijegy váltására és horgászeszközök beszerzésére is van lehetőség. A környék látnivalói közé tartozik a Tiszalúcon található az ország első Trianon tere, a Tájház, az 56-os emlékmű, de érdemes időt szakítani a szomszédos Tiszadob településen található Andrássy-kastély meglátogatására is.
-
Tiszakarádi holtág
A holtág a folyószabályozás során végrehajtott 37. számú átmetszéssel alakult ki, a Tisza jobb parti hullámterén helyezkedik el. Közigazgatásilag a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszakarád községhez tartozik . Hossza 2 km, átlagos szélessége 50 m, területe 15 ha. Fel-iszapoltsága előrehaladott, sulyommal való benőttsége jelentős. A holtág a gyakori árvízi elöntések miatt egyre jobban feliszapolódik, szabad vízfelülete folyamatosan csökken. Vízpótlása árhullámokból történik. Élővilága gazdag és változatos, nem tartozik természetvédelmi területhez.
A vízhez önállóan területi jegy nem vásárolható, a tiszai jegy birtokában horgászható. -
Tiszaladányi Holt-Tisza
A vízterület nagysága 27,8 ha, amely Tiszaladány Község közigazgatási területén terül el. A Tisza folyó szabályozásából leválasztott rész. Három egységre bontható: kettő darab átfolyós rendszerű gát osztja fel ezt a holtágat. A víz általános jellemzői: mélysége 2-2,5 m átlagban határozható meg, bizonyos részeken elérheti a 3,5 m mélységet is. Parti sávjait nádas és gyékényes övezi, a legjobban horgászható részek Tiszaladány Község területén belül találhatók. A vízen csónakos horgászat engedélyezett, erről bővebben a horgászrendünkben olvashatnak.
-
Tiszalöki vízierőmű felhagyott régi medre, Csobaji holtág
Tisza szabályozásánál, illetve a Tiszalöki vízerőmű építésénél keletkezett régi Tisza meder.
-
Tisza folyó Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, 477-440 fkm közötti szakasza
A Tisza folyó 440-477 fkm közötti szakaszt több horgász a Geleji szakasznak ismerik.
Átlagos vízmélysége egy folyó víznek megfelelően változatos.
Mint minden Tisza szakasz, a mi szakaszunk is rendkívüli halállománnyal rendelkezik. Szinte minden halfauna megtalálható, és fogható. A Megyei Szövetség a MOHOSZ támogatásával kecsege telepítést is végzet, hogy újra fogható legyen ez a nemes hal a Tisza folyóban -
Tiszakarádi főcsatorna
Tiszakarád településtől a Tisza Tiszaberceli szakaszának jobb partjába betorkolló csatorna, melynek szerepe a Bodrogköz belvíz-mentesítését szolgálja.
-
Taktaközi Öntöző Főcsatorna, Bki tápcsatorna, Északi-Övcsatorna (Ívely ér), Teszt-kert II.+ kubikok, szivárgók
A Főcsatorna ahogyan a neve is mutatja, elsődlegesen a mezőgazdasági területek öntözési lehetőségeinek biztosítását szolgálja. A Vízügyi Hatóság működése alapján biztosít egy állandó üzemi vízszintet. A Főcsatorna közvetlenül a Tisza Tiszanagyfalusi kanyar részén egy zsilippel kezdődik, majd 28 km hosszan folytatódik és Taktakenéznél csatlakozik be vissza a folyóba. Átlagos vízmélysége 1,4 m, vízellátása folyamatos Tisza vízéből, így elsősorban azok a halfajok jellemzik, amelyek a Tiszában is megtalálhatók. Partszéli sávját gyalogakác, rekettye és nádas felváltva övezi. Horgászata egész évben biztosított.